Különös házasság a Jókaiban
KOMÁROM. A komáromi Jókai Színházban péntek este mutatták be Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének színpadi adaptációját Valló Péter rendezésében. A megtörtént események alapján írt regényt Závada Pál alkalmazta színpadra.
Az elején még mindenki boldog, Buttler János gróf és Horváth Piroska szeretik egymást, Dőry Mária pedig Szucsinka plébánosba szerelmes. Aztán a megesett Mária családjának becsületét mentendő, minden keserves sínylődéssé változik. Valló Péter szerint ez egy szomorú történet. „Nagyon keserves történetnek olvasom, mert állandóan a szabadságunk korlátait érzékelem benne, és én, mint színházzal foglalkozó ember, nem hiszem, hogy nagyobb szentséget ismerek a magam számára, mint az ember személyes szabadságát.”
S valójában ezekkel a korlátokkal találkoznak a főhősök is, mert Buttler grófot tőrbe csalják, Máriát pedig akarata ellenére hozzáadják. A fiatalok minden lehetséges módon harcolnak az igazságukért, a boldogságukért, mondta portálunknak Buttler János gróf szerepét játszó Tóth Károly. „Õ az utolsó pillanatig harcol az igazáért, és mindent megmozgat. Azért meg kell jegyezni, hogy egy grófról beszélünk, akinek azért kapcsolatai vannak, aki mindenféle összeköttetéseket tud kihasználni, és ezt ki is használja, de kiderül, hogy az egyház akkoriban olyan társadalmi erőt képviselt, amivel még ezeknek a kapcsolatoknak a segítségével sem tudtak szembeszállni.”
„A regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát.
Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta regényében: a nagyurak és nagypapok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon Buttler János mellett felsorakoznak a Bernáthok, Fáyhoz hasonló kuruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai, mint az öreg Horváth; néma társként pedig szeretetével és rokonszenvével ott áll – Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester.” – írja a moly.hu portál a műről.
Horváth Piroska szerepében vendégként Drága Diána látható, aki azt emelte ki, hogy a milyen erős a lány, ...“ annyira nagy ez a szerelem, hogy igazából nincs, ami visszatarthatná attól, hogy ne találkozzon Jánossal. Nem adja fel, nem tudja elfelejteni ezt az egészet, és még a darab végén s ő az, aki még próbál egy lépést tenni, hogy valamit találjanak ki. Dőre Mária, a Szucsinkában csalódott, és akarata ellenére Buttlernévé vált lány sem boldog, „és a szeretethiány az, ami megpecsételi a sorsát“ - mondta Bárdos Judit színésznő.
Valló Péter, a rendező vallja: a magyar ember nem birkatermészetű. Megtörik, belehal félig az igazságtalanságba, de el nem fogadja. Küzd, kapálózik ellene. „A mai olvasatunk erről a különös házasságról ennyi sok keserves évtized, évszázad keserves tapasztalása után, még azt kell, hogy mondjam, hogy valamivel keservesebb is mint a Mikszáthé, a Závadáé bizonyos, hogy keservesebb. És ezáltal az előadás is nyilván sokkal keservesebb. Mert azt tapasztaljuk, hogy hiába írták meg nekünk, hiába olvastuk el, hiába értettük meg, mégse változik semmi, mégse történik semmi, mégsem halad előre semmi.“
A Különös házasság további főbb szerepeiben Fabó Tibort, Bárdos Juditot, Szabó Viktort, Mokos Attilát és Skronka Tibort láthatja a közönség. A díszletet Valló Péter tervezte, a jelmezek Gadus Erika munkáját dicsérik.
S valójában ezekkel a korlátokkal találkoznak a főhősök is, mert Buttler grófot tőrbe csalják, Máriát pedig akarata ellenére hozzáadják. A fiatalok minden lehetséges módon harcolnak az igazságukért, a boldogságukért, mondta portálunknak Buttler János gróf szerepét játszó Tóth Károly. „Õ az utolsó pillanatig harcol az igazáért, és mindent megmozgat. Azért meg kell jegyezni, hogy egy grófról beszélünk, akinek azért kapcsolatai vannak, aki mindenféle összeköttetéseket tud kihasználni, és ezt ki is használja, de kiderül, hogy az egyház akkoriban olyan társadalmi erőt képviselt, amivel még ezeknek a kapcsolatoknak a segítségével sem tudtak szembeszállni.”
„A regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát.
Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta regényében: a nagyurak és nagypapok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon Buttler János mellett felsorakoznak a Bernáthok, Fáyhoz hasonló kuruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai, mint az öreg Horváth; néma társként pedig szeretetével és rokonszenvével ott áll – Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester.” – írja a moly.hu portál a műről.
Horváth Piroska szerepében vendégként Drága Diána látható, aki azt emelte ki, hogy a milyen erős a lány, ...“ annyira nagy ez a szerelem, hogy igazából nincs, ami visszatarthatná attól, hogy ne találkozzon Jánossal. Nem adja fel, nem tudja elfelejteni ezt az egészet, és még a darab végén s ő az, aki még próbál egy lépést tenni, hogy valamit találjanak ki. Dőre Mária, a Szucsinkában csalódott, és akarata ellenére Buttlernévé vált lány sem boldog, „és a szeretethiány az, ami megpecsételi a sorsát“ - mondta Bárdos Judit színésznő.
Valló Péter, a rendező vallja: a magyar ember nem birkatermészetű. Megtörik, belehal félig az igazságtalanságba, de el nem fogadja. Küzd, kapálózik ellene. „A mai olvasatunk erről a különös házasságról ennyi sok keserves évtized, évszázad keserves tapasztalása után, még azt kell, hogy mondjam, hogy valamivel keservesebb is mint a Mikszáthé, a Závadáé bizonyos, hogy keservesebb. És ezáltal az előadás is nyilván sokkal keservesebb. Mert azt tapasztaljuk, hogy hiába írták meg nekünk, hiába olvastuk el, hiába értettük meg, mégse változik semmi, mégse történik semmi, mégsem halad előre semmi.“
A Különös házasság további főbb szerepeiben Fabó Tibort, Bárdos Juditot, Szabó Viktort, Mokos Attilát és Skronka Tibort láthatja a közönség. A díszletet Valló Péter tervezte, a jelmezek Gadus Erika munkáját dicsérik.
Forrás
Hírek.sk
