Komáromi Jókai Színház – Ma is időszerű témát boncolgat Az ügynök halála

A szeptember nyolcadikai sajtótájékoztató elején a jövő péntektől látható, Az ügynök halála című drámáról szóló rövid filmelőzetest tekinthették meg a jelenlevők. A Majorfalvi Bálint színművész által készített beharangozó-kedvcsináló összeállítás után Varga Emese, a Komáromi Jókai Színház dramaturgja és sajtótitkára hagyományteremtő kezdeményezésük, a premierek előtti sajtótájékoztatók céljaként kínálatuk minél szélesebb körű népszerűsítését, pozitív fogadtatásának biztosítását és a nézők érdeklődésének felkeltését jelölte meg.

Tóth Tibor Jászai Mari-díjas színművész és színházigazgató az új előadás keletkezéstörténetét ismertette. Mint elmondta, annak eredetileg március 15-én lett volna a bemutatója, de mivel Forgács Péter m.v. rendező betegsége meghiúsította e szándékot, ezért a produkció átkerült a 2016/17-es színházi évadba. „Ez nem is baj, hiszen a 64. színházi évadban bemutatandó darabok a társadalmi megosztottság témakörét vizsgálják, tehát azt, hogy mi az, ami elválaszt, mi az, ami összeköt. Az egyes előadások a maguk műfajuk és témájuk keretei között mind-mind arról beszélnek, hogyan dobozol a társadalom. Nos, Az ügynök halála című érdekesnek, izgalmasnak ígérkező előadásunk szervesen beleilleszkedik tematikus évadunk előadás-sorozatába“ – fejtette ki a színházigazgató.

Majd Forgács Péter m.v. rendezőnek adta át a szót, aki egyebek mellett emlékeztetett, hogy Miller legismertebb drámáját először 1959-ben mutatták be Magyarországon. Akkor még a kiöregedett, a két hatalmas bőröndöt egyre reménytelenebbül cipelő ügynök, Willy Loman sorsa a múlt század negyvenes éveiben játszódó amerikai sors volt. Ha lecsúszol egzisztenciálisan és mentálisan, akkor nincs helyed a világban, kitaszít a közösség magából, senki vagy, nincs kegyelem. Sajnos ma már ez közép-európai valóság is. Miller ítélete hétköznapi szorongássá vált: aki csődöt mond az üzleti életben, az csődöt mond a társadalomban, s annak nincs többé joga az élethez.

„Az emblematikus történet nem csak a kisvállalkozó világot uraló pénz–hatalom–élet megdönthetetlen triumvirátusában bekövetkező csődjéről, hanem arról a megrendítő folyamatról is szól, amikor az ember elméjében egyszer csak előtörnek a múlt meg nem emésztett emlékei, az elfojtott és elhallgatott tikok és tévedések, rátelepednek a jelenre, és felzabálják a jövőt“ – fogalmazott. A rendező hangsúlyozta: ez az alapmű időtlen, tehát manapság Közép-Európában is időszerű.

„Willy Loman tragédiája abban áll, hogy a valóságban kevesebb, mint amennyi lenni szeretne. Sajnos, annak a célnak a beteljesítése, hogy az ember önmaga lehessen, nem jár állampolgári jogon. Mivel a sikertelen ügynök is élhetővé, értelmesebbé szeretné tenni saját életét, elkezd hazudni önmagának, s abban bízik, hogy ha legalább az egyik fia sikeres ember lesz, azzal majd őt is megváltja. Fanatizálódik a gyerek, s ha neki sem sikerül az élete, akkor a családtagok között komoly összeütközések, traumák alakulnak ki. Ebbe a darabba tehát a családra jellemző vonások is bekerültek, hiszen család nélkül az ember nem tud működni. A családban élés azonban gyakran a legőrültebb helyzetekhez vezet, hiszen a gyerekek nem választhatják meg a szüleiket és ez fordítva is igaz. Mégis a szövetségük összeköti őket, s azt ki kell bírniuk. Próbálják elhallgatni-elhazudni a problémákat, hiszen a beteljesületlen élet velejárója a hazugságspirál, amit a gyerekek időnként szét akarnak törni“ – magyarázta a dráma mondanivalóját Forgács.

Azt is elmondta, hogy Gadus Erika m.v. díszlet-és jelmeztervezővel együtt egy merészen lejtő teret álmodtak meg, amely alapját az emberi gondolatok labirintusa képezi. „E veszélyes térben különféle járatok és bemélyedések is találhatók, abban elég nehéz létezni, könnyen le lehet gurulni, meg lehet csúszni, akárcsak az életben. Van, aki mindig csak egy mélyedésbe beszorítva hallatja hangját, míg más egész alakban látszik – mindez metaforikus jelentésű. Ahogy a megdöntött ház homlokzata is jelképnek számít“ – fejtette ki.

A sajtótájékoztatón az új produkció szereplői közül jelen volt Mokos Attila (Willy Loman), a Jászai Mari-díjas Bandor Éva (Linda), Tóth Károly (Biff, Willy egyik fia) és Skronka Tibor (Ben), akik újságírói kérdésekre saját szerepükről más érdekességeket is elárultak. Rajtuk kívül a további alakításokban Szabó Viktor (Happy, Willy másik fia), Olasz István (Howard), Drága Diána m.v. (A N), Dékány Nikolett e.h. (Miss Forsythe), Gardenö Klaudia m.v. (Letta) és Nagy László (Stanley) lesz látható. A rendező asszisztense Balaskó Edit, az előadás zenei vezetője pedig Pálinkás Andrássy Zsuzsanna.

Mivel a színházi bérletvásárlás lehetősége a végéhez közeledik, a sajtótájékoztató után annak részleteiről portálunk Varga Emese dramaturgtól érdeklődött. Elöljáróban elmondta, hogy a bérletek ára nem változott.

„Akik bérletet szeretnének vásárolni a Komáromi Jókai Színház 2016/2017-es színházi évadjára, keressék munkatársainkat a 00421/35 7908 113-as telefonszámon, vagy az ozgyin.erika@jokai.sk, tiket@jokai.sk e-mail címen, illetve személyesen a színház szervezési osztályán, ahol a felnőtteknek, gyermekeknek és az ifjúságnak kínált bérletekről részletes tájékoztatással szolgálnak” – magyarázta Varga Emese.

Az alábbiakban közöljük, hogy az egyes bérletek mely előadások megtekintését teszik lehetővé.

Felnőtt bérletes előadások:

Arthur Miller: Az ügynök halála (dráma) – Forgács Péter m.v. rendezése,

Székely Csaba: Bányavakság (tragikomédia) – Czajlik József rendezése, a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház közös produkciója,

Henrik Ibsen: A nép ellensége (színmű) – Koltai M. Gábor rendezése,

William Shakespeare: Rómeó és Júlia (tragédia) – Martin Huba rendezése,

Heltai Jenő: Naftalin (zenés vígjáték) – az Esztergomi Várszínházzal közös gazdasági koprodukciós előadás Hargitai Iván rendezésében, Darvas Ferenc nagyszerű zenéjével és Várady Szabolcs verseivel.

Vasmacska Stúdiószínpad - bérlet:

Székely Csaba: Bányavakság (tragikomédia) – a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház közös produkciója,

Péterfy-Novák Éva: Egyasszony (Orlai Produkció) – előadja Tenki Réka,

Tasnádi István: A fajok eredete (Nézőművészeti Kft.) – előadja Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Thuróczy Szabolcs,

Kathrine Kressmann Taylor: Címzett ismeretlen (levéldráma) – a Komáromi Jókai Színház produkciója, Tóth Tibor és Benkő Géza előadásában.

Ifjúsági bérletes előadásként az új évadban az előző évad végén bemutatott Michael Frayn Függöny fel! című komédiája (Méhes László rendezésében), továbbá Az ügynök halála, A nép ellensége, illetve a Rómeó és Júlia című darab tekinthető meg.

Gyermekeknek szánt mesebérletes előadásként játsszák Ulrich Hub Nyolckor a bárkán című zenés mesejátékát Méhes László rendezésében. További mesebérletes előadás lesz a Mekk Elek, az ezermester című vendégjáték.

A bérletvásárlás határideje az egyes bérletek esetében különböző: Bemutató-bérlet – 2016. szeptember 16., Lehár-bérlet – 2016. szeptember 18., Madách-bérlet – 2016. szeptember 23., Jókai-bérlet – 2016. szeptember 24., Csokonai-bérlet – 2016. október 1.