Komáromi Jókai Színház: Most ilyen...
...egy kicsit poros, egy kicsit huzatos, fertőtlenítőszer-illatú.
Most ilyen: egy kicsit poros, egy kicsit huzatos, fertőtlenítőszer-illatú. A környékén lenyírt fú, kivágott bokor, metszett fák. Odabent a színpadon óriási traktorkerekek, fitneszlabdák, egy várt előadás kellékei. Szomorú magányban alszanak és ébrednek a homályban.
Azután ajtó nyílik, léptek hallatszanak, munkába jönnek a Komáromi Jókai Színház háttérdolgozói. „Egy gyűlés után valamennyien pontos feladatokat kaptak” – mondja Zács Attila műszaki vezető.
„A színpadtechnikusok a raktárak takarításával kezdték, majd a színház körül kertészkedtek. Rab Zoltán színpadtechnikus avatta fel a vadonatúj láncfűrészünket. Látta volna, milyen gyorsan tüntette el a bokrot! A hangászok, a fénytechnikusok, a hajas-sminkes, a kellékes, az öltöztetőnők az épületen belül takarítanak, felújítanak, rakodnak” – sorolta.
Ifjabb Erdélyi Zoltán színpadmester azt meséli, Lőrincz Feri bá’ irányításával, aki lelkiismeretesen gondozza a színház körüli valóságos édenkertet, valamennyien úgy dolgoztak, mintha igazi kertészek lennének.
Megjegyzem, látszik is a nyoma.
„Az autóbuszközlekedési vállalatnál lévő raktárból négy autónyi lomot hordtunk ki. Kivittük Kavára, hadd használják tűzifának az ottani romák. A színháznak is könnyebb így, hogy nem kellett konténereket bérelni”.
Mesélne tovább is, de menniük kell. Várja őket a másik, a tűzoltóállomás melletti raktár, amit több hétig takarítanak majd, évtizedes jelmezek között.
Közben megjönnek a hangászok. Csicsó Tamás elviharzik valahová, Števko Kristián a mikroportokat rakja sorba. A színpadon odafentről, tíz méter magasból, valahonnan, a reflektorok mögül Rózsás Silvia és Jakab Csaba avatnak be, milyen gép csinálja a színpadi havat, és miképp szállingóznak alá az Óz, a csodák csodája pipacsszirmai.
„És ez még csak a zsinórpadlás első emelete. Van még fölöttük három” – jegyzi meg Silvia. Úgy döntök, nem mászom fel hozzájuk a létrán.
A varroda is szinte üres. Gál Veronika varrónő, varrodavezető 360 szájmaszkot készített, hogy legalább így segítsen a színháziaknak. Most meg azt ajánlotta fel, hogy vigyék csak be, ha lyukas zoknijuk, feltépett ingjük, elrepedt nadrágjuk van. Megvarrja.
Most ilyen: egy kicsit poros, egy kicsit huzatos. Fertőtlenítőszer-illatú. Üresek a folyosói. Ásítanak az öltözői. Árva a színház. Interneten szavalnak a színészek. Vajon meddig marad karanténban a sok csoda, amit úgy megmutatnának már?!
