Kiss Manyi, a magyar Chaplin

2021. március 18., 15:58
Juhász Dósa János

Volt „ágyútöltelék”, a magyar kabaré egyik első női sztárja, Brecht-drámák meghonosítója magyar színpadokon, s már negyvenévesen kortalan, fejkendős öregasszonyokat játszott. Egy időben még a nevét is elvették tőle, máskor viszont elbitorolták.

Fotó: Archívum
Kiss Manyi

Egy olasz artista, egy Károlyi-gróf, majd egy tábori baka voltak a szerelmei, de magánéletét mindig diszkréten kezelte. Saját gyereke nem lévén több tucat gyereket támogatott, s a bevételeit folyamatosan szétosztogatta. Elénekelte Eisemann és Kellér Dezső slágerét (Jaj, de jó a habos sütemény), de ő volt az első Kurázsi mama is magyar színpadon. Március lett a végzete, 1911 márciusában született, s néhány héttel a 60. születésnapja után halt meg.

Az erdélyi Magyarlónán látta meg a napvilágot Kiss Margitként, Sepsiszentgyörgyön járt középiskolába, s 16 évesen Kolozsváron egy Zerkovitz-operettben lépett először színpadra.

Ugyanitt eljátszik még három szerepet, majd Sebestyén Mihály legendás színházigazgató hívására Miskolcra megy. Egy év múlva már Szegeden találjuk, ahol jönnek az akkoriban megszokott operettszerepek (Mit susog a fehér akác, Szökik az asszony, Legénybúcsú, A királynő rózsája, Szeretem a feleségem, Drótostót), s hosszasan folytathatnánk.

Az első komoly szerep a Csongor és Tündében Ledér, majd  Mici Herczeg Ferenc Gyurkovics lányok c. darabjában.

S jön az első nagy szerelem is Alfredo Uferini személyében. Az említett fiatalember nem más, mint a világhírű olasz Uferini Cirkusz tagja, leendő örököse, s a papa választás elé állítja az akkor már neves szegedi üdvöskét, Kiss Manyit, vagy vállalja a leendő férjével együtt a cirkuszi létet, vagy a szerelemnek vége. Kiss Manyi vállalja. Bűvésztrükköket tanul, kisegítő lesz a színpadon, s még „ágyútöltelék”-nek is betanul.

Három évig tart a boldogság, s bár a két fiatal később is sokáig levelezik még, Kiss Manyi hazatér, hogy ismét sorba álljon a szerepekért.

Mert három év nagy idő ám, s hiába játszott már beugrással Budapesten is, elfelejtik. Művészkávéházakban melegszik, hátha felfedezik. S jön is a megmentő Horváth Árpád személyében, aki ismét felfedezi. „Nem akar véletlenül színésznő lenni?” – kérdi tőle. „Dehát én már az vagyok, kérem” – válaszolja a megszeppent színésznő, aki lassacskán visszacsorog a színpadra.

Kiss Manyi
Fotó: Archívum
Első férjével
Pódium Kabaré, Bethlen téri Színház, Király Színház, Magyar Színház, Pódium Írók Kabaréja, Moulin Rouge – s bár először Kiss Margitként, másutt Zágoni Margitként szerepel a színlapokon, idővel visszaszerzi a művésznevét.

Hegedűs Tibor a Vígszínházban egy nagyon komoly szereppel is megkínálja Remenyik Zsigmond Atyai ház c. színművében, amelynek abszolút főszerepét Somlay Artúr játssza. Addig ugyanis főleg operett- és kabarészerepekben láthatták a nézők, akik ezekben az újabb világháború felé rohanó időkben nem is nagyon vágynak másra, mint önfeledt szórakozásra. A kor színpadi sikerműfaja a kabaré és az operett, s Kiss Manyi mindkettőben remekel.

Ekkor találnak egymásra Latabár Kálmánnal, sikergyanús párosuk színpadon és filmen egyaránt találkozik.

Szinte mindent tudnak, s ami csak nagyon keveseknek adatik meg, a legröhögtetőbb, legdévajabb pillanatokban is képesek könnyeket csalni a közönségük szemébe. S az ötvenes-hatvanas években mindketten bizonyítják, a legnagyobbak között a helyük. De addig még történik egy s más az életükben.

Kiss Manyi halálosan szerelmes lesz egy Károlyi-grófba, de az utóbbi anyja megakadályozza a rangon aluli házasságot.

A budapesti sikerek mellett Manyika szerepet vállal a Tábori Színház életében is, s a Don felé vonuló katonáknak énekel-táncol, s ekkor ismerkedik meg Bakonyi János katonatiszttel is, aki a színészek biztonságáért felelős. Újabb szerelem, amely majd csak a háború után „teljesedhet ki” eljutva a pokoli létig.

A háború után derül ki, a Szálasi-érában egyik kolleginája az ő nevén buzdítja a fasiszták támogatására közönségét, de hiába jelentik fel, Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter felmenti őt.

Úgy néz ki, 1945 után ismét révbe ér a művészete, s ott folytathatja, ahol abbahagyta, sikeres szerepek az Operettszínházban, a Vígszínházban, s Várkonyi Zoltán újdonsült Művész Színházában, de jön az új rendszer, s Kiss Manyit leértékelik.

Csak a  Vidám Színpadon jut számára alulfizetett  hely. A kassai származású Bán Frigyes öregasszony szerepre hívja Tűzkeresztség c. filmjébe,  s az akkor 40 éves színésznő fejkendőt öltve egyszerre lesz parasztasszony és öregasszony is. Rajta kívül Gobbi Hilda képes még erre, aki pár évvel korábban eljátssza a kleptomániás öregasszony szerepét a Mágnás Miskában.

Az elkövetkező húsz évben folyamatosan bővíti majd öregasszonyi repertoárját,

eljátssza Patakinét a legendás Körhintában, de kortalan vénasszonyt játszik Zolnay Pál Hogy szaladnak a fák c. 1965-ös remekében, a Tűvétevők c. Illyés Gyula-játékban, ahogy Keleti Márton Nagymama, nagymama c. csacska, rendszer-népszerűsítő vígjátékában, amelyben a tőle mindössze két évvel fiatalabb Tolnay Klári édesanyját játssza el.

Egy jó színész életében a szerencse is elkerülhetetlen.

1954-ben a Madách Színház a Három nővér bemutatójára készül Horvai István igazgató rendezésében. Olga szerepét Sennyei Verára bízzák, de a próbák folyamán a művésznő megsérti az igazgatót, ezért nemcsak a szerepet veszik vissza tőle, de menesztik is a színháztól. A legendás színészekből álló társulat nehezen veszi tudomásul a döntést, s azt sem kevésbé, hogy a könnyed vígjátékokban, operettekben elhíresült Kiss Manyit hívják meg a szerepre. De Kiss Manyi csattanós választ ad a kétkedőknek, berobban a Madách színpadára, s hogy ez a kirobbanó siker nem egyszeri remeklés csupán, azt az elkövetkező  években sokszorosan bizonyítja.

Ahogy kollégái nem egyszer elmondták róla, ösztönös tehetség volt, szerepeihez soha nem olvasott hozzá, de elég volt egy perc, s képes volt a teljes átalakulásra. S ahogy általában a zsenik, nem volt könnyű eset, s  azon kevesek közé tartozott, aki sose rejtette véka alá a véleményét. Csak a magánéletéről nem szeretett beszélni. Nem járt orvoshoz sem, így gyakorlatilag csak halála előtt pár héttel, – amikor már óriási fájdalmai voltak –, akkor feküdt be egy klinikára. Túl későn. Amikor jó húsz évvel a halála után megjelenik róla egy életrajzi kötet, egykori kollégái, munkatársai még mindig csak név nélkül hajlandóak róla nyilatkozni.

De térjünk még vissza pályája utolsó két évtizedéhez. Olga után Szalayné szerepe következik Barta Lajos Szerelem c. darabjában, Arsione Molière Mizantrópjában, Veroni a Sári bíróban, s Edit az Anna Frank naplójában. Még javában játssza Helen Weigel  Brecht Kurázsi mamáját Berlinben, amikor a Madách megkapja a lehetőséget a darab magyarországi ősbemutatójára.

Kiss Manyi
A Kurázsi mama szerepében

Pártos Gézát bízzák meg a rendezéssel, ő pedig a címszerepet Kiss Manyira bízza. Sokakban meghűl a vér, Kiss Manyi Weigel nyomdokaiban? A kételyre az előadás adja meg a választ, Kiss Manyi nem lépett Weigel nyomdokaiba, hanem teljesen új utat választott. A siker a legkétkedőbbeket is meggyőzi, Kiss Manyi a legnagyobb magyar színészek egyike, aki mindent tud minden műfajban. Legyen az Tabi László vígjátéka, Gogol Revizora, Bródy A szeretőjének Friderika nagyhercegnője, Molnár Olymiájának Linája, Sarkadi Oszlopos Simeonjának Vinczénéje, s teljesen mindegy, hogy végig a színpadon van, vagy csak bejön pár mondatra. Ez utóbbit az előadás főszereplői bánják elsősorban. 

Ez az időszak a Madách aranykora, Dayka Margit, Uray Tivadar, Gábor Miklós, Pécsi Sándor, Psota Irén, Garas Dezső, Márkus László, Sulyok Mária – legendás társulat, mindent tudnak.

Legyen az újabb Brecht (Koldusopera), Fejes Endre (Vonó Ignác) vagy könnyed bohóság, mint a Kaviár és lencse Kerényi Imre vizsgarendezésében vagy a Black commedy. Mindkét vígjáték akkor indult el hódító útjára magyar színpadokon, s máig levehetetlenek.

Kiss Manyi
Fotó: Archívum
A körhintában

A film és a tévé sem hanyagolja el, felváltva kapja a vidám, könnyed szerepeket és a fajsúlyos drámákat.

Keleti Márton vígjátékainak nélkülözhetetlen szereplője, láthatjuk a Butaságom története és a Történelmi magánügyek, valamint a Tanulmány a nőkről c. könnyed Gyárfás Miklós jegyezte korfestő darabokban, Mezey Máriával és Psota Irénnel alkotnak felejthetetlen hármast a Napfény a jégen c, újabb Bán Frigyes-opusban, de otthonosan mozog az öreg vajákosasszony szerepében a Földindulás c. Kodolányi-tragikusban is.

Utolsó tévészerepét Zsurzs Évától kapja A fekete városban, amelynek a bemutatóját, sőt már a forgatás végét sem éli meg. Szeretett színházi közönségétől már nagybetegen Németh László Bodnárné c. darabjának címszerepével búcsúzik. Kérésére gyorsan lejátsszák a húsz bérletes előadást, aztán bevonul a klinikára és meghal.

Halálával a magyar Charlie Chaplinnel (is) lettünk kevesebbek. Is, hiszen Kiss Manyi nemcsak született clown volt, ő tényleg mindent tudott. Egyszerre tudott megnevettetni és megríkatni. Amire csak nagyon kevesek képesek.

Kövesse facebook oldalunkat is!