Két év kihagyás újra lesz Jókai Napok
A Komáromi Jókai Napok Alapítvány, Komárom Városa, és a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ ezennel meghirdeti az 57. Jókai Napokat, a szlovákiai magyar amatőr színjátszók, kisszínpadok és diákszínpadok országos fesztiválját. A szervezők azt remélik, két év kényszerszünet után újra megvalósulhat a Jókai Napok rendezvénysorozata.
A fesztivál 2022. június 13-19. között kerül megrendezésre Komáromban.
Jelentkezni kizárólag írásban lehet – postai úton vagy e-mailben – 2022. április 15-ig a következő címen: Egressy Béni Városi Művelődési Központ, Vár út 1. (Hradná 1), 945 01 Komárom (a borítékra írják rá „Jókai Napok“), e-mail: csengel.monika@gmail.com. Kérjük, hogy a jelentkezés tartalmazza a csoport és vezetője nevét, címét, e-mail címét és telefonszámát; az előadás címét, szerzőjét és műfaját.
További információ a 0907 799 823-as, a 035 77 13 547-es telefonszámokon és a feltüntetett e-mail címen Bajkai Csengel Mónikánál.
Bajkai Csengel Mónika főszervezőt az előkészületekről kérdeztük.
Két év kihagyás után újra itt a Jókai Napok, legalábbis már van esély arra, hogy nemcsak a szervezés valósul meg, hanem maga a fesztivál is. Mi is a Jókai Napok fő célja?
A Jókai Napok fő célja elsősorban az, hogy egy nagy fesztivál keretében összehozzuk az összes szlovákiai magyar diák- és amatőr színjátszó csoportot itt, Komáromban. Ilyenkor egy nagy seregszemle zajlik a városunkban, minden csoportnak lehetősége van arra, hogy bemutassa annak a munkának az eredményét, amit az elmúlt másfél-két évben végzett. Az előadásokat nívós szakmai zsűri véleményezi, de természetesen az előadások a nagy nyilvánosság előtt is nyitottak. A szakmai zsűri értékeli ezeket a produkciókat, olykor nagyon kemény kritikákat fogalmaz meg, de a kritikája építő jellegű.
Úgy gondolom, hogy a legnagyobb motiváció nem a fődíj. Természetesen ez sem mellékes, hiszen mindenki szeret az élen végezni, és bezsebelni a fődíjat, vagy a diák-, esetleg a felnőtt nívódíjat. Elsősorban a találkozás öröme az, ami ilyenkor mágnesként vonzza Komáromba a csapatokat.
Ugye – mint ismeretes – két év kimaradt…
Hát, erről nehéz beszélni. Idén kellene az 59. Jókai Napokat szerveznünk, de sorrendben mégiscsak az 57. Jókai Napokat szervezzük újra. A fesztivál maga június közepén van, de a szervezés nyilvánvalóan már februárban kezdődik. Az első, Jókai Napokat érintő felhívás maga a meghirdetés, majd a visszajelzések és a jelentkezések alapján áll össze a fesztivál, és kezdetét veszi a hangyamunka. Két évvel ezelőtt is így történt, meghirdettük az 57. Jókai Napokat, szép számmal akadtak is jelentkezők, de hát, mint tudjuk, március közepén lezárták az országot. Én persze még akkor is reménykedtem – ha jól emlékszem, épp egy szavalóversenyen zsűriztem – és abban bíztam, hogy az ország legfeljebb pár hétre zár le, és legfeljebb egy hónapig szünetel a tanítás az iskolákban és majd júniusban a rendezvény zavartalanul valósulhat meg, hiszen - mondjuk - áprilisban el tudnak kezdeni a csoportok újra próbálni, és akkor majd a nyár elején el tudnak jönni Komáromba. Bevallom, május közepéig reménykedtem, de hiába.
A hagyományos, júniusi fesztiválhét a világjárvány áldozatává vált, de még akkor is bizakodtunk – kitűztünk egy novemberi dátumot, hiszen nyáron jobb lett a helyzet és már kezdtünk derűlátóak lenni, de októberben újra elkezdődött ez az egész.
Nagy csalódás volt, ugyanis a júniusi fesztiválra jelentkező 12 csoport közül 9 csoport ősszel is el tudott volna jönni.
Az állandó újratervezés pedig sok mentőötletet szült akkor is...
Igen, a színjátszóink nagyon elszántak és nagyon szeretik a Jókai Napokat. Több variánson gondolkodtunk közösen – a csapatok még azt is vállalták volna, hogy csak a zsűrinek játszanak, de persze az 50-fős látogatói korláthoz is alkalmazkodtak volna. Gondolkodtunk olyan változaton is, hogy elosztjuk a közönséget, így lettek volna olyanok, akik egy másik helyiségben ülve online stream-en követhették volna az előadást.
Hiába a rengeteg ötlet, hiába igyekeztünk mindig alkalmazkodni az aktuális előírásokhoz, sajnos, mire sor került volna az őszi fesztiválra, kiderült, hogy egyáltalán nem lehet kulturális előadásokat tartani, semmilyen formában.
Amellett, hogy még sejteni sem lehet azt, hogy a járványhelyzet hogyan alakul, mi az, ami már most bizonyosnak tűnik a Jókai Napokkal kapcsolatban?
A konkrétumok tükrében azt tudom elmondani, hogy vannak csoportok, akik nagyon szeretnének jönni. Tudom, hogy vannak kész előadások, mert vannak olyan szerencsés helyzetben lévő emberkék, akik tudtak dolgozni. Például Füleken az Apropó Kisszínpad azért tud dolgozni, mert ha nincs is megengedve maga az amatőr színházi munka, mint olyan, de ott például a magyartanárnő az, aki a színjátszó csoportot vezeti, így az iskolában is tudnak gyakorolni. Akadnak azonban olyanok is, akik megoldották az online próbákat, mint például a Marianum diákjai. Vannak csoportok, amelyek készülnek, a felnőttek között is tudom, hogy vannak ilyenek – beszéltem a losonci kármánosokkal és a füleki Zsákszínházzal. Tudom azt is, hogy tavaly ősszel amolyan félig online, félig jelenléti formában megtartották az amatőr színjátszók szepsi fesztiválját, ami tulajdonképpen a Jókai Napok testvérfesztiválja. Igaz, nem volt annyi résztvevő, de a rendezvény maga megvalósult. Tudom, hogy van mozgolódás.
Azok az emberek, akik arra tették fel az életüket, hogy amatőr- vagy diákszínházat csináljanak, azok így, vagy úgy megtalálják annak a módját, hogy készüljenek egy produkcióval. Tehát jelenleg a remény az, ami összetartja tulajdonképpen ezt a mozgalmat.
Mikor valósul meg a tervek szerint az idei Jókai Napok?
Azt a hetet jelöltük ki, ami a június 13-i nappal kezdődik. Annak függvényében, hogy hány csapat jelentkezik, a szervezőbizottság eldönti, hogy hétfőn, vagy kedden kezdjük-e a fesztivált. A jelentkezéseket most fogadjuk, hiszen csak február elején hirdettük meg az 57., zárójelben 59. Jókai Napokat. Lélekben nekem ez már az 59., még akkor is, hogyha tulajdonképpen nem az. Új csoportokról még nem tudok, viszont sok olyan csoport van, mely a GIMISZ sorsára jutott, tehát a próbafolyamatot elkezdték, de a pandémia berekesztett mindent. Én csak reménykedni tudok, hogy összejön a társaság.