Kaszás Attilára és Kiss Péntek Józsefre emlékeztek

2020. október 5., 12:31
Nagy Miskó Ildikó

A felvidéki származású, a pályája csúcsán tragikusan korán elhunyt Kaszás Attila emberi és színészi nagyságát idézték fel a magyar dráma napján a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központban. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével közösen szervezett emlékgálára eredetileg márciusban, a művész meg nem ért 60. születésnapja táján került volna sor.

A szervezők így Kiss Péntek József rendező, a Komáromi Jókai Színház egykori igazgatója halálának második évfordulójáról is megemlékeztek, a róla elnevezett ösztöndíj létrehozásával. Az emlékgála bevételét jótékonysági célra ajánlották fel. Meghirdették a pályázatot, amelyre 2020. október 1. és 2021. március 31. között várják a hazai magyar származású, 15 és 25 év közti, művészeti pályára készülő diákok jelentkezését vagy jelölését. Közülük a legtöbben kétezer eurós támogatásban részesülhetnek. A beérkezett anyagok kiértékelésére és az eredményhirdetésre 2021. júniusában, az 58. Jókai Napokon kerül sor. 

Az eredeti programhoz képest kissé változott a gálaest műsora is. Az ideiglenes határzár miatt sajnos magyarországi művészek nem vehettek részt az eseményen, de lélekben és videóüzenetekben csatlakoztak az emlékezők sokaságához. Nyitásként Korpás Éva népdalénekes tolmácsolásában szólt az Elindultam szép hazámból… című dal, majd az összetartozás eszméjét megjelenítve Kaszás Attila üzenete hangzott el a József Attila-verssel: „A harcot, amelyet őseink vívtak, / békévé oldja az emlékezés / s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés”.

Szvrcsek Anita műsorvezető dióhéjban ismertette a Jászai Mari-díjas alkotó pályáját, aki 15 évig a Vígszínházban játszott, majd négy évig szabadúszóként dolgozott. 2003-ban szerződött a Nemzeti Színházhoz. Több színházi és filmes produkcióban nyújtott kiemelkedő alakítást, CD-ket és hangoskönyveket adott ki, számos díjjal ismerték el a munkásságát. Miközben beírta nevét a magyar színjátszás kiválóságai közé, mindvégig kötődött a felvidéki gyökereihez. Ikonikus alakja összekapcsolta az anyaországban és a külhonban élő magyarságot, illetve az egymástól eltérő nézetet valló színházcsinálókat.

Kaszás Attila-gála
A „holdbéli csónakos” emléke nem fakul

Lakatos Róbert házigazda, az intézmény igazgatója köszönetet mondott mindazoknak, akik a járványhelyzetben is eljöttek, mert a kultúrát csak a közönség tudja fenntartani. Elárulta, akárcsak az ideálját megtestesítő Attila, ő is Vágsellyén született. Felidézte példaképe szándékát, aki Zsigárd és környéke kulturális életét igyekezett felvirágoztatni, minőségi kultúrával gazdagítva a térséget. Ebbéli igyekezetét fiatal népzenészek oktatásával maga is erősítette, s manapság is ezt teszi. A Komáromi VMK igazgatójaként is legfőbb célja, hogy a kulturális produkciókkal ne csak szórakoztassák a nézőket, de el is gondolkodtassák őket, hogy érezzék, csoda történt. Attila mindig meg tudta valósítani ezt a csodát az őszinteségével, az egyszerűségével meg tudta szólítani az embereket, mondta Lakatos Róbert, majd virágcsokorral köszöntötte a jelen levő Kaszás Margitkát, Attila édesanyját.

Fekete Irén, az SZMPSZ országos elnöke örömmel nyugtázta, hogy egykori gimnáziumi osztálytársa, Kaszás Attila emléke nem fakul, hosszú esztendők óta is fényesen ragyog. Egy hajdani érzékeny, finom lelkű, kék szemű fiatal fiúnak nevezte őt, a homlokába hulló szőke hajtinccsel és a lelkében csodálatra méltó elhivatottsággal. Attila valóra váltotta a tervét, és ünnepelt, népszerű színművésszé vált. Idézett egyik legemlékezetesebb szerepéből, A holdbéli csónakos című mesedrámából, hiszen a „holdbéli csónakos” valóban elindult a csillagok útján, légtengerek hátán száll, csáklyáját a felhőbe feszíti, ezüst evezőjét az ég tengerébe csobbantja.

Sokféleképpen ápolják szellemi örökségét

Kaszás Attila emlékét sokan és sokféleképpen ápolják. Szobor őrzi alakját a Jókai Színház előtt, osztályterem és értékes díj tanulmányainak színhelyén, a Selye János Gimnáziumban, kulturális fesztivál Zsigárdon, és emlékház édesanyja egykori házában. Magyarországon 2008-ban szellemi hagyatékának ápolására díjat alapítottak a tiszteletére. Komáromban minden évben megrendezik a Kaszás Attila Versmondó Fesztivált.

A gálaesten lélekemelő dalok, versek, személyes emlékek, táncok tették emelkedetté a hangulatot. Fellépett többek közt Culka Ottó, Gál Tamás, Emmer Péter, Hanusz Zoltán, Iván András, Gálik Gábor és Klaudia, Nagy László „Culó”, Skuta Attila, Szarka Tamás, Csiba Júlia, a Gaudium vegyes kar és hangszeres kamaraegyüttes, valamint a Komáromi Jókai Színház művészei, Holocsy Katalin, Bernáth Tamás és Béhr Márton. A határzár miatt személyesen nem voltak jelen Attila túlparti barátai, kollégái és Jókai Ági, aki az egykori mentoráról és barátjáról, Kiss Péntek Józsefről is megemlékezett. Virtuálisan Rudolf Péter, Szarvas József és Hegyi Barbara is a tiszteletét tette. Ahogy a Vígszínház új igazgatója, Rudolf Péter fogalmazott: „Sajnálom, hogy Attila már nincs köztünk, hogy segítsen nekünk gondolkodni ebben a zűrzavaros világban. Ő iránytű volt mindannyiunk számára.” Végül Kaszás Attila odafentről A föl-földobott kő című Ady-verssel búcsúzott a rá nagy szeretettel emlékezőktől.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/40. számában)