Jókai Ági Meseautóval indul Róma és a Felvidék meghódítására
A komáromi származású Jókai Ági 2015-ben szerzett színészdiplomát a pozsonyi Színművészeti Egyetemen. Az azóta eltelt két évadban több színházban is kapott lehetőséget. „Az első évadot, pontosabban a szakmai gyakorlattal együtt másfél évet a Győri Nemzeti Színháznál töltöttem, illetve azt megelőzően a székesfehérvári Vörösmarty Színházban játszottam. Majd az elmúlt évadban leggyakrabban „fő székhelyemen“, Dunaújvárosban és a budapesti székhelyű Vertigo Szlovák Színház szlovák nyelvű előadásaiban kaptam szerepeket. Eközben vissza-visszajártam a pozsonyi Astorka Korzo 90 Színházba is, ahol továbbra is a Szentivánéji álom című produkcióban szerepeltem. A fent említett színházak előre szokták egyeztetni egymással az előadások időpontjait“.
Jókai Ági számára az eddigi összes színházi lehetősége közül a legfontosabb Háy János Rák Jóska, a dán királyfi című tragikomédiája volt, amely a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában érte őt utol. Ezzel a produkcióval a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház által augusztus 25. és szeptember 2. között rendezendő Vidor Fesztiválon is versenyeznek majd.
Előzőleg azonban, július 24-én, hétfőn 20.30 órától a Római Magyar Akadémián mutatja be A Meseautó magányos utasa című monodrámát, amely címét Perczel Zita (1918. 4. 26 – 1996. 4. 4.) azonos című önéletrajzi könyve ihlette. Köztudott, hogy a tehetséges díva filmszínészként éppen az 1934-ben bemutatott Meseautó című vígjátékban nyújtotta egyik legemlékezetesebb alakítását. Színházi szerepei révén pedig a budapesti Nemzeti Színház és a párizsi Saint George Színház ünnepelt művészeként tartották őt nyilván.
„Tavaly karácsonykor tartalmas műsort kerestem a tv-ben, és véletlenszerűen találtam rá a Perczel Zita színművész életét bemutató, András Ferenc által rendezett Az ismeretlen Perczel Zita című dokumentumfilmre. Abban rajta kívül szót kapott egykori barátnője, dr. Bárdos Judit budapesti filmesztéta is, akivel gyakran találkozott Rómában. A film mély nyomot hagyott bennem, s annak hatására alaposabban tanulmányoztam a művésznő életművét. Mi tagadás, már gyerekkorom óta foglalkoztatott az a gondolat is, hogy valamiképp egy ideig Rómában élhessek, s az is befolyásolta a döntésemet: bemutatok egy monodrámát Perczel Zita életéről. Õ ugyanis először a budapesti Színiakadémiára járt, majd Párizsba, a II. világháború kitörése után pedig Amerikába utazott. Később ismét Párizsban, majd Barcelonában élt, végül a két nagylányával együtt Rómában telepedett le. Budapestre történt visszatérése után az ottani Farkasréti temetőben helyezték őt örök nyugalomra“ – indokolta Jókai Ági, hogy miért éppen Perczel Zitaként vállalja ezt a komoly megmérettetést.
Hangsúlyozta: a produkció nem jöhetett volna létre a Perczel család, továbbá a Magyar Művészeti Akadémia, Magyarország Római Nagykövetsége és a Római Magyar Akadémia segítőkész támogatása nélkül.
„Perczel Zita Mary Zita nevű lánya Budapesten él és több alkalommal is fogadott, Nina nevű lánya és Bobo nevű unokája pedig Rómában segítette a kutatásaimat. Szerencsére, valamennyi leszármazottja nagyon nyitottan és segítőkészen viszonyult hozzám, örültek a kezdeményezésemnek. Megköszönték, hogy nem hagyjuk feledésbe merülni a művésznő személyét, ami manapság már nem nagyon él a köztudatban. A Magyar Művészeti Akadémia, Magyarország Római Nagykövetsége és a Római Magyar Akadémia mindennemű támogatásának köszönhetően sikerült valóra váltani az álmomat“ – mondta a fiatal színésznő.
Jókai Ági a római projekt kapcsán június végén érkezett Olaszországba, ahol hozzávetőleg másfél hónapig tartózkodhat. Felkutatta Perczel Zita még élő utódait, interjúkat készített és történeteket gyűjtött a művésznőről. Egyebek mellett azt is megtudta, hogy a díva gyakran bejárt a Római Magyar Akadémiára, ahol nagy közkedveltségnek örvendett. „Előzőleg Budapesten megírtam a darab szövegkönyvének a javarészét, amit a Rómában ért további hatások nyomán csiszolgattam, Balassa Eszter pedig dramaturgiailag nyúlt bele a szövegkönyvbe. A hétfői bemutatóhoz közeledve már véglegesítjük a szöveget, illetve hangbejátszásokkal és zenei betétekkel színesítjük a közel egyórás produkciót. Bárdos Judit irodalmi munkatársként, Dobri Dániel zenei vezetőként és gitáros kísérőként közreműködik az előadásban. Sulyok Benedek Sound Designerként nyújt segítséget, a látvány pedig Hervé-Lóránth Ervinnek köszönhető“ – mondta a további kulisszatitkokról.
Perczel Zita művészetében a vitathatatlan tehetségén kívül az is megragadta őt, hogy a több országban élt primadonna nem csak magyarul, hanem ugyanolyan szinten francia nyelven is érvényesülni tudott. „Ez a kétnyelvűség rám is jellemző, hiszen igény szerint magyar és szlovák nyelven is játszom, ami mindenképpen többletet jelent. És minden túlzás nélkül az is kijelenthető, hogy a színésznők életében vannak közös pontok, hiszen mindannyiunknak meg kell vívnunk a saját kis csatáinkat. Szinte ugyanazokkal a szakmai kérdésekkel és kihívásokkal szembesülünk ma is, mint amilyenekkel a sorstársaink találkoztak közel egy évszázaddal ezelőtt“ -- magyarázta a fiatal komáromi színésznő.
A hétfői római premier után, amelyen szívesen látja az akkoriban éppen az „örök városban“ tartózkodó magyar turistákat is, további római és felvidéki fellépések következnek.
„Több római előadásunk van kilátásban. Dr. Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója is jelezte, hogy a közeljövőben szívesen venné, ha az általa irányított intézetben is tartanánk egy előadást. Mivel kamara-előadásunkat szerény körülmények között is bemutathatóra terveztük, éppen csak a mondanivalót erősítő, jelzés értékű díszlettel dolgozunk, s nem igényel nagyobb teret, akár művelődési házakban is bemutatható. Érdeklődés esetén tehát szívesen teszünk eleget további felvidéki meghívásoknak is. Születésének jövő évi centenáriuma kapcsán minél több helyszínen emlékezzünk együtt Perczel Zita művésznőre!“ – mondta végül az ugyancsak jóadag tehetséggel megáldott komáromi származású színész, Jókai Ági.
