Joe Pesci Oscar-díjas amerikai filmszínész 75 éves
A New Jersey állambeli Newarkban született, második generációs olasz bevándorlók családjában. Anyja borbélyként dolgozott részmunkaidőben, apja a General Motorsnál volt targoncavezető, és egyáltalán nem álmodoztak arról, hogy fiúk egyszer híres filmszínész lesz. Joe négyévesen került be egy rádióműsorba, ezután csupán egy év kellett hozzá, hogy a Broadway deszkáin szerepeljen, tízéves korától nélkülözhetetlen volt a Star Time Kids című szórakoztató televíziós gyerekműsorban. Kamaszéveit mégsem a képernyőn, hanem gitárját pengetve töltötte, sőt Joe Ritchie művésznéven rock and roll zenekart alapított, még egy nagylemezt is összehozott.
Zenésztársa volt a később gengszterfigurákat kiválóan megformáló Frank Vincent, akivel kabarédarabot állítottak össze, és az alig 163 centi magasra nőtt Pesci rájött, hogy a humor az igazi erőssége. 1976-ban állt először kamera elé a The Death Collector című bűnügyi filmben, de az alkotást szinte észre sem vette a közönség, ezért szomorú szívvel visszatért New Yorkba, hogy olasz éttermet nyisson.
Egyvalaki figyelmét mégis felkeltette az alakítás, aki nem volt más, mint Robert De Niro. Addig győzködte Martin Scorseset, amíg a rendező 1980-ban a Dühöngő bika című filmjében a fiatal tehetségre nem osztotta a De Niro által alakított bokszoló, Jake LaMotta öccsének szerepét. Pesci beváltotta a hozzá fűzött reményeket, Oscar-jelölést kapott a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. A hírnév vállára kapta, ezután szinte megállás nélkül foglalkoztatták a rendezők, e korszakának utolsó nagy alakítását 1984-ben Sergio Leone Volt egyszer egy Amerika című filmjében nyújtotta. A következő évben elvállalta a Half Nelson című bűnügyi tévésorozat egyik főszerepét, de a hatalmas bukás után csaknem négy évre ismét eltűnt a filmvászonról.
1989-ben Mel Gibson és Denny Glover oldalán tért vissza a Halálos fegyver 2 című akcióvígjátékban. Komikusként mindenkit levett a lábáról, ezért nem volt kérdéses, hogy a film 1992-ben készült harmadik és 1998-as negyedik részéhez is visszahívják. Élete legsikeresebb éve 1990 volt, amikor egyszerre két kasszasikerben is szerepelt. Scorsese Nagymenők című gengsztermozijában egy pszichopata bűnözőt alakított, és elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. (Pesci a díjak történetének második legrövidebb, alig három másodperces és hat szavas köszönőbeszédét mondta el, mert ő maga sem hitte, hogy átveheti az aranyszobrocskát.) Ugyanebben az évben a Reszkessetek betörők című családi vígjátékban megint bűnöző, de ezúttal egy kétbalkezes bűnöző volt. A háziúr című moziban főszereppel keresték meg a következő évben, de csúfosan megbukott, Oliver Stone JFK című filmjének mellékszerepéért azonban megdicsérték a filmkritikusok, miként a Vinny, az 1 ügyű című vígjátékban is.
1995-ben újra együtt forgatott Robert De Niróval a Casino című drámában. Ezt a filmet is Scorsese rendezte, aki maradéktalanul kihasználta Pesci karakterszínészi adottságait. A háromórás, kegyetlen és véres történet pénzről, szenvedélyről, kapzsiságról és hatalomvágyról szól, és Pesci mindent kihozott magából, amiért a közönség kedveli. Ezek után újra főszereppel keresték meg, kétszer is, de szemlátomást nem mozgott otthonosan a szerepekben, ezért újra felerősödtek a kétkedő hangok tehetségét illetően.
1998 után csaknem egy évtizedre eltűnt a mozikból, ismét régi barátja, Robert De Niro kellett ahhoz, hogy 2006-ban a felvevőgép elé álljon egy CIA thriller kedvéért, amely Az ügynökség címet kapta. Az országúti bordély című filmben Helen Mirren oldalán bizonyította be 2010-ben, hogy veteránként minden gond nélkül vissza tud térni a filmek világába. Most éppen újra Scorsese keze alatt dolgozik egy "álomcsapattal", Robert de Niróval, Al Pacinóval, Bobby Cannavaléval és Harvey Keitellel a The Irishman című film forgatásán. A Charles Brandt könyve alapján készülő gengsztertörténet 2019-ben kerül a mozikba.
