Jó csillagállás alatt született produkció: a Három és fél nővér felvidéki ősbemutatóján jártunk - KÉPEKKEL
Kacagtatóan tragikus, sírnivalóan nevetséges a Prozorov-lányok és sógornőjük továbbgondolt története, amivel a felvidéki közönség először a Rédli Károly által rendezett, majd január 17-én a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központban bemutatott Három és fél nővér című kamaraszínházi előadáson szembesült. A dalokkal kiegészített, négy tételes szamovár-szonáta során a cári Oroszországot, az államosítást, a hruscsovi éra hétköznapjait és az ezredforduló változásait is túlélő, XX. századi életművésznőket kiváló színművészek: Szvrcsek Anita, Varga Szilvia, Dobra Mara és Szoták Andrea alakították.
Selmeczi Bea Csehov, Ljudmila Petrusevszkaja, Reza de Wet, Ljudmila Ulickaja és Szvetlana Alekszijevics művei alapján teremtette újra a Prozorov-lányok életét, aminek a további szereplőiről csak szó esik a sajátos időutazás során, ők személyesen nem jelennek meg a színpadon. Urak, elvtársak, újkapitalisták kerülnek kapcsolatba a főszereplőkkel, akik közül Mását a Komáromban élő Szvrcsek Anita, Olgát a tájainkról származó, s a férjével, Rancsó Dezső színművésszel alapított családjával Budapesten élő Varga Szilvia, Irinát és Natasát pedig a Komáromi Jókai Színházban (KJSZ) is már több produkcióban látott két magyarországi aktor, Dobra Mara és Szoták Andrea keltette éltre…
A tábornoki családból származó hölgyek négy különböző társadalmi-politikai korszakban így vagy úgy, négyszer névnapot is ünnepeltek, miközben felvetődött a kérdés: miért szenvedés szinte az egész élet, s a sorscsapásokat hogyan lehet túlélni… A másfél órás, üresjáratok nélküli előadás során azt is megtudtuk, hogy mi történhetett a három (és fél) nővérrel, miután Csehov darabja véget ért. Valósággá vált-e az álmuk, hogy az unalmas kormányzósági városból eljussanak boldog gyermekkoruk színterére, Moszkvába?
Vajon Moszkva számukra elhozta-e a beteljesülést, a boldogságot, vagy az idő fogaskerekei porrá zúzták a karrier- és haszonvágyat, valamint a szerelmeket? Maradt-e számukra több a vidéki melankólia bájánál és a tartalmasabb, értelmesebb élet utáni sóvárgásnál, s ki-ki melyik időszakban tudott többé-kevésbé érvényesülni…?
A különleges produkció dramaturgja Varga Emese (Komáromi Jókai Színház), zenei rendezője Lakatos Róbert brácsaművész, a befogadó intézmény igazgatója, a díszlet a kosztümökkel együtt pedig Kubička Viktóriának köszönhető. A megérdemelt, hosszasan zúgó vastaps után azzal kapcsolatban a koordinátori feladatokat szintén ellátott Szvrcsek Anita, szabadúszó színművész további részleteket is elárult portálunknak.
– magyarázta Anita.
Kérdésemre, hogy a rendező és a másik három szereplő kiválasztását ő befolyásolta-e, így válaszolt: „A produkciónk ötletgazdája és koordinátora én vagyok, ezért az alkotótársakat én választhattam ki, természetesen a rendező jóváhagyásával. Mivel Rédli Károly rendezővel nagyon erős volt a közös munka alatti szimbiózis Az örökség című színmű próbái alatt a KJSZ-ben, őt kértük fel a Három és fél nővér rendezésére, s örömünkre mindjárt igent mondott. A szereplők közül Szoták Andival már a Cárkisasszony című darabban (Czajlik József-rendezés) dolgoztam együtt, s e darab kapcsán díjazottak is lettünk, egyebek mellett a kisvárdai fesztiválon.
Az pedig köztudott, hogy Dobra Mara és a komáromi származású Varga Szilvia nagyon remek színésznők, és jónak ígérkeztek Irina és Olga szerepére, amit be is váltottak.
Mi tagadás, egy katalizátor is generálta a darabválasztást: a negyven évnél idősebb színésznők számára nem túl sok kiváló szerepet kínál a drámairodalom, ezért mindnyájan boldogan éltünk ezzel a komoly és izgalmas lehetőséggel, hogy ebben az előadásban széles skálán éljük át a szépségesen kegyetlen és bonyolult lélektani helyzeteket, hiszen 20 éves kortól egy fiktív 120 éves korig élhetjük meg ezen nők sorsát”.
Hozzátette: Varga Emese dramturg és Lakatos Róbert zenei rendező kiválasztása egyértelmű volt, Kubička Viktória díszlet- és jelmeztervezőt pedig a rendező saját munkatársaként ajánlotta be, akivel már több produkcióban dolgozott együtt. „Megemlítendő Juhász Eszter producer személye is, aki a Garamvölgyi Polgári Társuláson keresztül szerzett nekünk anyagi támogatást a Kisebbségi Kulturális Alaptól (Kultminor), ahogy korábban az én CD-m kiadására is” – jegyezte meg.
Egy örömhírt is közölt az olvasókkal:
Reméli, hogy az majd a további nézők körében is nagy sikert arat: „Számomra ez a viharban született, mégis harmonikus légkörben megtartott próbafolyamat maradandó élményt nyújtott, amely során mi, szereplők nagyon egyívásúak tudtunk lenni. Ez ritka kincs a színházi világban, Karcsi pedig egy végtelenül színészpárti, humánus úriember rendező, aki erős elképzelésekkel, de szelíden terelt bennünket. Ugyanilyen szeretettel várjuk a nézőtérre a közös munkánk gyümölcsére kíváncsi közönséget is!”
