Izgalmas, nagy kihívás: október 9-én mutatják be a Lear királyt a Jókai Színházban – KÉPEKKEL
William Shakespeare Lear király című drámájának október 9-i bemutatójára készülve, egy héttel korábban sajtótájékoztatót tartottak a Komáromi Jókai Színházban. Az új évad első produkciójáról és a próbafolyamatról a média munkatársainak Roman Polák m.v. rendező - dramaturg, a címszereplőt alakító Mokos Attila, Jászai Mari-díjas színművész, valamint az abban szintén szereplő, három új társulati tag: Katona Eszter, Ollé Erik és Balla Barnabás színművész árult el részleteket. A sajtótájékoztatót Finta Viktória, a színház dramaturgja vezette.
A Shakespeare által 1603 és 1606 között ötfelvonásosként megírt tragédiát mindmáig a Mester egyik legtragikusabb darabjának tartják, amely végére annak legtöbb szereplője elhalálozik. Ugyanakkor az egyik leghíresebb és legösszetettebb tragédiája is, amely az idős címszereplő fokozatos megőrülését mutatja be, miközben a három lánya szeretetére, hízelgésére számítva, kettő javára lemond a koronáról, és közöttük szétosztja az országot. A tragikus történet forrása a britonok királyának, Leirnek a legendája az időszámításunk előtti 8. századból. A műben a címszereplőt félrevezetik, ezért tragédiához vezető rossz döntést hoz, melynek önmaga is áldozatául esik. A családi viszályok és a gyermeki hálátlanság története is a Lear király, mely végül egy apokaliptikus, értékvesztett káoszba torkollik.
A kritika leginkább az emberi szenvedés és együttérzés kifinomult ábrázolását dicséri a műben, melyet a XVII. század eleji bemutatásától napjainkig világszerte játszanak a színházak, és számos filmes adaptációja is elkészült. A darabot Magyarországon először 1795-ben mutatták be, s azóta azt több jeles író ültette át magyar nyelvre. A címszereplőt eljátszani ma is nagy megtiszteltetést jelent a színészek számára. Többek között Orson Welles, Laurence Olivier, Ian McKellen és Bessenyei Ferenc is magára ölthette a megtébolyodott király jelmezét.
A sajtótájékoztatón a napokban 69. életévét betöltött Roman Polák, szabadúszó színházi és televíziós rendező, alkalmi színész egyebek mellett elmondta: szlovákként cseh szövegkönyvből kiindulva úgy dolgozott a „jókais“ magyar színművészekkel, hogy az alapkoncepció ismertetése után, mindvégig alaposan figyelte a színészek árulkodó hanglejtéseit, gesztusait, mozdulatait, érzelmi kitöréseit..., amelyeket megbeszélt velük. „A rendező feladata az, hogy az irodalmi nyelvről minden lényeges dolgot a gondolatok és érzések nyelvére fordítson le. Ezért akár kóreai vagy skandináv színházban is rendezhetnék az ott használatos nyelv értése nélkül“ – véli.
Azt is elárulta: 1994-ben, 37 évesen a Brünni Nemzeti Színházban már rendezte ezt a királydrámát, és más színtársulatokkal együtt további Shakespeare-műveket, így a Szentivánéji álmot, a Macbethet, a Rómeó és Júliát, A velencei kalmárt stb.) is színre vitt. Azért örült e komáromi felkérésnek, mert úgy látja: krízisben, szétesőben van a világ, amit az is fokoz, hogy sok helyen nem a megfelelő személyek kerülnek hatalomra. Akik pedig nekik behódolnak, manapság is nagyszerűen boldogulnak, miközben a tőlük rátermettebb, ám igazmondó, hízelegni, kétszínűsködni képtelen embertársaik háttérbe szorulnak. Hozzátette: e történet középpontjában mindenekelőtt a hatalom és az ahhoz való ragaszkodás áll, de egyebek mellett a szerelmi szálakat is fontosnak tartotta. Az foglalkoztatta, hogy miként változtatja a hatalom gyakorlása az embereket, és mi történik akkor, amikor valaki képtelen elfogadni annak elvesztését.
Mokos Attila színművész saját bevallása szerint szereti a szélsőséges karaktereket, és nagyon jó, izgalmas váltásokkal teli feladatnak tartja Lear király megformálását, tudathasadásos állapota bemutatását. Csöppet sem könnyű azonban ez a kihívás, mert bár szerinte Nádasdy Ádám fordítása könnyebben követhető, mint a Shakespeare-korabeli nyelvezet, ám a dráma rendkívül összetett. A próbák alatt újra és újra meg kellett fejteni az egyes mondatok valós jelentését, amelyek mögött gyakran több réteg húzódik.
„Az irányokat megbeszéltük a rendező úrral. Miután tisztáztuk, hogy mit akarunk bemutatni, a főpróbahéten már „csak“ azt kell csiszolni, hogy mindazt hogyan vigyük színre. Mindvégig szem előtt tartva azt, hogy Lear egy összetett lelkiállapotú ember, aki az élete végéig nem tud kibékülni hatalma elvesztésével. Van egy jó és egy rossz énje, s időnként úgy tűnik, mintha azok egymással dialógust folytatnának...“ – fejtette ki a sajtótájékoztatón. Később hozzátette: „A darab végén hiányzik a konklúzió levonása. Amikor Lear király kezében tartja halott lányát, félrebeszél, s továbbra sem ismeri meg az embereket...“.
Ollé Erik a királyi udvarhoz tartozó Bohócot alakítja, és akárcsak más bemutatók előtt, most is úgy véli, hogy egy héttel a premier előtt még mindig nem tud eleget a szerepéről. Elmondta: „Sokszínű a szerepem, hiszen nem egy szokásos udvaribolondot játszom, hanem a rendezőnk nagyon sokat vár tőlem, s az alakításom a próbafolyamat alatt részben változik. Miközben Shakespeare darabjában Lear királyt szembesítette saját bűneivel és a világ hibáival, azokból a tapasztalt rendezőnk sok dolgot ledózerolt, ám a műben olyan mélységeket talált, melyeket én egyedül nem vettem volna észre...“.
Katona Eszter Cordeliát, Lear harmadik, szerető lányát játssza, akit az őszintesége és hízelkedése hiánya miatt felbőszült apja kitaszított a királyi udvarból, majd a francia király neje lett. Előbb kislányként, majd érett nőként tűnik fel az előadásban. „Amikor a lány ismét találkozott a már meghasonult állapotban levő apjával, sikerült teljesítenie a legnagyobb gyermeki feladatot: megbocsátott és segített neki. „Mozaikrendezőnkkel“ mindig csak az adott helyzeteket oldottuk, dolgoztuk ki, ugyanis nem jellemző rá az, hogy nagy ívekben gondolkodjonn“ – hallhattuk tőle.
A Cornwall herceg, vagyis Regan, a középső királylány férjének bőrébe bújó Balla Barnabás főként azt igyekszik hitelesen bemutatni, hogy az általa nehezen elért hatalmat semmiképp sem szeretné elveszíteni. Ezért férjként és újdonsült uralkodóként is gyakran kerül nehéz helyzetekbe, és olyan borzasztó tetteket is elkövetett, mint a királyhű Gloster gróf megvakítása, amiért azonban a saját életével fizetett. „A próbafolyamat elején inkább csak a herceg rossz énjét kerestem, ami időközben változott. Azt is figyelembe kell venni, hogy míg Lear lányainak a hatalomhoz való viszonya szinte természetes örökségnek számít, Cornwallnak azzal kapcsolatban mindent meg kellett tanulnia. Bár továbbra is sokakkal együtt azt vallom, hogy a hatalom nagyon torzítja az emberek személyiségét...“ – fogalmazott.
A Lear király próbafolyamata június 23-án kezdődött, bemutatóját pedig október 9-én (pénteken) 19 órától tartják a Komáromi Jókai Színházban. E Premier bérletes előadást után e hónapban, vagyis október 10-én 19 órától a Jókai bérlet, 11-én 15 órától a Lehár bérlet, 15-én 19 órától a Csemadok bérlet, október 16-án 19 órától a Madách bérlet, 17-én 19 órától a Csokonai bérlet, október 18-án 17 órától pedig a Mikszáth bérlet tulajdonosai láthatják az új produkciót, melynek díszlettervezője Juraj Gráfel m.v., jelmeztervezője Pavol Dendis m.v., zeneszerzője Henrich Leško m.v., korrepetítora pedig Pálinkás Andrássy Zsuzsanna.
Az előadásban a már említett színművészeken kívül Kiss Szilviát, Szabó Viktort., Heringes William m.v-t, Hostomský Fannit, a Jászai Mari-díjas Fabó Tibort, Olasz Istvánt, Hégli Bence m.v-t, Szebellai Dánielt, Bernáth Tamást és fiát, Bernáth Áron m.v-t, valamint Nagy Lászlót, Nagy Enikő m.v-t és Németh Levente m-v-t láthatja a közönség. Mindenkinek maradandó színházi élményt kívánunk!
