2021. június 21., 17:50

István király Sopronban – Boráros Imrével a címszerepben

Intenzív munkával teli, kánikulai héten van túl az egyetlen felvidéki Kossuth-díjas színművészünk, Boráros Imre. A Soproni Petőfi Színház István király című előadásában, amelynek a munkabemutatóját pénteken, a rövid balatoni premierjét pedig szombaton és vasárnap tartották, a címszerepet kapta. A tervek szerint a Sík Sándor-tragédiával jövőre a Komáromi Jókai Színházban is vendégszerepel a társulat.

István királynak döntenie kell a trónöröklésről
Fotó: Pomezanski György
István királynak döntenie kell a trónöröklésről

„A Soproni Petőfi Színháznak már a harmadik produkciójában játszhatok. Miután nagyon jól sikerült a Németh László Széchenyi című történelmi drámájából készült előadásunk, amelyben Lonovics érseket alakítottam, címszerepre kértek fel, amit boldogan vállaltam. Az István király című Sík Sándor-tragédiát a Jászai Mari-díjas Pataki András rendezésében két felvonásban vittük színre, dramaturgiailag tömörített változat született” – tájékoztatta a Ma7.sk-t Boráros Imre.

A mély tartalmú, elgondolkodtató mű szent királyunk utolsó napjairól és arról a benne dúló harcról szól, hogy kinek adja a koronát: Orseolo Péternek vagy Vazulnak. Kit válasszon utódjául, a keresztényt vagy az Árpád véréből származó pogányt?

„A naptár szerint 1038-ban vagyunk, Nagyboldogasszony ünnepére készül Székesfehérvár. Az ország a polgárháború küszöbén áll. Ez a király utolsó napja. Egy monumentális uralkodó és személyiség kiszolgáltatottságában szembenéz a halállal és egész életművének kárba veszésével. Helyzetének tragédiája abból fakad, hogy hiszi: a magyarságnak egyszerre kell kereszténynek, európainak, műveltnek lennie és ízig-vérig magyarnak maradnia. Úgy dönt, hogy felajánlja Szűz Máriának a koronát, Isten kezébe teszi az országot“ – fejtette ki az István király című előadásról Boráros Imre.

Hangsúlyozta: a szövegcentrikus darabban nagyon sokféle áthallás van a hajdani események és jelenkorunk felvidéki történései között is, hiszen az utóbbiakat is gyakran mételyezi a széthúzás, s időről időre szembesülünk nehéz döntéshelyzetekkel. István királynak pedig választania kellett a régi szokásokat tartó Vazul és a keresztény hagyományokkal rendelkező Európához való csatlakozás között, ami pápai és császári támogatással is együttjárt.

A viszálykodás és a szent cél érdekében való megegyezés hiánya a hajdani magyarokat is megosztotta. Az egyik királyi monológban elhangzik az elgondolkodtató mondat: Itt is magyarok, ott is magyarok vannak, s holnap egyik magyar aprítja a másikat“

– magyarázta a címszereplő.

Azt is elmondta, hogy a produkció a soproni intézményen kívül a Zentai Magyar Kamaraszínház, a Komáromi Jókai Színház és a Pataki Andrásék által korábban alapított Forrás Színház koprodukciójában készült. A színművészek több színtársulattól érkeztek, s a jövőben majd az anyaszínházaikban is be szeretnék mutatni az előadást.

„A Felvidékről egyedüli színészként én játszom a darabban, Gizella királynét pedig az ősztől Sopronba szerződő Rudolf Teréz, budapesti színművész alakítja. A látványos, korhű jelmezeket Húros Annamária tervezte, a puritán díszletet pedig maga a rendező: a körülhatárolt játéktérben csupán egy üres trónus található. Egyébként Pataki igazgató-főrendező úr munkásságához szorosan hozzátartozik ez a darab, amelyet mát ötödször rendezett meg, s tévéjátékot is készített a tragédiából.“

Gizella királyné (Rudolf Teréz) és István király (Boráros Imre)
Kép forrása: Pomezanski György
Gizella királyné (Rudolf Teréz) és István király (Boráros Imre)
A soproni produkcióban Vazult a Jászai-díjas Kovács Frigyes formálja meg. Orseolo Péter szerepében Pintér Gábor, Aba Sámuelként Savanyu Gergely látható. Gyöngy Szőcs Erika, Sebös Marosszéki Tamás, Anasztáz Farkas Tamás, Buda úr Major Zsolt, Szalók úr Wisher Johann, Gotthárd lovag Nagy Gábor, a Sámán pedig Kósa Zsolt.

A főpróbahét záróakkordjaként múlt csütörtökön és pénteken zártkörű munkabemutatót tartottak Sopronban, szombaton és vasárnap pedig rövid turné következett a Balatonfüredi és a Siklósi járásban, Pécselyen és Kémesen. A nyári szabadságidény után, október 4-től a soproni színházban lesz a nagybemutató, amit az egész új évadban sok előadás követ.

„Hálás vagyok a Jóistennek és Pataki András Jászai Mari-díjas soproni igazgató-főrendezőnek azért, hogy e csodálatos jutalomjátékkal is segítenek átvészelni a nehéz járvány-időszakot. Tele vagyok energiával, tenniakarással. A sok hosszú, fajsúlyos szöveget, monológot már az első próbára megtanultam. Szerintem ez annak is köszönhető, hogy nagyon könnyen tudtam azonosulni a szerző gondolatiságával, mély Isten-hitével és egészséges nemzettudatával” – árulta el Boráros Imre.

Csöppet sem mellékes, hogy a Soproni Petőfi Színház életében a 2021/22-es évad a szabadság évada lesz, mert a hűség városa decemberben emlékezik meg az 1921-es soproni népszavazás centenáriumáról, amelyre a színtársulat Somogyváry Gyula-Szarka Gyula És mégis élünk című táncművének az ősbemutatójával is készül.

„Ahogy az egykori eseményekben a hűség és a szabadság motívuma összekapcsolódott, úgy lesz az ünnepi évad fontos előadásaiban, a Széchenyi és az István király című produkcióban is. Az élet nagy ajándéka, hogy mindennek én is a részese lehetek“ – nyilatkozta végül a Magyarországról történő hazautazása után jeles „örökifjú“ aktorunk.

Megosztás
Címkék