Hiába tiltakoztak a színészek, lebontják a tiranai nemzeti színházat
A színészek és aktivisták csaknem fél éve tartó tiltakozása ellenére az albán parlament megszavazta az olasz befolyás idejéből származó tiranai Nemzeti Színház lebontását, hogy az ikonikus épület helyén a magántőke bevonásával építsenek ultramodern kulturális központot és több felhőkarcolót.
A színház művészei csütörtök este a parlamentnél tüntettek az 1939-ben emelt épület lerombolása ellen. Ellenzéki képviselők Edi Rama miniszterelnök felé dobálták szavazócéduláikat és kivonultak az ülésteremből, amikor a kormánypárti többség két órával éjfél előtt megszavazta a vitatott ingatlanügyletet. Egy aktivista kijelentette, hogy „fizikai erővel is” is megakadályozzák a bontást.
A tüntetők és ellenzéki politikusok „toronyépítési mániával” vádolják Edi Rama miniszterelnököt, aki szerintük haszonszerzés céljából enged át sorra állami ingatlanokat magánbefektetőknek. Egy másik projekt keretében futballstadiont és toronyszállót épít egy magáncég egy állami telken.
A kormány szerint a lepusztult épület veszélyes a látogatók egészségére és biztonságára, és az államnak nincs pénze a felújításra. „Az állam egy fillért sem költ, viszont nyolcszor annyi teret kap vissza a többtermes színházkomplexumban” – hangoztatta Arben Ahmetaj pénzügyminiszter.
Az olasz gyáripari stílusban és a 20. század elejének olasz racionalizmusa jegyében emelt nemzeti színház helyére a formabontó épületeiről ismert Bjarke Ingels Group tervezett egy csokornyakkendő-formájú épületkomplexumot egy nagy – 620 férőhelyes – és három kisebb színház- és konferenciateremmel. A miniszterelnök azt írta Facebook-oldalán, hogy a dán központú építésziroda „Európa egyik legszebb új építésű kortárs színházává alakítja át a Nemzeti Színház meglévő romjait”.
A lebontása ítélt komplexum volt az egyre nagyobb befolyásra szert tevő olaszok első építészeti beavatkozása Albániában, a későbbi gyarmatosítók célja egy monumentális belváros kialakítása, a fasiszta propaganda terjesztése és a két ország szoros együttműködésének ünneplése volt.
A Giulio Berte olasz építész tervei alapján készült épületegyüttest eredetileg egy nagy kulturális és sportközpontnak, közösségi térnek szánták. A főépületet a második világháború alatt moziként használták, a háború után alakították át teátrummá, amely a kommunista rendszer alatt Népszínházként működött, 1991 óta nevezik Nemzeti Színháznak (Teatri Kombëtar).
A Nemzeti Színház 430 férőhelyes fő színházterme mellett a komplexumban található a Kujtim Spahivogli Kísérleti Színház több terme is.
