Hetvenöt éves Voith Ági

Budapesten született, édesanyja Mészáros Ági Kossuth-díjas színésznő, édesapja Voith Lajos főhadnagy volt. Nagyon rossz gyerek volt, s egy diákcsíny miatt – az 1956-os forradalom után társaival gyászszalagot rakott ruháján a Kossuth-címerre – kicsapták az iskolából. Az 1957-58-as évet így a svájci Biel-Bienne-ben, illetve az olaszországi Bolzanóban töltötte apácák intézetében.

Zongoraművésznek taníttatták, környezetében senki, sőt sokáig még maga sem akarta, hogy színész váljék belőle. A színművészetire csak azért felvételizett, mert egyik általa tehetségtelennek tartott osztálytársnője beadta a jelentkezését, s úgy gondolta, hogy akkor ő is belevághat. A háromezer jelentkező közül felvették, s mire 1966-ban kézhez kapta diplomáját, már leszerződött a József Attila Színházhoz, amelynek 1984-ig tagja volt. Ezt követően a Thália, majd az Arizona Színház társulatához csatlakozott, 1993 óta szabadfoglalkozású.

Számos színdarab főszereplője volt, s mivel humora legendás, elsősorban vígjátéki szerepekben látható, de számos zenés darabban is jelentős sikert aratott. Első színházi bemutatójára végzős főiskolásként került sor, A kaktusz virágában Stephanie alakjának megformálásával országos hírnévre tett szert, a Nádas Gábor és Szenes Iván által számára írt, Bodrogi Gyulával előadott A jamaicai trombitás örökzölddé vált. Nino Manfredi, az olasz színpad és film ünnepelt művészének Szavak, szerelmes szavak című zenés vígjátékának női főszerepében kiugró sikert aratott.

A könnyedebb, vidám produkciók után komoly szerepek is megtalálták. Zsótér Sándor hívta meg a Miskolci Nemzeti Színházba a 2016-ban bemutatott Mindent a kertbe című Albee-darab főszerepére (Mrs. Tooth figuráját annak idején édesanyja is eljátszotta), szerepelt a Vidnyánszky Attila rendezte Tóth Ilonka című drámában is, amellyel a Nemzeti Színház az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóját ünnepelte. A Spirit Színházban Maria Josefa figuráját játssza a tavaly bemutatott Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájában.

Főbb színházi szerepei: Vica (Németh: Nagy család), Polly (Brecht: Koldusopera), Erzsébet (Schiller: Stuart Mária), Seress Rezsőné (Müller: Szomorú vasárnap), Anya (Boris Vian: Mindenkit megnyúzunk), Victoria (Maugham-Nádas-Szenes: Imádok férjhez menni!), Olive (Neil Simon: Furcsa pár), Donna Lucia d'Alvadorez (Thomas: Charley nénje), Schneider kisasszony (Kander-Ebb: Kabaré), Corinna (Hervé: Nebáncsvirág), Turcsekné (Karinthy: Leánykereskedő), Schneiderné (Zágon: Hippolyt, a lakáj), Beatrice (Quilter: Csalogány család), Mária Regina nővér (Goggin: Apácák), Emma Cornamontis (Brecht: A gömbfejűek és a csúcsfejűek).

A színpadi szerepek mellett számos tévé- és játékfilmben játszott. 1966-ban mutatták be Az első esztendő és a Nem szoktam hazudni című játékfilmeket, melyekben még kezdő színésznőként kapott főszerepet. Szerepelt A postaláda, a Régi nyár, a Házassági évforduló, a Tündér voltam Budapesten, a Lyuk az életrajzon, a Szomorú vasárnap és a Kártyaaffér hölgykörökben című tévéfilmekben. Látható volt a Hungária Kávéház, a Linda és a Patika című tévéfilmsorozatokban. Játszott az Irány Mexikó és a Krétakör című játékfilmekben és a Szerencsés Dániel című filmdrámában, 2011-ben kapta a Casino című filmsorozatban volt látható.

1976-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntették ki, 2003-ban Radnóti Miklós antirasszista díjban részesült. 2006-ban a József Attila Színház örökös tagja, 2013-ban érdemes művész lett, 2016-ban átvehette a Színház- és Filmművészeti Egyetem jubileumi oklevelét.

Férje Bodrogi Gyula színművész, gyermekük séf lett. Bár nem váltak el, már csak a színpadon élnek együtt, közös estjükkel járják az országot, s mindig előadják emblematikus duettjüket, A Jamaicai trombitást.