Határon Túli Magyar Színházak Szemléje Budapesten
BUDAPEST.A Thália Színház ad otthont a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjének május 9. és 14. között. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az esemény nemzetmegtartó erejét emelte ki a programsorozatot beharangozó keddi budapesti sajtótájékoztatón.
A nyolc színház három nagyszínpadi és öt stúdióprodukcióját felvonultató előadássorozat védnökeként Semjén Zsolt hangsúlyozta: színházi szemlét többféle szempont alapján lehet tartani, de a magyar kultúrához, nemzethez való tartozás szempontja különleges többletet ad.
A határon túli színházak szemléje az egyetlen nemzethez tartozás gondolatának megvalósítását jelenti - mutatott rá Semjén Zsolt, aki szerint így az esemény nemzetmegtartó erővel bír.
A magyar államnak kettős feladata van: fontos a nemzet közjogi egyesítése - a határon túli magyaroknak az állampolgárság megadása által -, amely azonban önmagában nem elég az alapot jelentő, megtartó kultúrnemzet megléte, megerősítése nélkül. "Ebben pedig mi lehetne nagyobb erő, mint a színházak, amelyek a művészet, a kultúra és a nyelv erejével tartják össze a nemzetet" - mutatott rá.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy Budapestnek a nemzet, a kultúra megtartásában központi szerepe van. A helyszín kapcsán példaértékűnek nevezte azt, ami a Thália Színházban az utóbbi időben történik, megemlítve a színház technikai felszereltségét, a programszervezést, a különböző együttműködéseket. A közmédia és a színház együttműködéséről szólva Csomós Miklós kiemelte: fontos, hogy a vidéken dolgozó és a határon túlról érkező művészek lehetőséget kapjanak arra, hogy mind a televízión, mind a rádión keresztül megmutassák magukat.
Bereményi Géza, a Thália igazgatója elmondta, hogy a színház három játszóhelyén zajló hatnapos szemle előadásaira olcsóbb bérleteket és jegyeket kínálnak annak érdekében, hogy minél többen láthassák a határon túli színházak produkcióit.
A szemle a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A velencei kalmár című előadásával indul május 9-én, 10-én a Kárpátaljai Megyei Magyar Színház Tóték, 11-én pedig a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Chioggiai csetepaté című előadását láthatja a közönség a nagyszínpadon.
Május 12-én az Új Stúdióban a Komáromi Jókai Színház Tetemre hívás című előadói estje, az Arizona Stúdióban pedig az Aradi Kamaraszínház Petri György estje látható. Másnap az Új Stúdió a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának (Egy)mással, míg az Arizona Stúdió a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Arany-légy című produkciójának ad helyet.
A szemle zárónapján, május 14-én a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház De mi lett a nővel? című előadását láthatja a budapesti közönség.
Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának nevében arról beszélt, hogy a határon túlra szakadva részesévé váltak különböző kultúráknak, ezzel egyfajta gazdagságot, sokszínűséget kapott ez a nép. Ezt most - a határon túli színházak folyamatos jelenlétével - saját és a Magyarországon élők javára is fordíthatják - mutatott rá.
Lantos Anikó szemleigazgató a rendezvény költségvetéséről szólva elmondta: a Nemzeti Kulturális Alapnál pályáztak az esemény megrendezésére, a döntés még folyamatban van, emellett a fővárostól kapott támogatással kapcsolatban is folynak még a tárgyalások.
A határon túli színházak szemléje az egyetlen nemzethez tartozás gondolatának megvalósítását jelenti - mutatott rá Semjén Zsolt, aki szerint így az esemény nemzetmegtartó erővel bír.
A magyar államnak kettős feladata van: fontos a nemzet közjogi egyesítése - a határon túli magyaroknak az állampolgárság megadása által -, amely azonban önmagában nem elég az alapot jelentő, megtartó kultúrnemzet megléte, megerősítése nélkül. "Ebben pedig mi lehetne nagyobb erő, mint a színházak, amelyek a művészet, a kultúra és a nyelv erejével tartják össze a nemzetet" - mutatott rá.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy Budapestnek a nemzet, a kultúra megtartásában központi szerepe van. A helyszín kapcsán példaértékűnek nevezte azt, ami a Thália Színházban az utóbbi időben történik, megemlítve a színház technikai felszereltségét, a programszervezést, a különböző együttműködéseket. A közmédia és a színház együttműködéséről szólva Csomós Miklós kiemelte: fontos, hogy a vidéken dolgozó és a határon túlról érkező művészek lehetőséget kapjanak arra, hogy mind a televízión, mind a rádión keresztül megmutassák magukat.
Bereményi Géza, a Thália igazgatója elmondta, hogy a színház három játszóhelyén zajló hatnapos szemle előadásaira olcsóbb bérleteket és jegyeket kínálnak annak érdekében, hogy minél többen láthassák a határon túli színházak produkcióit.
A szemle a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A velencei kalmár című előadásával indul május 9-én, 10-én a Kárpátaljai Megyei Magyar Színház Tóték, 11-én pedig a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Chioggiai csetepaté című előadását láthatja a közönség a nagyszínpadon.
Május 12-én az Új Stúdióban a Komáromi Jókai Színház Tetemre hívás című előadói estje, az Arizona Stúdióban pedig az Aradi Kamaraszínház Petri György estje látható. Másnap az Új Stúdió a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának (Egy)mással, míg az Arizona Stúdió a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Arany-légy című produkciójának ad helyet.
A szemle zárónapján, május 14-én a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház De mi lett a nővel? című előadását láthatja a budapesti közönség.
Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának nevében arról beszélt, hogy a határon túlra szakadva részesévé váltak különböző kultúráknak, ezzel egyfajta gazdagságot, sokszínűséget kapott ez a nép. Ezt most - a határon túli színházak folyamatos jelenlétével - saját és a Magyarországon élők javára is fordíthatják - mutatott rá.
Lantos Anikó szemleigazgató a rendezvény költségvetéséről szólva elmondta: a Nemzeti Kulturális Alapnál pályáztak az esemény megrendezésére, a döntés még folyamatban van, emellett a fővárostól kapott támogatással kapcsolatban is folynak még a tárgyalások.
Forrás
MTI
