Határon túli családok nézhetik meg a Hunyadi-bemutató főpróbáját

Szabó Endre, a szervezet alelnöke elmondta az MTI-nek, hogy az 1200 helyre szinte percekkel az esemény meghirdetése után több mint kétezren jelentkeztek. Egész családok érkeznek a határon túlról az Operaházba.

A dalszínház Erkel Ferenc-szobránál az előadás előtt koszorút helyez el a zeneszerző szülővárosa, Gyula polgármestere, Görgényi Ernő. A koszorúzás résztvevőit Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára köszönti.

A szombat esti premiert látványos szabadtéri ceremónia előzi meg: az Operaház társulatának énekesei és balettművészei az Andrássy úton jelmezben, fiákereken vonulnak fel a szezon előadásait megidézve.

A dalszínház szakmai partnere, a Liszt Ferenc Zeneakadémia gyakorló középiskolája, a Bartók konzervatórium fúvósai a Hunyadi-indulót játsszák, Erkel muzsikájára hangolva az utcai közönséget, a főbejáratnál pedig az Operaházi Borlovagok várják a Hunyadiak idejéből származó muzsikával a tíz fiákert.

Ezerkétszáz személyes szabadtéri nézőteret létesítenek az Ybl-palota előtt, itt óriáskivetítőn látható a benti premier.

A Magyar Állami Operaház és a Magyar Nemzeti Galéria együttműködésében a bemutató napján olyan képzőművészeti alkotás érkezik az Operaházba, amelynek témája összecseng a színpadi történet cselekményével, keletkezéstörténetével.

A Hunyadi László premierjére a dalszínháznak kölcsönzik Madarász Viktor Hunyadi László siratása című képének eddig ki nem állított vázlatát több a magyar historizmust képviselő rangos festmény társaságában. A képeket az Operaház Vörös szalonjában állítják ki a Hunyadi-sorozat végéig, tehát mintegy két héten át.

Bár Erkel Ferenc remekműve mögött számos korabeli és korábbi operaszerző hatása fedezhető fel (Beethoven, Spontini, Rossini, Donizetti, Rossini, Halévy, Meyerbeer stb.), a mű teljes élményét tekintve a Hunyadi László megkülönböztetett szerepet tölt be a 19. század nemzeti operái között.

A Hunyadi László szövegkönyvét Egressy Béni írta Tóth Lőrinc Két László című drámája alapján. Õsbemutatója 1844. január 27-én volt a pesti Nemzeti Színházban. A premier után Erkel tovább alakította operáját. A mű nyitányát csak a következő évben készítette el. Két évvel később a korszak egyik leghíresebb magyar énekesnőjének, Hollósy Kornéliának ajánlva készült el Gara Mária harmadik felvonásbeli cabalettája.

1850. július 18-án a neves francia énekesnő, Anne de la Grange alakította Szilágyi Erzsébet szerepét. Az ő vendégszereplése alkalmából illesztette a partitúrába Erkel a második felvonás áriáját. Szintén erre az előadásra készült el az eredetileg csárdás megjelölésű palotás.

1859-ben Stréger Ferenc tenorista alakította a címszerepet, az ő tiszteletére Erkel kiegészítette Hunyadi László első felvonásbeli áriáját. 1878-ban pedig sort kerített a nyitány zenei anyagának a tömörítésére is. Szinte rögtön a darab ősbemutatója után a szerző kihúzta Gara és V. László, a harmadik felvonás elején énekelt kettősét.