Gyurkovics Mihály, aki félholtan is nélkülözhetetlen volt
Gyurkovics Mihály, vagyis a kassai Thália Színház Misi bácsija kétszeresen is rossz időben halt meg. Nagyon szép kort, 95 évet élt meg, de már másfél évtizede nem lépett színpadra, s elkövette azt a „hibát” is, hogy aznap távozott e földi létből, amikor a nála hét évvel fiatalabb francia világsztár, Jean-Paul Belmondo. Gyurkovics három társulatnak volt az alapító tagja, a Faluszínháznak, a MATESZ-nak és a kassai Thália Színpadnak. Nagy színésszé mégis már nyugdíjazása után érett, amikor eljátszotta Rank doktor szerepét a Babaotthonban, majd Barakiás főpapot Székely János Caligula helytartója című korszakos előadásában. Életműdíjat kapott Kisvárdán, s bár sokat betegeskedett, még nyolcvanévesen is színpadra lépett Görgey Gábor Galopp a vérmezőn című darabjában, Makk Károly rendezésében.
Tótkomlóson született, s 24 évesen már a Faluszínház alapító tagja. Pedig otthon nem támogatják, anyja nem egyszer kijelentette, cirkuszost nem nevel a fiából. Mégis 1950-ben már Arbuzov Hat szerelmes című darabjában szerepel, de faluszínházi létezésébe belefér egy Gogol s egy Jirásek-darab is. 1953 január 31-én ott van a Magyar Területi Színház (MATESZ) első, színházavató előadásában, Urbán Ernő Tűzkeresztség című darabjában, s 1969-ig középszerepek egész sora várja. Azon kevesek közé tartozik, akire fiatalon is szívesen bíznak idős szerepeket (a magyar színházi életben Gobbi Hilda és Pécsi Sándor játszik kortalan és idős szerepeket már huszonéves korától kezdve), így volt tiszteletreméltó aggastyán, Medve doktor és Lőrinc barát (utóbbi Beke Sándor legendás Rómeó és Júliájában). Otthonosan mozgott Dávid Teréz méltatlanul elfeledett darabjaiban (A Vidor család, Az asszony és a halál), legkedvesebb komáromi szerepe mégis Beppo kedélyes, bohókás figurája volt Heltai A néma levente c. darabjában Konrád József rendezésében.
„Ha színész vagyok, akkor lettem azzá.” – nyilatkozta egy alkalommal. 1969-ben úgy kerül a kassai Thália Színpad alapítói közé, hogy épp betegeskedik, de Beke Sándor kijelenti, Gyurkovics Mihályra félholtan is szüksége van.
Lombardi doktorként debütál Gömörhorkán Goldoni Két úr szolgájában Várady Béla Trufaldinója mellett, Forlipopoli szerepét játssza el egy másik Goldoni darabban, a Mirandolinában, amelyet vendégként a budapesti Katona József Színház későbbi legendás igazgatója, Zsámbéki Gábor jegyez, de ekkor bízza rá Beke Sarkadi Imre Elveszett paradicsomában Sebők Imre szerepét is. Sokat van színpadon ezekben az években, Podkoljoszin Gogol Leánynézőjében (a pályája kezdetén a Faluszínházban ugyanebben a darabban Anyucskin szerepét kapta), Bódog Szakonyi Adáshibájában, Méltóságos a Kakuk Marciban, Ambrus a Vitéz lélekben, Szalay Barta Lajos Szerelem című darabjában. Az első éveket az alapító Beke rendezései határozzák meg, s Gyurkovics mellett Várady Béla, Lengyel Ferenc, Gombos Ilona, Csendes László és Kövesdi Szabó Mária határozzák meg a színház arculatát. 1981-ben nyugdíjba megy (akkoriban még 55 éves korukban vonultak nyugdíja a munkában megfáradt honpolgárok), s mintegy búcsúszerepként eljátssza Ibsen Nórájában (Kassán az eredeti címmel, Babaotthonként játszották) Rank doktor szerepét. Egy nem túl jelentős előadásban egy feledhetetlen lelépő. Megköszönte a tüzet, s ha némi kihagyással, de mégis visszatért a színpadra.
Ha jól emlékszem, ekkoriban láttam először színpadon az öreg molnár szerepében A becsületes molnárlegény című Gyüre Lajos-mesejátékban, valamint Čapek Az anya című darabjában. Közvetlenül a rendszerváltás előtt mutatta be a színház Schiller Ármány és szerelem c. tragédiáját, amelyben egy viszonylag kis szerepet, a Komornyik szerepét bízta rá Rencz Antal. Dusza István írja: „Az előadásban örömmel látott Gyurkovics Mihály a Komornyik szerepében szép példáját adja a színészi alázatnak. Pár mondatos játékában Gyurkovics képes egy apa életének minden fájdalmát tükrözni. Megvető pillantása és az ékszereket a földre szóló kézmozdulata felejthetetlen.” Tegyük hozzá, maga az előadás is a Thália Színpad máig egyik legemlékezetesebb előadása, amelyben Gyurkovics mellett Wurm szerepében Pólos Árpád, Von Kalbként Fabó Tibor, s Lady Milfordként Kövesdi Szabó Mária is élete csúcsteljesítményét adja. A kilencvenes években a néző számára ajándék minden egyes perc, amelyet Gyurkovics Mihály társaságában tölthet. A sok-sok emlékezetes teljesítmény közül emeljük ki mégis Székely János tézisdrámáját, a Caligula helytartóját, amelyben Bocsárszky Attilával brillíroznak Dezsényi Péter rendezésében. S álljon itt ismét a szemtanú, Dusza István vallomása: „Gyurkovics öreg rabbijának erejét az arcjáték, a kéz és a fej mozgásának belső motiváltságával érzékeltette. Az így teremtett már-már profetikus jellegzetességeket is mutató öregember a magyar színészet hagyományos vonulatának a magasiskolájából született ilyenné. Gyurkovics Mihály egyike azon keveseknek, akik még birtokolják a szavak és a lélek kapcsolódásainak varázslatát, a finom mozdulatok drámaiságát, a tekintet és a hang gyújtóerejét.” Az előadást nagy sikerrel játsszák Kisvárdán is.
Azon szerencsések közé tartozom, akik ekkoriban már láthatták szinte az összes szerepében, így Gremioként A makrancos hölgyben, Randolph századosként a Verebes István által rendezett Semmi és végtelenben, Revunovként a szintén Verebes által rendezett Csehov tréfákban. 2002-ben játszik a Márai Stúdió avatásán, Hernádi Gyula kevéssé sikerült Márai életrajz-felmondásában, a Beke rendezte Hamletben, a Dobos László regénye alapján készült Földönfutókban s mintegy színpadi élete lezárásaként Görgey Gábor 1956-ot idéző Galopp a vérmezőn című darabjában. Ahogy egyik életrajzában olvassuk, számos hangjátékban is szerepelt. Kíváncsi lennék rá, mennyit őrzött meg ebből a Szlovák Rádió archívuma.
– nyilatkozta egyik interjújában. S hű is maradt ehhez az igényesség-igényéhez haláláig.
