Gózon Gyula, az érsekújvári színészlegenda
Bizonyára lesznek, akik tiltakoznak majd a cím miatt. S talán jogosan. Vagy mégsem, hisz ugyan a Groszman család Esztergomban lakott, de a feleség, Binéter Emília szülei Érsekújváron éltek. A kis Gyula, amióta csak az eszét tudta, mindig színész akart lenni. Hiába akarták erről a szülei és a tanárai lebeszélni, esélyük sem volt rá. Egy délvidéki társulatnál kezdte, de Nagyváradon, a Körös-parti Párizsban figyelnek fel rá, ahol kiderül, minden műfajban bevethető, univerzális színész. Zsidó létére túlél két világháborút, játszik mintegy 90 filmben, s Miller, a muzsikus szerepében az Ármány és szerelemben máig „leválthatatlan”, holott a többi szereppel ellentétben azt akkor se kettőzték le. 140 éve született Gózon Gyula.
A Groszman család Esztergomban élt, de épp Érsekújváron időztek, amikor a szülés a kisebbik fiúval megindult, így már négyesben tértek haza. „Ennek a gyereknek arany van a torkában” – mondta egyik tanítója, de a család hallani sem akart róla, hogy a fiuk ilyen „tisztességtelen” pályára lépjen, ahogy akkoriban (s talán sokan most is) a színészetet gondolták. Még a gimnáziumban Nagy tanár úr is mindannyiszor felpofozta, ha kérdésére azt merte válaszolni, ő bizony színész lesz, semmi más.
Egyedül bátyja támogatta az „aranytorkú” fiatalembert, s ha másra nem is, de Rákosi Szidi operettszínész-képzőjébe be tudta a jövedelméből íratni.
Egy ideig Péter Károly délvidéki társulatával járja a déli végeket Zombortól Csantavéren, Marosvásárhelyen át Csíkszeredáig. Hogy meg ne unják őket, gyakorlatilag hetente új bemutatót tartanak, amelyben van dráma, operett és kabaré is, így lehetősége van a szakma fortélyait a gyakorlatban is elsajátítani.
A huszadik század első éveiben kerül Nagyváradra. A lehető legjobbkor, hisz akkor bontogatja szárnyait a Holnap. Ady Endre, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Emőd Tamás, Dutka Ákos tartozik a baráti társaságához.
A könnyedebb szerepek mellett itt bízzák rá Ferenc herceg szerepét Rostand A sasfiók című drámájában, s Gózon, a „füttyös Gózon” bebizonyítja, a drámai műfajban is otthonosan mozof. Emőd Tamás írja az alakításáról: „Úgy érezték sokan, hogy nagyon furcsa dolog, amikor először terjedt el a hír, hogy A sasfiók címszerepét ki játssza. Gózon Gyula, a bakfislánykák ábrándképe, a naturbusch, a Gyermek, a Tökfilkó, a kis Gózon, a Gózonka. És vasárnap este (...) Gózon Gyula a legértékesebb és legemlékezetesebb diadalát aratta. Ritkán értenek, tanulnak és játszanak meg nálunk ennyire igen nagyon szépen egy klasszikus szerepet. Stílus, erő, tudás, érzés, báj és szubtilis meghatottság váltakozott játékában. Magunkévá tehetjük azt a meggyőződést, hogy Gózon egyike a legtöbbet ígérő színészegyéniségeknek. Szívós és föltétlenül magasba szökkenő erő. Szavalt, de hangfogóval ott, ahol intelligenciája megértette vele, hogy az elébe pergő passzusban a Gloire felséges szóvirágai hullámzanak, és meg kell részegíteni a nézőtér blúzos, mellényes sorait. A premier közönsége tombolt, tapsolt és megújrázva ovációzott. Nyílt színen szüntelen, felvonásvégeken szakadatlan viharzott a taps”.
Azt hihetnénk, innen már egyenes út vezet a budapesti Nemzeti felé, de bizony addig, amíg oda eljut, még el kell telnie pár évtizednek, s időközben a történelem sem mindig kegyes hozzá.
Ekkor már legjobb barátja Kann, vagyis Kabos Gyula, akivel sülve-főve együtt vannak, s együtt kerülnek a filmhez is. Közösen írják első filmjük forgatókönyvét is, amelynek címe: Ruha teszi az embert, a film is elkészül, de sok köszönet nincs benne, mivel kiderül, csak ők profik, a rendező-operatőr kevésbé. De innen már nincs megállás.
Ahogy a Holnap költő hősei, úgy Gózon Gyula is felkerül Budapestre, s bár Rákosi Szidi fia, Beöthy László és színházai alkalmazzák is alkalmanként, megélhetését mégis inkább az akkor virágzó kabaré biztosítja.
Előbb Nagy Endre, a magyar kabaré alapítóatyja szerződteti, majd van, amikor Muskátli néven saját kabarét is működtet, de a nagy háború árnyékában pár évadon át az Apolló Kabaré nyújt számára/számukra megélhetési lehetőséget. Felesége, Berky Lili férjével ellentétben színészcsaládból indult, édesapja Berky Ferenc színművész, vidéki színházigazgató, majd a Nemzeti Színház tagja. Berky Lili az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián végzett, játszott a Király Színházban, innen Kolozsvárra kerül, majd férjével együtt egy ideig a Népopera tagjai Budapesten.
Visszatérve az Apollóhoz, olyan sztárírók dolgoznak a csapatban, mint Gábor Andor, Emőd Tamás, Karinthy Frigyes, Harsányi Zsolt, de a zeneszerzői felhozatal is pompás volt, hisz többek között a szintén felvidéki származású Szirmai Albert, vagy Ady „zeneszerzője”, Reinitz Béla gondoskodnak a gondtalan hangulatról, bár sokszor komolyabb húrokat is megpendítenek ezek a csacskaságnak induló kuplék és sanzonok.
A harmincas években a komolyabb színházak (Belvárosi, Új) és a film is megtalálják. Ott van a hangosfilm születésénél, az első nagy bukásnál s az első nagy sikernél is.
Magyarországra a húszas évek végére ér el a hangosfilm, 1929-ben játszik a Pekár Gyula elbeszéléséből készült A szép Pongrátzné krinolinja című alkotásban, amelyet egy bizonyos Siklóssy Pál rendezett, de a film elveszett. Ott van az 1931 őszén bemutatott első két, teljes egészében megmaradt teljes hangosfilmnél is. A kék bálvány, amelyet szeptemberben mutatnak be, s amely Amerikában játszódik, ahol Jávor Pál inasát játssza, csúfosan megbukik. De elérkezik november 27., amikor új fejezet kezdődik a magyar kultúrtörténetben.
A Székely István jegyezte Hyppolit, a lakáj máig megunhatatlan kirobbanó siker, ezzel indul el a magyarországi magyar hangosfilm diadalútja.
Nem véletlen ez a megfogalmazás, magyarok nélkül ugyanis nincs angol filmgyártás, ahogy nincs Hollywood sem. Persze, a Hyppolit sem úgy indul, mint kirobbanthatatlan kasszasiker, sőt Gózonra sem a hősszerelmes figuráját írják. Egyébként először és utoljára, hisz amikor megteszi szerelmi vallomását Fenyvessy Évának (Köszönöm, hogy imádott), már 46 éves. Már ekkor felejthetetlen párost alakítanak régi cimborájával, Kabos Gyulával, ami ki is tart 1938-ig, amikor Kabost utoléri Kiss Ferenc és a zsidótörvények, s Kabos páni félelmében elhajózik az USA-ba, ahol pár infarktus után belehal a kései helyváltoztatásba.
De addig még több tucat filmben élvezik egymás társaságát, legyen az a Köszönöm, hogy elgázolt, a Három sárkány vagy az Iglói diákok című klasszikus filmopuszokban. Évi 5-6 film az átlag, s a színházra jóval kevesebb figyelem vetül, bár 1935-ben itt is döntő változás következik, Németh Antal, az újonnan kinevezett igazgató leszerződteti a Nemzeti Színházhoz. Ő Szellemfi Uray Tivadar Liliomfija mellett, az első sírásó, majd Polonius a Hamletben, Jourdain úr az Úrhatnám polgárban, s Vackor a Szentivánéji álomban. De ez a kegyelmi állapot csak 1941-ig tart, amikor Kiss Ferenc már őt se tűri el tovább a színpadon. Ekkoriban feleségével már rákosligeti családi házukban laknak, itt vészeli át a vészkorszakot is.
Felesége talán élete egyik legfontosabb szerepét játssza el, miközben szeretett férjét bújtatja, s tartja benne a lelket. De szerencsések, ők sokan másokkal ellentétben túlélik, s újra kezdhetik…
Egy részről talán nem is baj, hogy kimarad a háborús időszak hazug propagandisztikus filmjeiből és bárgyú vígjátékaiból, de 1945. szeptember 22-én már ott van a neve a világégés után bemutatott első magyar film plakátján. Keleti Márton A tanítónőt rendezi Bródy Sándor drámája alapján, Jávor Pál és Szörényi Éva szerelmespárja mellett Gózon Gyula a kántor szerepét kapja. Szörényi Éva a partnere Ráthonyi Ákos filmjében, a Szép Ernő drámájából készült Aranyórában (ez már abszolút főszerep), ahogy a Könnyű múzsa című, mai szemmel nézve érthetetlenül betiltott Könnyű múzsa című Békeffi István-vígjátéknak is, de főszerepet kap a Mesél a film című alkotásban is.
Még 1945 nyarán feleségével együtt a Fővárosi Operettszínházban a Napsugár kisasszony című operettben játszanak együtt, majd ő visszakerül a Nemzetibe, míg a felesége nem.
1955-ben, három évvel Berky Lili halála előtt a József Attila Színházban játszanak utoljára együtt A nagymama című Csiky-vígjátékban. Berky Lili természetesen a címszerepet alakítja, míg férje vendégként Örkényi bárót. Felesége három évvel később a mennyei társulatba távozik. De ekkor már túl van élete egyik legmeghatározóbb színpadi szerepén, a Nemzetiben Gellért Endre máig korszakos rendezésében mutatják be Schiller Ármány és szerelem című tragédiáját, amelyben szinte minden szerepet lekettőznek, egyedül Miller muzsikus szerepét nem. Így játszik Ferrari Violetta, Ruttkai Éva, Bajor Gizi, Tőkés Anna, Básti Lajos. Gábor Miklós, Ladomerszky Margit és Fónay Márta partnereként megtestesítve a minden körülmények között tisztességesen élő és haló kisember szerepét.
Ezt a szerepet játssza még el maradék filmjeiben is, a Palotai Boris írásábl készült sematikus, mégis nagyon szerethető Én és a nagyapám című filmben, Ranódy László Kosztolányi-adaptációiban (Pacsirta, Aranysárkány).
Legvégül 1965-ben Várkonyi Zoltán legendás Jókai-adaptációjában láthatjuk kanonokként. 80 éves már ekkor. Érdemes és kiváló művész. Kossuth-díjas.
Színésztársai közül talán csak Makláry Zoltán tudta azt, amit ő. Kis és nagy szerepekben egyformán felejthetetlenek voltak. Rákosligeten a róla elnevezett kamaraszínház balkonján áll egészalakos szobra, filmjeit folyamatosan vetítik, s talán érdemes lenne az Érsekújváron vendégeskedő Tompa Mihály Országos Versenyen is megemlékezni róla. Legalább egy néma főhajtással.
