Föltámadás: magyar nyelvű ősbemutatót élvezhettünk a Komáromi Jókai Színházban - KÉPEKKEL
A végéhez közeledő Tükrök évadának utolsó bemutatóját tartották május 17-én a Komáromi Jókai Színházban, Czajlik József m. v., a kassai Thália Színház igazgatója rendezésében. Daniel Majling, jeles kortárs szlovák író, dramaturg pszeudoorosz közegben játszódó, Föltámadás című színművének nyolc szereplője az élet értelmét, az igaz szerelmet és az Istent keresi. Akárcsak mi, nézők, reménytelennek tűnő helyzetekben is abban bízva, hogy mindezt megtaláljuk. Talán sikerül, s bekövetkezik a föltámadás, az élet újjászületése, miután mindnyájan egy másfajta tudatra ébredünk…
Daniel Majling (Nagyrőce, 1980 -) jelenleg a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház prózai társulatának dramaturgja, több képregényes novellafüzér szerzője. Az orosz kultúra iránti elkötelezettsége egész munkásságát áthatja. 2017-ben egy „orosz antológiával”, pontosabban: pszeudoorosz közegben – egyes írók (Dosztojevszkij, Tolsztoj, Turgenyev) regényeinek Oroszországában játszódó művel rukkolt elő. A Ruzká klazika című kötete Oroz klazzika címmel, György Norbert fordításában, a Typotex Kiadó gondozásában 2022-ben jelent meg magyarul. 2016-ban Michal Vajdička rendező felkérésére, a prágai Dejvické divadlo számára született meg a színmű, amely e kötet elbeszéléseiből három cselekményszálat fűz lazán össze. A Föltámadást szlovák nyelven 2019-ben mutatta be a Zsolnai Városi Színház, a komáromi előadás pedig a Forgács Miklós m. v. dramaturg által lefordított és a Czajlik József, a kassai Thália Színház igazgatója által rendezett produkció magyar nyelvű ősbemutatója.
„Ez egy kiváló kortárs színdarab. Nagyszerű történet. Remek cselekményszövés. Kitűnőek a szerepek“ – indokolta darabválasztását Czajlik József, aki tematikailag is nagyon izgalmasnak találta a szöveget.
„Alapvetően írói közegben játszódik, egyfajta művészi megrekedtség állapotában találkozunk a művészekkel. A Covid után ez elég jellemző volt a színházi társadalomra. Maga a cím, a Föltámadás is fontos hívószó, valamiféle másként gondolkodásra, a problémákhoz való más hozzáállásra sarkallt. Vallási-teológiai értelemben is izgalmas, hogy lehet föltámadni egy halott állapotból, hogyan támadhat föl az alkotói kedv, művészi vágy. Mindemellett bonyolult és furcsa szerelmi viszonyok vannak a szövegben, melyek éppen azt az alapgondolatot tagadják, amit az egyik író hangoztat, hogy ma már nincsenek, nem lehetnek nagy történetek... Sokszor éreztem úgy, hogy egy kiváló orosz klasszikus drámát olvasok, de azzal, hogy benne van a mai kor frissessége, nyelvezete, szabadsága, szóhasználata. Megidéz egy erős, ismerős hagyományt, mégis élő, élénk, vibráló...” – olvashatók a rendező mondatai a komáromi ősbemutató kapcsán megjelent műsorfüzetben.
A kétfelvonásos előadásból megtudhattuk, hogy Lev Lvovicsot (Matusek Attila), az egyik legnevesebb orosz írót azért hagyta el az ihlet és az életkedv, mert Larissza Dmitrijevna (Hostomský Fanni), a MIR könyvkiadó szerkesztője elutasította szerelmi közeledését. A hölgy azért tett így, mert ő a főnökébe, a helyette az irodalmat imádó Genagyij Szamszonovicsba (Béhr Márton) szerelmes. E kínszenvedésekkel járó szerelmi háromszög esetében egy furcsa alku tűnhetett a megoldásnak: Lev Larissza meztelen testére írta legújabb regénye sorait, amit arról Genagyij elragadtatásában, a kiváló sorokat csókolgatva, papírra gépelt és korrektúrázott.
Annak is szem- és fültanúi lehettünk, hogy a sikertelen író, Arkagyij Sztyepanovics (Olasz István) az alkoholba menekült azért, mert a mókusokról szóló ifjúsági művét még akkor is visszautasította a kiadó, amikor öngyilkossággal fenyegetőzött. A tragikomikus figura élete szerelmét annak a nőben, illetve a hangjában vélte megtalálni, aki többedmagával együtt repülőgépbaleset áldozatává vált, s az utolsó percekben nem is tőle, hanem a vele egyforma nevű férjétlő kívánt végső búcsút venni.
Megismerhettük Leontyin Vszevolodovics portást (Fabó Tibor, Jászai Mari-díjas színművész) is, akiről kéretlenül is a szomszédasszonya, Szvetlana Pavlovna (Molnár Xénia) kívánt gondoskodni, miközben ő Lena Ivanovnába (Szvrcsek Anita m.v.), Kirill Kirillovics pszichológus (Szebellai Dániel) nejébe volt szerelmes, mint azt a naplója is bizonyította.
Megannyi reménytelennek tűnő helyzet, marcangoló hiányérzet, sokáig rejtegetett titok, talán a saját környezetünkből is ismerős, Őry Katalin m. v. egyes karaktereket hangsúlyozó jelmezei mögött megbúvó emberi sors! Hiszen mi magunk is átutazók vagyunk egymás életében, és gyakran téves járatra váltunk menetjegyet...
Olykor kacagtató, máskor elgondolkodtató, jobbnál jobb színészi alakítások a forgószínpadon, amely mozgása közben hol a kiadó irodájában, konyhájában, majd egy lakásban, azaz Gadus Erika m. v. forgó díszletében találtuk magunkat. Aztán a valóságból, részben Lakatos Róbert m. v. zeneszerzőnek és a mondanivalót erősítő, elhangzott daloknak, valamint Majoros Róbert m. v. fénytervezőnek köszönhetően átlibbentünk magasabb szférába, talán közelebb a föltámadáshoz - újjászületéshez. Maradandó élményként visszük magunkkal ezt a produkciót, amelyben szakmai asszisztensként Lucskay Róbert, a rendező asszisztenseként pedig Balaskó Edit működött közre. A további előadások időpontját keressék a színház honlapján!
