Felfedezték a mai európai génkészletet megalapozó negyedik ősi populációt
Az eddigi kutatások alapján a mai európaiak három nagy ősi népesség, az őshonos vadászok, a Közel-keletről bevándorló földművesek és egy harmadik, a bronzkorban Keletről érkező populáció keveréke.
Õsi kaukázusi emberi maradványok genetikai vizsgálatával most felfedeztek egy negyedik népcsoportot, mely szintén szerepet játszott a mai európai génkészlet kialakításában - tudósított a BBC News a Nature Communications című tudományos lapban hétfőn megjelent kutatásról.
A genetika gyors fejlődése lehetővé tette, hogy a tudósok ősi emberi maradványok genomját feltérképezzék. A genom az ember teljes örökítő információját jelenti, melyet a sejt DNS-e tartalmaz.
A hatalmas adatözön elemzésével átalakult a mai génállományról alkotott kép. Az európai ősök első csoportja, a bennszülött vadászó-gyűjtögető népesség 40 ezer éve, az utolsó jégkorszak előtt érkezett. Mintegy hétezer éve söpörte el őket a Közel-Keletről Európába érkező csoport, ők honosították meg a földművelést.
Nagyjából háromezer éve a keleti sztyeppeövezetből, a mai Ukrajna és Oroszország területéről induló törzsek, az úgynevezett Jamnaja-kultúra népei érték el Európát. Ezek a lovas-fémműves népek hozhatták magukkal az indoeurópai nyelvek ősét, ma ebbe a családba tartozik a kontinens legtöbb nyelve.
A Jamnaja-törzsek átalakították Észak- és Közép-Európa génkészletét annyira, hogy vannak olyan népek - többek között a norvégok -, amelyek őseinek mintegy felét ezek a sztyeppei pásztorok adták.
Ám a Jamnaja-törzsek maguk is kevert népességnek bizonyultak. Õseik fele a földművelés előtt Európát benépesítő vadászó-gyűjtögetők testvércsoportja volt, másik fele a földművességet magával hozó közel-keleti népességgel lehetett rokonságban, ám jelentősen különbözött tőle.
A kutatók most elemezték egy 13 300 éve és egy 9700 éve élt grúziai vadászó-gyűjtögető génkészletét. Eredményeik azt mutatják, hogy ezek a kaukázusi vadászok voltak valószínűleg a Jamnaja-népesség "földművesági" DNS-ének forrása.
A kaukázusi vadászó-gyűjtögetők genomja azt mutatja, hogy folyamatosan keveredtek közel-keleti "unokatestvéreikkel", akik később, 10 ezer éve feltalálták a földművelést.
Ez a keveredés azonban nagyjából 25 ezer éve, az utolsó jégkorszak legjegesebb éveiben véget érhetett. Ekkor a populáció zsugorodni kezdett, a csoport génjei egyre homogénebbé váltak, ami azt mutatja, hogy egyre inkább az azonos génkészletűekkel keveredtek.
Ahogy a jég visszahúzódott, a kaukázusi népek a sztyeppe egy másik vadászó-gyűjtögető csoportjával kezdtek érintkezni, ezzel fektették le a Jamnaja-népek genetikai alapjait.
"Máig rejtély volt, honnan erednek a Jamnaja-törzsek. A kérdésre most válaszolhatunk, mivel felfedeztük, hogy génjeik a kelet-európai vadászó-gyűjtögetők és a jégkorszak idején elszigetelődött kaukázusi vadászó-gyűjtögetők keveréke" - magyarázta Andrea Manica, a Cambridge-i Egyetem tudósa.
A kutatók arra is utaltak, hogy a kaukázusi vadászok hatással lehettek a keleti, különösen dél-ázsiai népekre is. Ez az ősi törzs talán az indoeurópai nyelvek dél-ázsiai elterjedésével is kapcsolatos lehet.
