Esztergályos Cecília színésznő 80 éves
Január 26-án töltötte be nyolcvanadik életévét Esztergályos Cecília Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész.
A ma is fiatalos lendületű színésznő Budapesten született. Apai nagyapja a múlt század első felében országgyűlési képviselő, szerkesztő, apja orvos volt, bátyja, Esztergályos Károly rendező lett. Már kiskorában kiderült, hogy egy kicsit más, mint a hasonló korú gyerekek: csak a bohóckodáson, rosszalkodáson, maga és mások szórakoztatásán járt az esze. Kilencévesen lett az Állami Balettintézet növendéke, s miután kitűnő eredménnyel végzett a klasszikus balett főtanszakon, 1960-tól három évig Eck Imre világhírű Pécsi Balettjének volt a szólistája.
1964 és 1968 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ezután másfél évtizeden keresztül Kazimir Károly Thália Színházában játszott. 1984-től 2005-ig - egy 1990-1991-es veszprémi kitérővel - a Nemzeti Színház tagja volt, ahol Vámos László és Sík Ferenc keze alatt játszhatott, 2005 és 2011 között a József Attila Színházhoz fűzte szerződése.
2014-től az Újszínház társulatának tagja, emellett több helyen vendégszerepelt, illetve játszik jelenleg is.
Komikai alkata és magas fokú mozgáskultúrája főként vígjátékokban érvényesül, színházi bemutatóinak száma meghaladja a százharmincat. Emlékezetes alakításokat nyújtott a Miss Arizona, az Osztrigás Mici, A kaktusz virága, a Csárdáskirálynő, a Szellemidézés, A hattyú, A hölgy fecseg és nyomoz, az Othello Gyulaházán, a Vörös malom, A Bermuda-háromszög botrány, a Sose halunk meg, a Mici néni két élete című színpadi előadásokban.
Több önálló estje volt, 2017-ben az Újszínházban mutatta be Meddig vagyok?! című műsorát, amelyben színes és mozgalmas életpályájának legjavából adott ízelítőt, fénykép-, film-, színházi és tévéfelvételek segítségével mutatta be a pályán töltött hat évtizedét sok humorral, dallal, verssel, prózával fűszerezve. Ahogy ő mondta: rendhagyó életemet mutatom be, melyet erősen befolyásolt, hogy "fordítva vagyok bekötve". A mottóm: "Járatlan utat a jártért el ne hagyd", s miközben tudom, hogy "ilyen vagyok, ilyen...", ennek ellenére "nem bánok semmit sem!".
A film számára Szabó István fedezte fel Te című, 1961-ben készült rövidfilmjében. Ezt követően olyan alkotásokban szerepelt, mint az Álmodozások kora, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, a Fiúk a térről, a Régi idők focija, az Illatos út a semmibe, A Pendragon-legenda, az Ajándék ez a nap, a Vámmentes házasság, a Kojak Budapesten, a Boldog születésnapot, Marilyn, a Felhőjáték, a Meteo, az Amerikából jöttem, az Aglaja és a Férfikor. Több tévéfilmben és olyan nagysikerű sorozatokban játszott, mint a Princ, a katona, a Bors, a Felelet, a Nyolc évszak, a Privát kopó vagy a nyolc és fél évig futó Família Kft. című tévés szappanopera.
Pályája során számos elismerésben részesült. Megkapta a Jászai Mari-díjat (1974), a Filmkritikusok díját (1979, 1981), a San Remó-i Fesztivál legjobb női alakítás díját (1981), a Chicagói Ezüst Hugó-díjat (1981), az érdemes művész (1982) elismerést, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét - polgári tagozat (1996), valamint a József Attila-gyűrűt (2008). 2012-ben Pécsi Sándor-díjjal jutalmazták, 2013-ban kiváló művész címben részesült, 2017-ben megkapta a legjobb női főszereplő díját a VI. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon. 2018-ban Kossuth-díjjal tüntették ki "utánozhatatlanul energikus stílusával, kifinomult mozgáskultúrájával minden szerepét egyedivé varázsoló, nagy népszerűségnek örvendő alakításai, színpadon, filmvásznon és a televízió képernyőjén egyaránt sikeres pályafutása elismeréseként". 2020-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották.
"Sosem ülnék semmittevésben a babérjaimon: az a típus vagyok, aki nem adja meg magát a gondjainak, inkább rózsákat ültetek, ha kell, akár az aszfalton is" - nyilatkozta. Szabadidejében két hobbijának, a kerámiaszobrászatnak és a festészetnek hódol.
Számos kiállításon szerepeltek munkái, a budapesti nagy galériák mellett az ország több városában bemutatkozhatott. Lemezei is jelentek meg: Ha nagy leszek (1986), Bohócbál (1989), A hétfejű tündér (1996), és videokazettája Női praktikák (1998) címmel. 1986-ban jelent meg Adj békét, Uram! című könyve.
Esztergályos Cecília örül, hogy kora ellenére nagy szerepeket játszhat, s mostanában nagyobb gondja nincs az egészségével. Úgy tartja, optimizmusa tartja fiatalon, és humora segített megőrizni ifjúkori lendületét.