Ernelláék Farkaséknál: egy magyar filmsiker színpadi változatának bemutatója a Benkő Géza Stúdiószínpadon - KÉPEKKEL
A szerelmesek napjának előestéjén, február 13-án 19 órától Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című drámáját a stúdióbérlettel rendelkező nézők előtt mutatják be a Komáromi Jókai Színház Benkő Géza Stúdiószínpadán. Az intézmény és a City Reboot Polgári Társulás által közösen készített, illetve Forgács Péter által rendezett, párkapcsolati játszmákkal és gyermeknevelési problémákkal szembesítő darabot február 24-én 19 órától bérleten kívüli előadásban tekinthetik meg a további érdeklődők.
A korábbi magyar filmsiker komáromi színpadi változatában Bandor Éva Jászai Mari-díjas színművészt további hazai tehetségeink: Holocsy Krisztina, Olasz István és Szabó Viktor színművész társaságában láthatjuk majd viszont. A Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával létrejött produkció díszlet- és jelmeztervezője a kassai Gadus Erika, a rendező asszisztenseként és súgóként is közreműködik az ifjú Schlár Gréta.
Nem véletlen a műből készült film: ezek a mondatok nem akarnak világot teremteni maguk köré, nem nyitnak meg mélységeket, egyszerűen csak kijönnek a szereplők száján. Épp annyik, amennyik, és ez erényük: egy-egy szófordulat, szórend már hallatja a mondat dallamát, többük egymásutánja egy veszekedés fel-le hullámzását. És amikor már a sokadik zavarba ejtő pillanat történik meg a szemem láttára, szégyen fog el, hogy kilesem mások titkát. És ezért a színész mellett, legalább fele-fele arányban, a szöveg a felelős. Miként a nyelv, a helyzetek is otthonosan ismerősek. Életközepi válság, társadalmi szét- és leszakadás, a család, mint a létezés normatív műfajának kérlelhetetlen abszurditása. A gyereknevelés tanácstalansága és csődje. Élet a viszonylagos jólétben és kapaszkodás a legalább elviselhető minimumba. A párok is kapaszkodnak egymásba, de olyan szorosan, hogy felsebzi egyik a másikat. De mindezt drámázás és pátosz nélkül, tárgyszerűen, iróniával és humorral” – vallja az általa rendezett előadásról Forgács Péter (Budapest).
Majd a rendező leszögezi: ez ismerős csoportkép egy generációról, amelynek mindene megvan a boldogsághoz, de mégsem tud boldog lenni.
„A gyerekkönyv-címektől a párkapcsolati játszmákon át a nagy élethazugságokig. Ismerős, mert a saját bőrömön tapasztalom, és mégha nem így lenne, akkor is ismerősnek érezném, ugyanúgy látnám magam előtt a szoba parkettáját szőnyeggel, vagy a natúr hajópadlót és a kerámia járólapot. A szöveg nem érzékeltet teret, viszont érzékelteti a közelséget, a bevonódást. Négy jó szerep. Az emberi gyarlóság széles spektrumát felmutató négy szerep: hazugságok, csalások és csalódások. Erős színészi feladatok: nemcsak a jellemhibák, hanem a közelség, a nézők közelsége, a nézők között játszás bátor vállalása. Ha így tud lenni, esély van rá, hogy magunkra ismerjünk, mint nézők, zavarunkban nevessünk, de szeressük ezt a szűk másfél órát, hogy megmutatta, ilyenek vagyunk” – fejti ki a továbbiakban.
Miről is szól ez a történet? Farkasékhoz az éjszaka közepén váratlanul betoppan a feleség nővére, családostul. Ernelláék egy év után Skóciából érkeztek haza, s az állandóan civakodó Farkasék kénytelenek befogadni őket. A váratlan együttlét régi sérelmeket hoz felszínre, de az új helyzetben mindenki kénytelen a saját életével is szembenézni... A 2016-ban készült filmváltozat hangos sikert aratott a közönség és a kritikusok körében, többen hiánypótló filmként emlegették. Nemcsak a gyártási költségek sokszorosát hozta vissza, de számos díjat nyert, köztük a rangos Karlovy Vary-i Filmfesztivál Kristály Glóbuszát is megkapta.
A színpadi változat négy szereplőjének, az eddigi munkásságuk ismeretében megelőlegezzük a bizalmat, hogy a játékukkal majd egyidejűleg nagyszerűen szórakoztatnak és a fajsúlyos mondanivaló továbbgondolására is késztetnek minket. Örvendetes, hogy a KJSZ vezetősége folyamatosan helyet ad a hazai magyar alternatív színházi kezdeményezéseknek, ekképp színesítve saját repertoárját.
