Együttműködés a megosztottság jegyében

Varga Emese, a komáromi színtársulat dramaturgja elöljáróban hangsúlyozta: a Kassai Thália Színház önállósodása óta még sosem volt példa a két színház között ilyen összefogásra, mint amilyen jelenleg bontakozik ki. Tulajdonképpen a megosztottság témaköre köti össze a két színtársulatot...

Tóth Tibor, a Komáromi Jókai Színház direktora üdvözölte a kassai társulatot képviselő Czajlik József színházigazgatót és Forgács Miklós dramaturgot, majd bevezetőjében rámutatott: “ha van olyan karakterjegye az európai – és különösen a közép-európai társadalomnak, ami az ezredfordulón egyre dominánsabbá válik, és egyre nehezebb súlyként telepedik ránk, akkor az minden bizonnyal a társadalmi megosztottság problémaköre. A sokáig diktatúrában vagy „egyideológiában”, egypártrendszerben élő nemzetek és közösségek, a rendszerváltások után megízlelve a többpártrendszer és a liberális szemléletmód lehetőségét, megmámorosodtak a látszat-szabadság és a szabad klikkesedés varázsától, szerteszéjjel szabdalták a közösségeket. És ezzel még talán nem is lenne semmi baj, bár óhatatlanul felvetődik néhány kérdés, meddig lehet osztani az amúgy is erőteljesen fogyatkozó európai közösséget?” – fogalmazott Tóth Tibor.

A komáromi színtársulat vezetője szerint nagyobb probléma akkor kezdődik, amikor ez a megosztottság, és a pártpolitika vagy a véleménykülönbség egyre élesebb ellentéteket visz az emberek mindennapi életébe. “Amikor családok esnek szét, barátságok szűnnek meg a társadalmi címkézés miatt. Amikor ha valakiről szót ejtünk, nem a jellemét, a képességeit, őt magát látjuk, hanem csak azt, hogy a társadalmi megítélés szerint hova tartozik, és ez nekünk miért jó vagy miért rossz – akkor azt gondolom, már nagy a baj...” – hívta fel a figyelmet a nagyon is időszerű társadalmi jelenségre. Leszögezte: a Komáromi Jókai Színház épp ezért a 2016/2017-es színházi évadban a megosztottságra, annak veszélyeire és következményeire szeretné felhívni a figyelmet.

“Szeretnénk rámutatni, hogy mi az, ami elválaszt, és mi az, ami összeköt... Az egyes előadások a maguk műfajuk és témájuk keretei között mind-mind arról beszélnek, hogyan dobozol a társadalom” – folytatta Tóth Tibor, rátérve a következő évad műsortervének ismertetésére.

“Ha lecsúszol egzisztenciálisan és mentálisan – már nincs helyed a világban, kitaszít a közösség magából, senki vagy, nincs kegyelem. Meséli Arthur Miller (Az ügynök halála – dráma Forgács Péter rendezésében, bemutató szeptemberben). De éppúgy ellenséggé, s kitaszítottá válsz, ha kimondod a közösség üzleti érdekeivel ellentétes igazságot. Henrik Ibsen példázata vall erről (A nép ellensége – színmű Koltai M. Gábor rendezésében, bemutató januárban). A 400 évvel ezelőtt elhunyt Shakespeare Rómeó és Júliája (tragédia Martin Huba rendezésében – az évad szenzációja) mutatja a legpregnánsabban a megosztottság veszélyeit, azt a társadalmi katasztrófát, hogy mi történik akkor, amikor belekövesedünk az általunk is megmagyarázhatatlan viszálykodásba – s jön egy új generáció, akiknek ez a konfliktus már semmit nem jelent. Székely Csaba Bányavakság című tragikomédiája (Czajlik József rendezésében) több oldalról is vizsgálja a megosztottság problémáját, a nemzetiségi kérdés visszássága éppúgy előkerül a tulipános ládából, ahogy a magyar-magyar viták ellentmondásossága” – magyarázta a komáromi színtársulat első embere.

Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak az elválasztó falakra hívják fel a figyelmet, hanem azokra a tényezőkre, jelenségekre is, melyek összekötnek bennünket.

“Hogy ez esetünkben mit jelent? A közös bűnt, s a leleplezéstől való közös félelmet – Székely Csabánál, a közös tragédiát Shakespeare-nél, a közös ellenséget – Ibsen drámájában, s a közös találkahely, s a közös szeretők – Heltai Jenő Naftalin című bravúros zenés komédiájában (az Esztergomi Várszínházzal közös gazdasági koprodukciós előadás Hargitai Iván rendezésében, Darvas Ferenc nagyszerű zenéjével és Várady Szabolcs verseivel). Hogy ez nem szövetség, csak érdek-kötődés? Meglehet, teljesen elfelejtettük már, hogyan kell érdekek nélkül tartozni valakihez, vagy valamihez. Talán mégis igaz, hogy nekünk Mohács kell, tragédia kell ahhoz, hogy felébredjünk az ámokfutásból? Bár egyre kevesebb az esély, mégis, tizenkettő előtt pár perccel hiszem, hogy le lehet, sőt le kell bontani a falakat! Kérem ebben a segítségüket!” – fogalmazott Tóth.

Az igazgató a tervezett bemutatók egyes részleteiről is beszámolt. Színháztörténeti jelentőségűnek nevezte Székely Csaba Bányavakság című tragikomédiájának a bemutatását.

“Nemcsak azért, mert ez már a második dráma a bánya-trilógiából, melyet bemutat színházunk, hanem elsősorban amiatt, mert az előadás szerves koprodukcióban készül a Kassai Thália Színházzal. A Bányavakság a munkanélküliség, az alkoholizmus és az öngyilkosságok után a hatalommal való visszaélés és a korrupció problémájára helyezi a fő hangsúlyt. Helyhatósági választások előtt áll a falu, s Ince, a polgármester mindent megtesz pozíciója megtartásáért. Még attól sem riad vissza, hogy feljelentse konkurenciát jelentő szomszédját, Izsákot. A kiérkező román rendőr azonban nemcsak a hungarista Izsák ügyleteit vizsgálja ki... " - vázolta a darab részleteit Tóth Tibor. Az előadást Czajlik József, a Kassai Thália Színház igazgatója rendezi, s először Komáromban, később pedig a kassai nézők előtt is bemutatják az előadást.

A társulat idén decemberben egy új gyerekelőadással szeretné meglepni legkisebb nézőiket. “A mese nagyon kedves és emberi hangon mesél barátságról, hűségről, felelősségről. Ulrich Hub Nyolckor a bárkán című zenés mesejátékát Méhes László állítja majd színpadra” - monda.

A színház stúdióbemutatója szintén ezzel a jelenséggel foglalkozik majd.

“Kressmann Taylor Címzett ismeretlen című folytatásos levélregénye először 1938-ban látott napvilágot, s a szerzőt történelmi látnokként emlegették világszerte. Mára 18 nyelvre fordították le, 11 színpadi adaptáció született belőle. 1999 óta hatalmas sikerrel hódította meg Európa és a Broadway színpadait. Taylor levélregénye, s az abból készült színpadi adaptáció arról fest megdöbbentő és torokszorító képet, hogyan tesz tönkre egy gyerekkori barátságot a politika, hogyan őrli fel a kisemberek kapcsolatait és életét a történelem nagy darálója. Max és Martin barátságának a szétesése ékes bizonyítéka annak, hogy veszítjük el emberi arcunkat, ha nem tudunk kilépni a társadalmi manipulációk sodrásából“ – világított rá a produkció lényegére.

A Komáromi Jókai Színház 64. színházi évada tehát a megosztottság témakörét boncolgatja, de közben keresi az együttműködési – kötési lehetőségeket. Két koprodukciós előadása: a Bányavakság és a Naftalin is erről tanúskodik.

“Ne építsenek falakat, ne húzzanak határokat, a Komáromi Jókai Színház szívesen látja Önöket jövőre is!” – jegyezte meg végül.  Arra is felhívta a színházi bérletek iránt érdeklődők figyelmét, hogy június 1-től július 1-ig lehet felújitani a régi bérleteket, az újakat pedig augusztus 1-től lehet megvásárolni.

Czajlik József, a kassai színház igazgatója is ismertette a következő évad műsortervét. A kassai magyar színjátszás 200. évfordulójának apropóján, Puskás Zoltán rendezésében mutatják majd be Tóth Ede A falu rossza című zenés népszínművét. Azután a Tóth Tibor által említett koprodukciós produkció, a Bányavakság következik, amelyben két-két komáromi és kassai, valamint egy vendégművész szerepel. Az előadás dramaturgja, amelyet Komáromban stúdiószínpadon, ám felnőtt bérletes előadásként, Kassán pedig nagyszínpadon mutatnak be, Forgács Miklós, díszlet- és jelmeztervezője Gadus Erika, zeneszerzője pedig Lakatos Róbert.  Ezt követően Ray Cooney Páratlan páros című, Dudás Péter által rendezett vígjátékát láthatja a közönség. Majd a Tóth Miklós által rendezendő Árvíz című újabb színházi nevelési előadás következik, amely a „mit vinnél magaddal?“ témakört boncolgatja. Az évad záróprodukciója pedig Shakaspeare Szentivánéji álom című komédiája lesz, amelyet Czajli József igazgató rendez, s abban az egész társulatot foglalkoztatni akarja.

Forgács Miklós dramaturg elmondta, hogy valamennyi produkciójuk majd más módon szól a „negatív identitás – nem vagyok mindenki más” kérdésköréről. A sajtótájékoztató végén elhangzó kérdésekre adott válaszokból az is kiderült: mivel „a puding próbája az evés”, a Bányavakság sikere esetén még jobban elmélyülhet a két színház közti koprodukciós munka, ami a következő években további, esetleg többszereplős produkciókat is eredményezhez. Ezt a két színtársulat személyi állományának a csökkentése is indokolja, hiszen közös céljuk színészeik lehető leggyakoribb szerepeltetése. Emellett a jövőben is helyet adnak a vendégelőadásoknak, amelyek jegyzéke a következő hetekben lesz ismert. Végül elhangzott az az információ is, hogy a szlovák nyelvű feliratozásnak és a tolmácsgép használatának köszönhetően mindkét intézményben folyamatosan nő a szlovák nézők száma.