2019. december 2., 10:11

Egy színésznő, aki mindent elénekelt

Vannak művészek, akik a Teremtő különös kegye folytán sok területen képesek nagyot alkotni, és ez olyan természetes vagy magától értetődő számukra, mint a levegővétel. Ilyen művész volt Neményi Lili is, akinek az emléke talán már megfakult egy kissé, de az idősebb nemzedékek számára még ismerősen cseng a neve.

Neményi Lili

1902. november 28-án a szepességi Iglón született, apja Neményi László, édesanyja Polgár Ilonka volt. A családban már a felmenők között is akadtak vándorszínészek, Lilikét történetesen Szelényi Emília nagymamája nevelte, aki maga is színésznő volt. Életében sok helyen megfordult, hiszen a színészek élete már csak ilyen. Hol Kolozsvárott, hol Budapesten, hol pedig Debrecenben töltött hosszabb-rövidebb időt. Már iskoláskorában ének- és zongoraórákat vett, később az énekes szerepeket úgy tanulta, hogy önmagát kísérte zongorán.

15 évesen a Kolozsvári Állami Magyar Színházban vizsgát tett, hogy megszerezze a működési engedélyt. Az erdélyi városban öt évet töltött, Indig Ottó újságíró és színműíró feleségeként. Neményi Lili több darabjában főszerepet alakított, Erdélyben A torockói menyasszonyban számos helyen bemutatkozott. Kolozsvár után különböző magyarországi városok színpadain lépett fel nemcsak prózai szerepekben, hanem operettekben is. 1928-ban Budapesten egyszerre játszott a Fővárosi Operettszínházban és a Magyar Színházban. Kedvelte a vidéki városokat – Miskolcot, Szegedet, Egert stb. –, így ismerhette meg és zárhatta szívébe őt az egész ország.

Első házassága alig tíz évig tartott, 1933-ban Horváth Árpád rendezővel kötötte össze a sorsát, amit akár szó szerint is vehetünk, mivel Horváth az útkeresők közé tartozó, az új dolgok iránt fogékony művész volt, és ez gyakran konfliktusok forrása lett. Három évig tartó debreceni működésük 1936–1939 között sikertelen kísérletként került a színháztörténet lapjaira, de ennek nem a házaspár volt az okozója, hanem az a közeg, amely képtelen volt megérteni a művészi szándékot és befogadni a valódi értékeket. Anyagilag is csődbe mentek, Horváth Árpád még öngyilkosságot is megkísérelt.

A II. világháború alatt Neményi Lili nem nagyon szerepelt a színpadon, elsősorban a férje miatt, aki egyre jobban elszigetelődött, és az ellenállási mozgalomban vállalt szerepe miatt bujdokolni kényszerült.

Végül elfogták és ismeretlen helyre hurcolták, ahol valamikor 1944-ben meghalt. Neményi ezekben az években elsősorban zenés szórakozóhelyeken lépett fel, ahol egyebek mellett Ady, Babits, Arany János, József Attila, Szép Ernő és mások megzenésített verseit énekelte. Igaz, nem utasította vissza a kuplékat sem, ha úgy adódott. Ezek után eléggé nagy megütközést keltett, amikor Tóth Aladár 1945-ben az Operaházba hívta énekelni. Persze ez sem volt ismeretlen terep számára, hiszen már 1937-ben énekelt Mozart Szöktetés a szerájban című operájában.

A klasszikus és romantikus operáktól egészen Pucciniig sok szoprán szerepet énekelt. 1970-ben vált meg végleg az Operaháztól.

Közben persze vidéki turnékat is vállalt, ahol népszerű operettekből adott elő részleteket, sőt egyszer egy ismerőse kedvéért még egy vidéki kaszárnyában is fellépett a katonáknak. Olyan karmesterekkel szerepelt együtt, mint Otto Klemperer vagy Fricsay Ferenc. Kevesen tudják, hogy a Kassán született és a múlt század hatvanas éveiben rendkívül népszerű Szabó család című rádiójáték-sorozat egyik főszereplőjének, Szabó Ernőnek a féltestvére volt. Neményi Lili 1988. július 14-én hunyt el Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben található.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/48. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.