Egy katartikus előadás a szerelemről

Bandor Éva és Olasz Pityu előadása harmonikusan és rutinosan felépített. A nézők figyelmét az előadás kezdetén egy Karády sanzon hívja fel a színészek színtérre lépésére. Kezdetben egy szerelmi cívódás, pajkos játék, könnyed, kicsit dilis, ügyetlen kamaszkori szerelem tárul elénk a színtérből. Varró Dániel és Lackfi János modernkori magyar költők versei kitűnően hangzanak a színművészek szájából.

A disco vagy popzenei betétek pedig mindenképpen különlegessé és kacagtatóvá avatják a gyötrelmes szerelmi helyzeteket. A Jókai színház két művésze abszolút interaktívvá teszi a játékot azzal, hogy egy – egy jelenetben befutnak a nézők közé, és bemutatják a nyegle kamaszvágy ébredését.  

Bandor Éva kifejti, hogy „nyomkodom, tehát vagyok“, vagyis, hogy 160 karakterben is lehet szerelmesnek lenni, akár nulladik látásra is. Olasz Pityu a nézőtéren ülő lányokat csábítgatja éjjeli hősszerelmesként. Teszik mindezt tökéletes művészi megformáltsággal és nonverbális játékkal.

A következő szakaszban lecsitul a pajkos, cívódó, hormonoktól fűtött szerelmi szál, és egy komolyabb, mélyebb játék veszi kezdtetét. Már a felelős, de vágytól gyötrődő férfi és nő veszi át a szerepet a színtérben.

A néző szinte érzi a bűnt, tapintja a szerelmi kínt, összes érzékével rátalál a fülledt vágy ki nem mondott dinamikájára. Halálos csönd van, amikor Bandor Éva szájából felhangzik Ady Endre Tüzes seb vagyokja, és mindenki érzi, mennyire sajognak a szerelem által ejtett sebek a szívben.  Ebben jelenetben a nő, mint démon, a férfi, mint őrjöngő bolond tűnhet az erre fogékony néző számára. A komorabb állapotból egy piros balonnal való játékkal szakítja ki a művészpáros a nézőket.

Ismét egy kedves, interaktív játék veszi kezdetét színész és néző között. A szemfülesek még autogrammal ellátott papírt is nyerhetnek a művészektől. A letargikus állapot eltűnik, a néző ismét kacag és élvezi A férfi, ha negyven és A nőci, ha negyven című Lackfi költemények könnyed, megmosolyogtató iróniáját. Ez már az érett, nyugodtabb szerelem, amikor elviseljük egymás kínját, rigolyáit, amikor már együtt fújjuk le a mindennapok porát. A végjáték előtt elhangzik még a szerelmi Átok.

Zárszóként fantasztikus szavalatban hallhatjuk Kosztolányi Akarsz e játszaniját. Utolsó gondolatokként József Attila Ódájának sorai: „ahol én fekszem, az az ágyad“ csendülnek fel. Majd újra megszólal a sanzon. A közönség pedig hű és igaz vastapssal jutalmazza Bandor Évát és Olasz Istvánt.

Az előadásnak keretet ad a Hiába menekülsz című Karády sanzon, amelyben benne van a szer+elem lényege, hogy olyan szerelmet, ami a végletekig ég és fáj a sors csak egyszer ad nekünk.

Olasz István elmondta portálunknak, közel negyven előadásuk volt már eddig a szer+elem+ez-zel.  „Évával már régóta terveztük, hogy csinálnánk valamit ketten. Mivel ritkán van verses előadás, inkább erre orientálódtunk, és elkezdtük gyűjtögetni a szerelmes verseket, hiszen a szerelem témája mindenkit érdekel.Nagyjából fél évig gyűjtögettük a verseket.“- árulta el a ma7.sk-nak Olasz Pityu.

A közönséget felpezsdítő zenebetétek Pityu javaslatára kerültek a darabba. A lágyan karcos, nőies Karády sanzon Éva ötlete volt,aki szerint ez egy örök érvényű dal, ezt mindenki ismeri, aki meg nem azzal ismertessük meg. A cél az volt, hogy a sanzon egy keretet adjon az előadásnak.

„Sok éves tapasztalatunk, hogy a dinamikát be kell tartani, nem lehet untatni a közönséget. A gyermek ugyanúgy meg tudja élni a szerelmet, mint egy felnőtt. A ritmusát meg kell tartani az előadásnak.“- mondta el portálunknak Bandor Éva.

Az előadás interaktivizmusáról Bandor Éva elmondta, szereti, ha a közönség reagál. A pozitív visszajelzések tudják az embert motorizálni, vagy arra motiválni, hogy méginkább átengedje magán a költészetet.  Olasz Pityu hozzáfűzi, hogy az interaktivizmussal csínyján kell bánni, nem szabad feszélyezni a nézőt. Ennek kedvesen játékosnak kell maradni.

A szer+elem+ez megy tovább, a színészpáros szeretné eljuttatni a középiskolások felé és a jövőre nézve is vannak terveink.