Egy kacagással és sírással teli vonat

Bárány János 2019. április 13., 09:38

Egy vonatra tette John Kander zeneszerző és Fred Ebb szövegíró Kabaré című musicaljét Rusznyák Gábor m.v. rendező, aki dramaturgként is jegyzi a Komáromi Jókai Színházban bemutatott produkciót. Khell Zsolt m.v. díszlettervező a vonatban alakította ki a híres Kit Cat Clubot, Schneider kisasszony moteljét és minden további helyszínt.

Fotó: Kiss Gibbó Gábor

Vonatozik a tánckar, a Konferanszié. Azután valahol, az út végén jön a végállomás: az auschtwitz–birkenaui koncentrációs tábor. Az elején, a vonaton találkoznak a Berlinbe tartó Clifford Bradshow amerikai író (Szabó Viktor) és Ernst Max (Mokos Attila) német üzletember, aki felhívja a figyelmét a Kit Cat Clubra, és szállást ajánl Fräulein Schneidernél (Bandor Éva Jászai Mari-díjas, Ex Libris díjas).

A Kit Cat Clubban színes az élet, mindig remek a műsor a Konferanszié (Tóth Károly m.v.) vezetésével. Rosie, Lulu, Frenchie, Texas, Fritzie és Helga (Ádámka Krisztina m.v., Csenky Nikoletta m.v., Csipa Beatrix m.v., Gál Réka Ágota m.v, László Tímea m.v., Szarka Beáta m.v.), a Cit Cat-lányok mindent megtesznek, hogy a klub vendégei megfeledkezzenek a gondjaikról, és csak rájuk figyeljenek. Ide érkezik tehát Cliff, az író, és azonnal felkelti a klub sztárja, Sally Bowles amerikai énekesnő (Holocsy Krisztina) figyelmét.

Fotó: Kiss Gibbó Gábor

Mégsem róluk, sokkal inkább Fräulein Schneider és Herr Shultz, a zsidó származású gyümölcskereskedő (Fabó Tibor Jászai Mari-díjas, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés tulajdonosa) szerelmének születéséről és haláláról szól a komáromi előadás. És szólhatna egy mindenféle másságot elutasító, csupán a normálisok, a rendszerbe beleférők felsőbbrendű kasztját istenítő társadalom mindennapos magamutogatásáról is. Egy tépelődő német nő és egy zsidó származású, a fasizálódó Németországban élő férfi sorsát látjuk 1933-ban; papírzacskóba csomagolt gyümölccsel vallott szerelmet, a megalázás formáit – egy emlékezetes gorillaimitátor számmal is, de erről később –, verést, sárga bohócorrot. Bandor Éva és Fabó Tibor színészetük legszebb pillanataival ajándékoznak meg bennünket az egész előadás során. A meghiúsult eljegyzésnél, a visszaadott nászajándéknál mélyet sóhajtunk, a zsidó férfi földre tiprásánál már felszisszenünk, a zárójelenetnél, amikor füsttel telik meg a vonat, a szereplők annak ablakaihoz nyomják az arcukat, és a sárga bohócorrot viselő Herr Schultzcal lassan forog a forgószínpad, itt-ott már egy-egy jaj is elhangzik a nézőtéren.

Fotó: Kiss Gibbó Gábor

Az amerikai író és az amerikai énekesnő berlini drámája is megrázó. A férfi családot szeretne, hogy meneküljön előző életétől, a nő, bár még nem volt senkibe ilyen szerelmes, inkább a biztonságot nyújtó náci barátot, az új rendet választja. Holocsy Krisztina foggal-körömmel az életért küzdő Sally. Szabó Viktor a nézeteiért verést is elszenvedő, érzelmes értelmiségi.

Tóth Károly m.v. a Konferanszié szerepében sajátos magánszínházat mutat. Magas sarkú cipőben is kiválóan táncol és énekel (koreográfus: Gergye Krisztián m.v.). Jelmezei – akárcsak valamennyi szereplőé – ötletesek és parádésak (jelmeztervező: Pető Kata m.v.). Tóth Károly László Tímeával m.v. előadott gorillaimitátor produkciója az előadás egyik feledhetetlen pillanata.

Fotó: Kiss Gibbó Gábor

A táncoslányok üdék, csinosak, és elképesztően jól táncolnak. A karból kiragyog a tánciskolát működtető Csenky Nikoletta (a koreográfus asszisztense) és Gál Réka Ágota Európa-bajnok látványtáncos.

Fräulein Kost szerepében Holocsy Katalin igyekszik eltitkolni szorgos hódolóit. Még Fräulein Schneiderrel, a szállásadónőjével is felveszi a harcot az őt sűrűn látogató matrózok (Bernáth Tamás, Culka Ottó, Majorfalvi Bálint, Nagy László, Olasz István – akik számos kisebb szerepet játszanak még) érdekében, pedig szüntelenül keveri a nevüket. Skronka Tibor előbb kalauz a vonaton, majd táncos a Kit Cat Clubban, és több kisebb szerepe is van.

A kiválóan játszó zenészek: Illés Ferenc m.v., Kulin Ödön m.v., Mayer József m.v., Pálinkás Andrássy Zsuzsanna (a produkció korrepetítora), Román Géza m.v. és Varjú Attila m.v. végig a színpadon (a vonatban) ülnek, bár csak a végén látjuk őket. A zenei vezető Rákay András volt.

Fotó: Kiss Gibbó Gábor

Az előadáshoz készült Kulisszák című színházi lapban részletet olvashatnak a nézők Christopher Isherwood: Isten veled, Berlin című, 1939-ben megjelent regényének Berlini napló című novellájából. A regény alapján írta I am a camera című színdarabját John von Druten. Ez lett az 1966-ban bemutatott musical alapja.

A Kabaré nyilvános főpróbája előtt kiállítást nyitottak meg Harmos Károly alkotásaiból a felső előcsarnok galériájában. A Duna Menti Múzeum és a Komáromi Jókai Színház közös szervezésében megvalósult tárlatot Szabó Csekei Tímea művészettörténész mutatta be, hangsúlyozva, azért gondoltak a 140 éve született képzőművészre, mert 1953-ban díszleteket tervezett a komáromi Magyar Területi Színház több előadásához. Sorsa úgy kapcsolódik a Kabaré komáromi bemutatójához, hogy 1944 karácsonyán feleségét a nyilasok a jeges Dunába lőtték.

A Kabarét magyarul először Budapesten, az Ódry Színpadon mutatták be 1976-ban, Szinetár Miklós fordításában és rendezésében, a dalszövegeket G. Dénes György fordította. Az azóta eltelt negyvenhárom év során a musicalnek több mint harminc magyarországi premierje volt.

Robog a komáromi forgószínpadon kétezer-tizenkilenc tavaszán egy kacagással és sírással teli vonat. Rusznyák Gábor m.v. elgondolkodtató Kabaré-rendezését minél több nézőnek kellene látnia.

Képgalériánk:
Fotó: Kiss Gibbó Gábor

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/15. számában)

0 HOZZÁSZÓLÁS