Dózsa-monodráma: megrázó erejű bemutató Komáromban
Katartikus élmény részesei voltak mindazok, akik a nyári szabadságidényben beültek a Boráros Imre Színház által felújított Székely János-monodráma, a Dózsa bemutatójára. Az esemény a „a népéért síró, bús, bocskoros nemes“ halálának 505. évfordulóján, a komáromi Kultúrpalotában, Stubendek László helyi Csemadok-elnök köszöntője után valósult meg. A közönség szűnni nem akaró vastapssal hálálkodott Boráros Imre, Kossuth-díjas színművésznek és színházalapítónak, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagjának.
Az egyórás, megrázó erejű produkció során megismerhettük a népéért életét áldozó, székely katona előbb felfelé ívelő, majd hanyatló, s a tüzes vastrónuson végződő életútját. Betekintést nyertünk az 1514 áprilisa és júliusa között Magyarországon zajlott Dózsa György-féle parasztháború részleteibe.
Tudvalevő, hogy a Bakócz Tamás esztergomi érsek által a törökök ellen összehívott paraszti keresztes sereg a hadjárat leállítása miatt a saját nemessége ellen fordult. A felkelés vezére Dózsa György székely katona volt. A megmozdulás leverése után Dózsát izzó vaskoronával megkoronázták, s miután belehalt a kínzásba, elrettentésül a testét négyfelé vágták, és bitófára függesztették.
Boráros Imrét már egy ideje foglalkoztatta az 1985-ben általa bemutatott Dózsa-monodráma felújítása. Ehhez kiváló apropóul szolgált a tény, hogy az 1470 táján Dálnokon született Dózsa Györgyöt Temesváron 505 évvel ezelőtt, 1514. július 20-án végezték ki. A 34 évvel ezelőtt szintén a komáromi Kultúrpalotában bemutatott darabot a Magyar Rádió stúdiójában is felvették, és sokszor sugározták.
„Miután az utóbbi hónapokban ismét olvasgattam a hajdani szövegkönyvet, úgy tűnt, hogy a mondanivalója a mai háborgó Európában is nagyon időszerű, érdemes hát leporolni“ – gondolta. Azzal az 1985-os változat tavaly elhunyt egykori rendezője, Kiss Péntek József emlékének is adózott, mivel akkoriban Jóskától sokrétű segítséget kapott. A felújított produkció az előzőnél puritánabb verzió lett – letisztultabb gondolatokkal és kevesebb körítéssel. E szerző a hét jelenetből (A párbaj, A vezér, A lázadó, Beszéd Cegléd piacán, Temesvár, Sirató, A trónus) álló monodrámában a mindenkori vezér és a nép ellentmondásosságának viszonyát fogalmazta meg.
Az Apagyi László által létrehozott trónus görgőkön forgatható, ekképp a parasztvezér törökkel vívott csatájának illúzióját is keltette. Művészeti munkatársként Petrécs Anna színművész, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja munkálkodott a produkció sikeréért, s a fajsúlyos mondanivalót erősítő zenerészletek kiválogatása ugyancsak Apagyinak köszönhető.
A premier után csokorba kötöttük pár néző véleményét. A Tornaújfaluról származó, 27 éve Bécsben élő Koleszár Béla az ausztriai magyarok kulturális életének egyik „motorjaként“ a Gombaszögi Nyári Táborból érkezett Komáromba.
„E darab örök érvényű üzenete az is, hogy a népet nem lehet leváltani, s az igazság mindig alulról bontakozik ki. A jelenlegi felvidéki politikai történések láttán is az a véleményem, hogy a néptől jövő megújulásra lenne szükség. Mély nyomot hagyott bennem a 34 évvel ezelőtti előadás, s kíváncsian vártam a felújított verziót. A szocializmus éveiben szinte szentségtörésnek számított a Dózsa bemutatása, ami az akkori hatalmi rendszer elnyomásával szembeni ellenszegülésre is sarkallt. Manapság más vezetéstől kell félteni a szabadságunkat, miközben mindig a sorsunk jobbra fordulását reméljük. E letisztult változtat is elemi erővel hatott rám, s újabb nagy élménnyel gazdagodtam“ – mondta el portálunknak.
A Tatán élő Nagy János szobrászművész nem titkolta: nagy csodálója jó barátja, Boráros Imre művészetének, aki mindig újabb és újabb meglepetésekkel szolgál.
„Számomra e darab üzenete az, hogy az évszázadok során sok dolog változatlan: mindig akadnak gyalázatos Pilátusok, hamis főpapok, nemzetárulók, akik a népükért áldozatra kész hősök felett ítélkeznek. Ahogy Jézusnak, úgy Dózsának is meg nem érdemelt sors és kínkorona jutott, s félő, hogy majd az újabb hőseinknek sem a diadalmenet jut. Az viszont örvendetes, hogy Boráros Imre túl a 75. életévén művészileg még mindig képes fejlődni, s egyre katartikusabb élményeket nyújt nekünk“ – fogalmazott.
Stirber Lajos komáromi karnagy-pedagógus, a Magyar Kultúra Lovagja a középiskolák figyelmébe ajánlotta a produkciót.
„A mai fiatalok ismeretgyarapításához újfajta módszerek kellenek. Azok egyike lehet a rendhagyó történelemóra, amely során a diákok e darab által szivacsként szívhatnák be a Dózsával kapcsolatos tananyagot. Az sem mellékes szempont, hogy a magyar történelem valamennyi mozzanatának fontos üzenete van az utókor számára. A gyökereinkről nem szabad megfeledkezni, a folytonosságot meg kell őrizni! Ebben nagy segítséget nyújtanak a Boráros Imréhez hasonló, egészséges magyarságtudattal megáldott művészeink is. Kodályt idézve: a megérzések útját kell egyengetni – ha a nézők bele tudják érezni magukat a múlt eseményeibe, akkor azok akaratlanul is hatást gyakorolnak rájuk“ – véli.
Stubendek László, Komárom volt polgármestere és Csemadok-elnöke a kultúrházak és a művelődési klubok vezetőit arra sarkallta, hogy adjanak teret e darab bemutatásának.
„Ez egy nagyon jól felépített mű, élvezetes előadásban került bemutatásra. Felvetődött a kérdés, hogy mennyire van értelme a mártíromságnak. Szerintem az áldozatnak akkor van értelme, ha segíti a fejlődést. Dózsa nevének hallatán nekem először mindig az Ady Endre Dózsa György unokája és Petőfi Sándor A nép nevében című verse jut eszembe. E darabot érdemes lenne minél több helyen bemutatni, mert továbbgondolásra érdemes, fajsúlyos a mondanivalója. Különösen A trónus című jelenet volt rám nagy hatással. Aktualitását az is adja, hogy ahogy akkoriban, úgy jelenleg is a kereszténységet kell féltenünk a hódítók, illetve a bevándorlók elől“ – magyarázta.
Boráros Imre megerősítette: szívesen tesznek majd eleget a Dózsával kapcsolatos további meghívásoknak. Közben augusztus végén megkezdődnek a Soproni Petőfi Színház Ibsen Peer Gynt című darabjának az olvasópróbái.
„Gál Tamás, a Csavar Színház megalapítója beajánlására kaptam egy szerepet a soproni színtársulat Peer Gynt című produkciójában. Nagyszerű érzés lesz olyan partnerekkel játszanom, mint Eperjes Károly színművész és társai. A Pataki András igazgató-főrendező által rendezett darab bemutatója november végén várható. Majd a budapesti Art Sacra Fesztiválon lesz két előadásom, s a Rákóczi-emlékév kapcsán tervezett Fülöp Antal művet, az Istennel a hazáért címűt is bemutatjuk, a nagyváradi Meleg Vilmos rendezésében“.
