Dózsa-bemutatóra készül a Boráros Imre Színház

Nagy MIskó Ildikó 2019. július 08., 17:15

Dózsa György halálának 505. évfordulóján, július 20-án 18 órától a komáromi Kultúrpalota dísztermében mutatja be Székely János Dózsa című mondorámájának felújított színpadi változatát a Boráros Imre Színház. Az ünnepi előadás kulisszatitkairól elsőként portálunknak nyilatkozott Boráros Imre, Kossuth-díjas színművész és színházalapító, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja.

Fotó: Mácsodi Katalin
Időszerű téma - több apropóval

„Már egy ideje foglalkoztatott az 1985-ben általam bemutatott Dózsa-monodráma felújítása. Ehhez kiváló apropóul szolgált a tény, hogy Dózsa Györgyöt Temesváron 505 évvel ezelőtt, 1514. július 20-án végezték ki. Számomra nagy mérföldkőnek számított az, hogy 34 évvel ezelőtt szintén a komáromi Kultúrpalotában bemutathattam e darabot, amelyet a Magyar Rádió stúdiójában is felvettek és sokszor sugároztak. Addig ugyanis határon túli monodráma-előadást még sosem rögzítettek. Miután az utóbbi hónapokban ismét olvasgattam a hajdani szövegkönyvet, úgy tűnt, hogy a mondanivalója a mai háborgó Európában is nagyon időszerű, érdemes hát leporolni” – fejtette ki jeles aktorunk a komáromi Csemadok-székházban zajló próba egyik szünetében.

Fotó: Mácsodi Katalin

Elárulta: 1970-ben jelent meg Gergely Sándor Dózsa György című háromkötetes műve, amelyet mindig szívesen olvasgatott. Egyre jobban kiváltotta érdeklődését a Dózsa György-féle parasztháború, amely 1514 áprilisa és júliusa között zajlott Magyarországon. Tudvalevő, hogy a Bakócz Tamás esztergomi érsek által a törökök ellen összehívott paraszti keresztes sereg a hadjárat leállítása miatt a saját nemessége ellen fordult. A felkelés vezére Dózsa György székely katona volt. A harcokban nagy számban vettek részt a mezővárosi árutermelő-kereskedő réteg képviselői és kisnemesek is. A megmozdulás leverése után Dózsát tüzes vassal megkoronázták, s miután belehalt a kínzásba, elrettentésül a testét négyfelé vágták, és bitófára függesztették.

„A szocializmus éveiben tartott ősbemutató előtt Lipcsey György fafaragó művésszel közösen ötlöttük ki, hogy milyen legyen a trónus, amelyet aztán ő el is készített. Azt mindmáig kedves ereklyeként őrzöm a szobámban, de a felújított darabból kimarad. Az akkori koncepció szerint a végzetét jelent, darabjaira szétszedett trónust Dózsa folyamatosan rakta össze. Jelezve, hogy a tettei juttatták el őt a kivégzéséig. A felújított produkció ez előzőnél puritánabb verzió lesz” - letisztultabb gondolatokkal és kevesebb körítéssel.

Képgalériánk:
Fotó: Mácsodi Katalin

Székely János monodrámájában a mindenkori vezér és a nép ellentmondásosságának viszonyát fogalmazza meg. Míg a kommunizmus éveiben az akkori hatalmi rendszerrel, annak elnyomásával szembeni ellenszegülésre is sarkallhatott e darab, manapság a brüsszeli vezetéstől kell félteni a szabadságunkat. Mindig olyan vezetőkre vágyunk, akiknek köszönhetően a sorsunk jobbra fordulhatna. Dózsa az egyik jelenetben önmagának is felteszi a kérdést, hogy ő vajon minden szempontból népe megfelelő vezére-e. Abban sem volt biztos, hogy helyesen cselekedett akkor, amikor Gergely öccse és mások tanácsa ellenére nem foglalta el Budát. Tévesen azt hitte, hogy vezérként nincs szüksége mások tanácsaira. A mű további aktualitását az adja, hogy ahogy akkoriban, úgy jelenleg is a kereszténységet kell féltenünk a hódítók, illetve a bevándorlók elől. Eközben már azt sem tudjuk, hogy ők vagy a saját vezéreink ártanak-e többet nekünk“ – tudtuk meg a továbbiakban Borárostól.

A felújítással Kiss Péntek Józsefre is emlékeznek

Az Apagyi László által kiötlött és megvalósított újabb trónus görgőkön forgatható, ekképp a parasztvezér törökkel vívott csatájának illúziója is kelthető. A címszereplő fehér inget, fekete mellényt és nadrágot öltve tolmácsolja a szerző gondolatait. Művészeti munkatársként Petrécs Anna színművész, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja munkálkodik a produkció sikeréért, a fajsúlyos mondanivalót erősítő zenerészletek kiválogatása ugyancsak Apagyinak köszönhető.

Fotó: Mácsodi Katalin

További apropója is van az egyórás előadás felújításának. Azzal ugyanis Boráros az 1985-os változat tavaly elhunyt egykori rendezőjére, Kiss Péntek Józsefre is szeretettel emlékezik: „Mivel akkoriban Jóskától sokrétű segítséget kaptam, most e sajátos főhajtással adózom az emlékének. A premier vendégei közé hívjuk-várjuk többek között a Magyar Művészeti Akadémia több tagját is, akiknek a véleményére nagyon kíváncsiak vagyunk. A későbbiekben további helyszíneken is szívesen bemutatnánk a Dózsa-monodrámát“.

Meleg Vilmost kérték fel a „Rákóczi-mű“ rendezésére

A Boráros Imre Színház idén, a II. Rákóczi Ferenc-emlékév kapcsán további bemutatót is tervez.

Fotó: Mácsodi Katalin

„Az időszerű emlékév kapcsán felkértem Fülöp Antal Madách- és nívódíjas, komáromi írót arra, hogy írjon számomra egy egyfelvonásos drámát a nagyságos fejedelemről. Szívesen tett eleget a kérésemnek, s megszületett az Istennel a hazáért című műve, melynek nagyon szép a nyelvezete, közérthető a mondanivalója, s azt pályázati támogatásból 2019 második felében két további szereplővel együtt szeretném színre vinni. A napokban a Magyar Népfőiskolai Kollégium hagyományos balatonlellei táborában is bemutattuk A felvidéki magyarok litániája című zenés-irodalmi összeállításunkat. Ott találkoztunk régi barátunkkal, Meleg Vilmos színművész-rendezővel, a Nagyváradi Állami Filharmónia igazgatójával. Felkértük őt a Fülöp-darab rendezésére. Pozitívan fogadta kérésünket, s elolvasásra kérte a szövegkönyvet. Az év végéig némi pályázati támogatással tehát további premiert is tervezünk. Azelőtt, az ősz folyamán pedig a budapesti Art Sacra Fesztiválon két alkalommal mutatjuk be A felvidéki magyarok litániáját. Ekképp számunkra az év második fele is eseménydúsnak ígérkezik“ – mondta el végül.

0 HOZZÁSZÓLÁS