Don Juan – Szív, ritmus, villanások

Hát, ilyen volt a kőszínház találkozása az alternatív színházzal, ahogy az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósult projekt címe jelezte. Mégis, milyen a komáromi Don Juan, az apák kínja című komédia?

Elsősorban nagyon mai. Egyik jelenetében úgy szisszen fel a karon vágott főhős, hogy „Jaj, az oltásom!” Igen, a Covid-19 is benne van.

Azután látványos. A 21. századi Don Juan fotó- és videó stúdiót működtet. Reflektorok, derítőlap, ledlámpák, szélgép vannak a műhelyében, ahol egymást váltják a modellek, ám amikor kell, egy másodperc alatt erdővé változnak a reflektorállványok (díszlettervező: Devich Botond m.v.). Az előadás fontos elemei a villanások. Szüntelenül vakuk villannak, amelyek mintha az első jelenetben látható szülés szívritmusvillanásainak a folytatásai lennének a három felvonáson keresztül. Két tévéképernyőn látható a végigkamerázott előadás. Don Juan életének a filmje. A jelmezeket Szabados Luca m.v. tervezte, aki 2018 őszén már dolgozott a komáromi társulattal. Akkor, amikor Szabó Attila maga írta és rendezte mesejátékának, a Mátyás király krónikáinak a kosztümjeit tervezte. Mesélő pólóira még most is sokan emlékeznek. A Don Juan mai modern jelmezeiben több korszak ruhái sejlenek fel. A zene Hunyadi Máté m.v. munkája, aki modern gitáros trubadúrként van jelen az előadásban. Azután ő Szaki, a szakács.

Uniós projektként koprodukció is a komáromi Don Juan, vagy az apák kínja. A Komáromi Jókai Színház és a budapesti Szkéné, Magyarország egyik legjobb művészszínháza  közös vállalkozásában Nagy Péter István rendező és Fekete Ádám dramaturg kísérletet tettek arra, hogy megfogalmazzák a Don Juan sztori 21. századi olvasatát. „Az örök csábító mítosza európai kultúrtörténetünk meghatározó legendája, amelyet sokan, sokszor fogalmaztak újra. Figurája évszázadok óta foglalkoztatja az írókat, zenészeket, költőket, filozófusokat. Vajon mi a titka Don Juannak? Miért tér vissza folyton a művészeti alkotásokban, miért bukkan fel újra és újra kalandos történeteivel? “A donjuanizmus lényege, hogy az élet elmúlásával az élet élvezetét állítja szembe. Don Juan minden nőt szeret, anélkül az illúzió nélkül, hogy a szerelem – bármely szerelem – örökké tartana. Igaz szerelmet ad, és igaz szerelmet kap, csak épp szerelme tárgya változik időről-időre“ – segít eligazodni a komáromi színpadon szokatlan szövegben és a valóban nem mindennapi látványban a színház előzetese.

Don Juan-művekből pedig sok van. Molière drámája, a Don Juan, avagy a kőszobor lakomája, azután Byron 1819-ben megjelent, befejezetlenül maradt szatirikus költeménye, Bertolt Brecht adaptációja, Mozart operája, a Don Giovanni, egy 1913-ban bemutatott holland film, egy 1926-ban a mozikba került amerikai film, az 1995-ös Don Juan DeMarco című romantikus film, vagy a 2013-ban elkészült Don Jon című szintén amerikai mozgókép.

Moliére Don Juanja megszökteti a kolostorból szerelmét, Donna Elvirát. Elveszi, de miután megunja, elhagyja. A nő fivérei ezért üldözni kezdik. Közben Don Juan már újabb szoknya után fut: csónakba is száll, hogy kövessen egy mással jegyben járó lányt. A csónak felborul, egy paraszt menti ki Don Juant a vízből, aki viszont „hálából” elcsábítja a paraszt feleségét, s meg is veri a méltatlankodó parasztot. Don Juan egy olyan karakter, akinek mintha nem lenne egyáltalán lelkiismerete, nem egyszerűen egy szoknyavadász a komédia hőse, inkább egy csak a saját szabályait ismerő ember, aki képmutató, cserbenhagy másokat, nem érez hálát, sem lelkifurdalást. Mindezért megbűnhődik, mert amikor az általa megölt Kormányzó kőszobrával vacsorázik, megnyílik alatta a föld...

Úgy hírlik, hogy a Komáromi Jókai Színház friss előadásához több Don Juan-művet gyúrtak egy példánnyá a szerzők. Hallani, hogy az olvasópróba idején pedig még csak készült a harmadik rész. Ugyan a központi helyen rögzített képernyőkön megjelennek az egyes részek címei: 1. A felkoncolt filmszalag, 2. Liliomok tipródása, 3. Kihantolás, mégis, a néző, aki valamilyen folyamatos történetet vár, egy idő után elveszítheti a fonalat az egyik Don Juan-műből a másikba való átsikláskor. Mintha a teljes megértéshez szükség lenne valamennyi felhasznált Don Juan-mű vagy változat tökéletes ismeretére.

A komáromi és a budapesti színészek láthatóan rengeteget dolgoztak Nagy Péter István rendező irányításával. A címszereplő Junior Prima és Kaszás Attila-díjas, a budapesti Vígszínház előadásaiban szereplő Orosz Ákos m.v. alakítása már-már fokozhatatlan. Filmes mozgással húzza alá minden egyes mozdulatát, gyönyörű a színpadi beszéde. Egy óriási, amolyan „társakkal megvalósított“ Stend-Up, amit produkál, ha létezik ilyen stílus egyáltalán. Sganarelle, Don Juan szolgája szerepében Szabó Viktor színészete legjavát mutatja. Donna Annát Kerekes Vica m.v. adja, apja, a kormányzó Skronka Tibor, a későbbi Kőszobor. Vőlegénye, a súlytalan, csak a pénz hatalmát ismerő, tehetetlen Don Ottavio szerepét remekül formálja meg Olasz István. A Don Juan gyermekét (Béhr Márton) az előadás elején megszülő Donna Elvira szerepében Kiss Szilvia békegalambot hord a karján, és mindenhová szüntelenül követi szerelmét, volt férjét. Nagyszerűen játszott a színművésznő! Kanyó Kata (Rozi) és Jeney Luca (Zsuzsi) budapesti egyetemi hallgatók a Liliomok tipródása című második részben kapnak főszerepet, mint a szívpörköltet felszolgáló, kikapós pincérnők. Zsuzsi vőlegényét, a Don Juan helyett tévedésből Sganarelle-t megölő Matyit (és az első felvonásban Koldust) Matusek Attila játssza, megmutatva kisportolt fizikumát is. A Komáromban és Budapesten zajlott próbafolyamatban a rendező asszisztensei Dicső Dorka m.v. és Balaskó Edit voltak.

- így tűnődik a legelső másodpercekben a színpad elején a komáromi Don Juan. Aki megtekinti, nézze meg a hamarosan a budapesti Szkénében is látható előadást, kortárs válaszokat kap a kérdésekre. Szívvel, ritmussal, villanásokkal.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2022/11-es számában.