Derzsi György szombaton Komáromban „kelti életre“ Lehárt
A komáromi Egressy Béni VMK a Lehár Ferenc-emlékév alkalmából a szarvasi Cervinus Teátrumban 2014 őszén bemutatott Lehár című zenés játékot is műsorára tűzte, november 28-án 16 órától a Tiszti Pavilon dísztermében lesz látható. A Derzsi György színművész által fémjelzett darabot a világhírű zeneszerző és az idén elhunyt Soóky László írásaiból Varga Emese dramaturg állította össze, s ez volt a földi létből három évvel ezelőtt távozott Benkő Géza színművész első rendezése.
„Az általam korábban bemutatott Szerelmem, Sárdy! című darab sikerén felbuzdulva találtam ki, hogy jó lenne a hozzám hasonlóan felvidéki származású Lehár Ferencről is egy zenés játékot színre vinni. Az Operettkirály kedvenc bonvivánja éppen Sárdy János volt, nagy tiszteletet tanúsítottak egymás iránt. Varga Emesét a szövegkönyv megírására és a dramaturgiai munka elvégzésére, Benkő Gézát pedig az újabb produkció megrendezésére kértem. Emese Lehár életrajzi írásai alapján, Soóky László odaillő írásaival együtt állította össze a darab szövegkönyvét és dramaturgiáját, beleillesztve az általam kiválasztott Lehár-dalokat“ - idézte az előzményeket Derzsi György színművész.
Hozzáfűzte: mivel Géza addig még egyetlen előadást sem rendezett, eleinte ódzkodott, de végül elvállalta a rendezést.
A nagyszarvai születésű, Budapesten élő-alkotó színművész e darabban nemcsak Lehárt, hanem annak több ismerősét is megjeleníti.
„A címszereplőn kívül megjelenítem az édesapját, a testvérét, egy katonatisztet, a Gestapo több tagját, szerelme apukáját és más karaktereket. Miközben a zeneszerző felidézi az életébe változásokat hozó fordulópontokat, ők is megszólalnak. Tudvalevő, hogy a II. világháború alatt a már Amerikában tartózkodott Kálmán Imre zeneszerző barátja és az operettjei főszerepeit játszó Richard Tauber tenor is üzent neki, hogy a nejével együtt, főleg annak zsidó származása miatt azonnal hagyják el a forrongó Európát. A távozás helyett azonban inkább emberéleteket mentett, így a saját öccséét is, s bár ízig-vérig európaiként mindvégig a vén kontinensen maradt, de a háború után már nem írt operetteket“ – magyarázta Derzsi, aki nem a sikereiben boldogan lubickoló, inkább a Gestapo által megfigyelt, másokért aggódó, s az operett műfajt nehezen elfogadtató, s a világhírnevet nagy küzdelmek árán kivívó Lehárt mutatja be.
Azt is elmondta, hogy a legismertebb Lehár-örökzöldeken kívül a Cigányszerelem Messze a nagy erdő cím primadonna-áriája is helyet kapott a zenés játékban.
„Először egy német primadonna áriáját akartuk bejátszani, amely felett ment volna az odaillő monológ. Majd úgy alakult, hogy a bejátszás helyett én, mint Lehár énekelem az áriát. Miután azt Nagy Ibolya, a Dankó Rádió szerkesztője meghallotta, felhívta a figyelmemet annak egykor betiltott szövegére, amelyben Lehár arról szól, hogy a szülővárosát, Komáromot is a trianoni döntés következtében más országhoz csatolták, s neki nincs is hazája, állandóan úton van... Végül a Szép vagy Erdélyország, szebb mint a mennyország című szívszaggató, ám szebb jövőt vizionáló ősszöveg került a darabba, amely idén, a Trianon-centenárium évében felettébb helyénvaló“ – fejtette ki.
Arról is beszámolt, hogy a kezdetben Szép álom, szállj szívemre címmel futó darab hat év alatt komoly sikersorozatot ért meg.
„Ugyanis főleg azok a művelődési házak hívtak meg, amelyek a korábbi, viccesebb Szerelmem, Sárdy! előadásom miatt hasonló előadásra számítottak. Végül megértették, hogy a sokáig magányos Lehár élete nem volt boldog, s örültek, hogy a vele kapcsolatos ismereteiket is gyarapították, majd a darabon felbuzdulva, Lehárról szóló írásokat kezdtek olvasni“ – árulta el.
Megjegyezte: időközben a produkció eredeti, hosszabb címét, amely a Paganini című operett áriájára utal, Varga Emesével együtt a rövidebb Lehárra változtatták.
Végül interjúalanyunk örömmel nyugtázta, hogy itt-ott a világjárvány évében is játszható e zenés játék, s már jövőre is vannak meghívásai.
„Idén egy budapesti színházi klubesten, majd a mezőtúri nyári színházi fesztiválon játszhattam a Lehárt. E hét szombatján négy órától pedig a komáromi Tiszti Pavilon dísztermében helyet foglaló közönségnek szeretnék maradandó színházi élményt nyújtani. Ha pedig a Covid-járvány engedi, akkor a darabot március 7-én ismét bemutathatom Budapesten, mindenütt méltóképpen megemlékeztve a 150 évvel ezelőtt született Mesterről“ - zárta tájékoztatását Derzsi György.
