Csárdáskirálynő a harcok árnyékában
A Csárdáskirálynő bécsi ősbemutatójának 100. évfordulója alkalmából szervezi az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, a Habsburg Történeti Intézet és a XX. Század Intézet április 2-án a Habsburg Történeti Intézetben.
Színház a háborúban címmel szervez konferenciát a Csárdáskirálynő bécsi ősbemutatójának századik évfordulója alkalmából az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, a Habsburg Történeti Intézet és a XX. Század Intézet április 2-án. A rendezvény a hátország és a frontvonal színházi világát egyaránt felidézi.
Az első világháború a színésztársadalmat is átalakította, és hatására új színházi forma jelent meg, a katonák szórakoztatására létrejött frontszínház. Utóbbi külön típusát jelentették a hadifogolytáborokban szervezett színháztársaságok, amelyekkel a szabadságukat elvesztő katonák saját sorsuk keserűségén igyekeztek enyhíteni - írták a szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményükben.
Az ekkoriban szerzett színházi darabok sokszor jellemzően a propaganda részét képezték. Azok a színművek, amelyek ebben az időszakban születtek, egyértelműen népszerűsíteni és kritikátlanul igazolni akarták a háborút. Az volt a céljuk, hogy elősegítsék, illetve megerősítsék az érzelmi azonosulást - idézi a közlemény Gerő András történészt.
Ebben a légkörben, szerzőtársa, Lehár Ferenc unszolására írta meg Kálmán Imre a Csárdáskirálynő című nagysikerű operettet. A Leo Stein és Béla Jenbach szövegkönyve alapján elkészült darab bécsi bemutatója 1915. november 17-én, a magyarországi pedig 1916. november 3-án volt.
A Habsburg Történeti Intézetben tartott konferencián Csiszár Mirella, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa az első világháború alatt létrejött front- és hadifogolyszínházakról tart előadást. Gajdó Tamás, a múzeum színháztörténésze a Csárdáskirálynő bemutatójáról fog beszélni a Hadisikerek helyett - operettdiadal a hátországban címmel. Harmadikként Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója és a Magyar Tudományos Akadémia tagja tart előadást We are the best! címmel.
Az első világháború a színésztársadalmat is átalakította, és hatására új színházi forma jelent meg, a katonák szórakoztatására létrejött frontszínház. Utóbbi külön típusát jelentették a hadifogolytáborokban szervezett színháztársaságok, amelyekkel a szabadságukat elvesztő katonák saját sorsuk keserűségén igyekeztek enyhíteni - írták a szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményükben.
Az ekkoriban szerzett színházi darabok sokszor jellemzően a propaganda részét képezték. Azok a színművek, amelyek ebben az időszakban születtek, egyértelműen népszerűsíteni és kritikátlanul igazolni akarták a háborút. Az volt a céljuk, hogy elősegítsék, illetve megerősítsék az érzelmi azonosulást - idézi a közlemény Gerő András történészt.
Ebben a légkörben, szerzőtársa, Lehár Ferenc unszolására írta meg Kálmán Imre a Csárdáskirálynő című nagysikerű operettet. A Leo Stein és Béla Jenbach szövegkönyve alapján elkészült darab bécsi bemutatója 1915. november 17-én, a magyarországi pedig 1916. november 3-án volt.
A Habsburg Történeti Intézetben tartott konferencián Csiszár Mirella, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa az első világháború alatt létrejött front- és hadifogolyszínházakról tart előadást. Gajdó Tamás, a múzeum színháztörténésze a Csárdáskirálynő bemutatójáról fog beszélni a Hadisikerek helyett - operettdiadal a hátországban címmel. Harmadikként Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója és a Magyar Tudományos Akadémia tagja tart előadást We are the best! címmel.
Forrás
Híradó.hu
