Budapesti és beregszászi színpadon a kettézárt falu tragédiája

A kettézárt falu, Nagyszelmenc és Kisszelmenc tragédiája Vidnyánszky Attila rendezésében a Zsámbéki Színházi Bázis 2013-as bemutatója után most a budapesti Nemzeti Színházban és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházban is színpadra került. A Zoltán újratemetve című darab írója, Zelei Miklós 1994-től követi a települések szürreális sorsát, ami a Trianoni békediktátum egyenes következménye. Azóta a cinikus politika ötször váltatott velük államot, de mindig külön-külön tették őket. A Szovjetunió széthullása után Kisszelmenc Ukrajnához, Nagyszelmenc Szlovákiához került.

Ezek a történetek nem szerepeltek a tankönyvekben, mondta Zelei Miklós a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Kisszelmenc a térképen sem szerepelt, mert el akarták tüntetni, a hatvanas évek elejétől a nyolcvanas évekig építkezni sem volt szabad.

A darab kitalált történet, de akár igaz is lehetne. Egy lakodalomban kezdődik, a vőlegényt elviszik a Gulágra, a mennyasszony pedig belehal ebbe a tragédiába. A férfi sok-sok év után visszatér, de nem választ másik feleséget magának, egyetlen kívánsága, hogy Kaposi Júlia mellé temessék el Nagyszelmencen, de még ez sem teljesül.

Nagyszelmencen és Kisszelmencen a második világháborút követően majdnem az történt, mint Németországban, csak kicsiben: egy éjszaka alatt felhúztak egy hat méter magas palánkot. A határ 2005 karácsonyán nyílt meg, akkor egy rövid időre bekerült a világsajtóba Nagyszelmenc és Kisszelmenc, de a két falu azóta is külön van szakítva, két államhoz tartozik.

A kettévágott székely kapu jelképként és mementóként ma is áll Nagyszelmencen és Kisszelmencen.