Boráros Imre Lonovics érseket alakítja a soproni színtársulat Széchenyi-előadásában
A világjárvány ellenére a Soproni Petőfi Színházban gőzerővel folynak Németh László Széchenyi című történelmi drámájának próbái, aminek a munkabemutatóját február 19-re tervezik. A Csiszár Imre Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész által rendezett produkció tizenöt szereplője közül egyedül Boráros Imre, Kossuth-díjas színművész felvidéki, kollégái az anyaországon kívül Erdélyt és a Vajdaságot képviselik.
„Először Ibsen Peer Gynt című darabjában játszhattam együtt a nagyszerű soproni színtársulattal. Pataki András színházigazgató már annak bemutatásakor megkérdezte, hogy lenne-e kedvem szerepelni a Széchenyi című történelmi drámában, amelyet majd Csiszár Imre rendez. Több okból is azonnal igent mondtam a felkérésére. Egyrészt úgy éreztem, hogy ott a helyem a legnagyobb magyarról és Sopron első díszpolgáráról szóló darabban. Másrészt annak a minden bemutatóra alaposan felkészülő, tehetséges rendezőjével a 90-es években már volt szerencsém együtt dolgozni a Hosszú út az éjszakába című O'Neill-darabban, s mivel bennem kellemes emlékként maradt meg az együtt töltött időszak, örültem az újabb lehetőségnek.”
– tudatta a Ma7.sk-val Boráros Imre.
Majd elárulta: e drámában Lonovics József érseket, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hazaszerető, ezért üldözött papságának egyik jelképes alakját kelti életre, aki jeles egyháztörténészként a Magyar Tudományos Akadémiának is a tagja volt. A színészek számára nehezen mondható eredeti szöveg csak apróbb húzásokon esett át, s nem mutatja be a reformkor szellemi gigászának egész életét.
Ahelyett a közönséget pszichológiai thrillerként kalauzolja el a döblingi elmegyógyintézetbe, ahol a darabban Széles Tamás budapesti színművész által alakított Széchenyi az utolsó napjait töltötte.
„Mi tagadás, az eddigi pályám során már több egyházi méltóság, bíboros, pap, káplán bőrébe bújhattam. Ez alkalommal Széchenyi István (1791. 9.21., Bécs – 1860.4.8., Döbling) jó barátját és mindenkori mentsvárát. Lonovics Józsefet alakíthatom, aki nehéz helyzetekben a lelki támaszát jelentette, megnyugtatta, jó tanácsokkal látta el, eligazította őt, és próbálta helyreállítani a lelki békéjét. Sajnos, nemzetünk kiválósága végül már nem lelte az élete értelmét, s az egyedüli utat az öngyilkosságban látta.”
– fejtette ki az interjúalanyunk.
Kiemelte azt a jelenetet, amely során elhangzik: „Szomorú, hogy köztünk, magyarok között milyen sok a Babarczy“, ezzel az egykori császári és királyi kamarásra utalva, aki nem a magyarok oldalán, hanem önös érdekektől vezérelve inkább a császári seregben harcolt, és kimondta: „szégyenlem, hogy magyarnak születtem“. Tudvalevő, hogy Széchenyit a döblingi intézetben nemcsak a barátai és a tisztelői látogatták meg, hanem a Babarczyhoz hasonló besúgók és árulók is.
Lonovics érsek Széchenyinek e szavakkal próbál elég hitet adni, hogy az öngyilkosság gondolatát verje ki a fejéből:
Bár Széchenyi mélyen hívő ember volt, de ahogy a valóságban, úgy az izgalmas, kétfelvonásos dráma végén is eldördült a végzetes lövés, a történtek továbbgondolására késztetve a nézőket. Csiszár Imre rendező így fogalmazott:
Boráros Imre a további idei tervein kívül arról is beszámolt, hogy a Peer Gynt című előadásból televíziós felvétel készül.
„Az afféle terveim valóra váltása is, hogy az Esterházy című monodrámával szerepelhessek a pozsonyi Csemadok-alapszervezet által április végén megrendezendő Esterházy-emlékünnepségen. Trianon 101. évfordulója alkalmából pedig június elején Prágában lenne Csáky Pál könyvbemutatója, amely keretében A felvidéki magyarok litániájával lépnék fel, akárcsak a svájci magyarok által ősszel szervezendő turné során. Úgy tervezzük, hogy a cseh fővárosban szeretett párommal, Petrécs Pannikával együtt az új Csáky-kötetből is idézünk részletet. Ha a Jóisten mindezt, valamint a hónap végén esedékes 77. születésnapom megérését is akarja...“ – mondta el végül jeles aktorunk.
