Bábszínház premier: Csillagokkal táncoló Kojot
Badin Ádám, a rozsnyói Meseszínház vezetője, rendezője és bábszínésze az előadás kapcsán elmondta, megtekintve azt színes világ tárul elénk, mint ahogy az indiánok világa is színes, s ezt igyekeztek kellőképpen érzékeltetni. „Az előadás, igazából négy meséből áll össze. Cseh Tamás 14 meséjéből négyet választottuk ki és az gyúrtuk össze egy előadássá. Mi arra koncentrálunk és azért is indítottuk útjára a világ népmese sorozatunkat, aminek ez már a 4. előadása, hogy a magyar népmesén kívül, ami az európai gondolkodásból indul ki, a gyerekek, a nézők lássák, hogy van más is, másfajta gondolkodás, másfajta elképzelés a világról” – fogalmazott Badin.
A mesék közti átmenetet, egyrészt a világteremtő és harcos Kojot szerepé gyúrta eggyé, Boráros Milada dramaturgiai ívében, másrészt pedig a bábozási technika elemei: a kesztyűs bábok, a sík és totem bábok, az árnyjáték, élő játék - amelyet zenei hatások fűszereztek.
Az eddig zenei közreműködőként színpadon állt Czakó József feladata most egy prózai szereppel egészült ki a két szereplős darabban.
„A rozsnyói Meseszínházban, főleg zenészként voltam aktív. Zenész, így találtam meg a helyemet. Interaktív színdarabokban is, színpad szélén ülő, élő zenével kísérő, zenészként találtam meg magamat, ahol jól éreztem magam. Nem kellett törődnöm a színészek szövegtanulásával, a térbejátszással, xy dolgokkal, amivel most az én jó barátom, komám és gyerekkori játszópajtásom magajándékozott, illetve behívott a mesébe. Szabad kezet kaptam, ebben, ügyeltem arra, hogy a szöveg, a mozgás és a zenei betétek zenei összhangot, összképet képezzenek. Így tudtam beleosonni a mesébe” – vallott a megújult szerepkörével kapcsolatos élményeiről a rozsnyói Meseszínház zenésze.
A Csillagokkal táncoló Kojot színpadi központi eleme egy indián sátor vázszerkezete. A játékot kezdő csontszínű világ a teremtésjátékkal fokozatosan színesedik ki a darab végére. Ám a különféle báboknak, eszközöknek kihívás volt megtalálni végleges helyét.
Groschmid Erik, kecskeméti díszlettervező a Hírek.sk-nak nyilatkozva elmondta, a technikák folyamatosan vándoroltak és keresték a helyüket ebben a formában, mert az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a vázszerkezet 3 rúdból áll, így nem sok lehetőség nyílik a dolgok elrejtésére.„Valahonnan elő kellett húzni a dolgokat, és ezért van középen egy kosár. Mint egy teremtés, minden abból a kosárból kerül elő, minden abból díszítődik fel. Az volt az egyedüli rejtekhely, az oszlopok mögé nem sok mindent, hangszereket, meg ilyesmit el lehetett dugni, de ez egy nagy kihívás volt” – ecsetelte Groschmid.
A kihívást, a bemutatót végül siker koronázta. A Dunamenti Tavasz nagydíjasai a harkácsi PIMPÓ bábcsoport egyik vezetője mérföldkőnek értékelte a Meseszínház legújabb darabját.
„Én ilyet még nem láttam. Nem nagyok a bábok, mégis megjelenít mindent. Engem megleptek a bábok. Használták sapkának, meg mindennek. Mégis láttuk, hogy a Földön a Napon mozog, kering. Minden mozgás benne volt” – szólt elismerően a bábosok munkájáról be Dolinszky Irén, a Pimpó bábcsoport vezetője.
A Csillagokkal táncoló Kojot premier bemutatóján részt vett Cseh Tamás előadóművész fia, Cseh András is, aki a 15 évvel ezelőtt született mesekönyv illusztrátora is volt.
„Az a 15 évvel ezelőtti tavasz, amikor együtt megcsináltuk a könyvet, ő hozta a meséket én pedig festettem a szerint a meséket, amit hangosan felolvasott. Apám, egy nagyon nagy álmodozó ember volt. 1961-ben eléggé szürke világ vette körül, barátaival lementek Bakonybélbe, a hegyekbe, és azt képzelték magukról, hogy ők indiánok és szabadok. Kb. 10-20 napot töltöttek ebben az állapotban. Évtizedekig visszatértek ebbe a világba” – vallott édesapja mentsváráról Cseh András.
Badin Ádám Meseszínháza támogatásokból és pályázatokból 20 éve épít szellemiséget, képzeletvilágot, kultúrát a Kárpát-medencében, hiszen Szlovákiában nincs államilag támogatott magyar nyelvű bábszínház. A meseszínház repertoárjában 14 előadás szerepel, a magyar népmesék világa mellett most már a világ-mesék is hangsúlyos helyet foglalnak el.
