Az igazság éjszakája
Alvingéknál vagyunk, amikor szétmegy a függöny. Szépen, lassan tárulnak fel a tíz éve halott Alving kamarás sötét titkai. Gazdag özvegye az évfordulón árvaházat építtet az elhunyt emlékére. A megnyitóünnepségre hazavárja rég nem látott fiát, aki festőként Párizsban él.
Henrik Ibsen Kísértetek című drámája arról szól, milyen árat fizethet az ember, ha úgy dönt, hazugságok között éli le az életét.
Lukáš Brutovský, a harmincnégy éves, sok szlovákiai és csehországi színházban ismert rendező, a túrocszentmártoni Szlovák Kamaraszínház művészeti vezetője, több fontos színházi szakmai díj birtokosa nem is titkolta, hogy a sűrű és koncentrált történet miatt szólította meg az 1906-ban elhuny norvég drámaíró darabja. Úgy érezték Miro Dacho dramaturggal, hogy Ibsen szereplői és azok a groteszk, ellentmondásos helyzetek, amelyekbe belecsöppennek, a mi mostani problémáinkat is megfogalmazzák, hiszen az emberi természet végül is nem változik. Ahogy a műsorfüzetben írja:
Mindezt tűpontosan tükrözi a komáromi előadás.
Helene Alvingot a Jászai Mari-díjas Bandor Éva, mint vendég játssza. Színművészetének legjavát mutatja a gyávasága miatt hazugságspirálba keveredett, és onnan szabadulni nem tudó asszony szerepében. A művésznő a műsorfüzetben közölt vallomása alapján magából rakta össze Alvingné szerepét.
Már csak Bandor Éva szinte fokozhatatlan alakítása miatt is érdemes megtekinteni a komáromi Kísérteteket. Alvingné egész életében férje bűneit titkolta, ám a férfi halála után minden korábbi hazugság felszínre tör, és semmi sem marad következmények nélkül.
Fiát, Osvaldot Culka Ottó alakítja, aki a rendező osztálytársa volt a Pozsonyi Színművészeti Egyetemen. Ibsen drámájában a Párizsból hazatérő fiúval már csak megtörténnek az események. Öröklött betegségétől mérgezett a vére, alkotni sem képes. Tragédiája mögött ott a kisváros, ahol tékozló apja dorbézolt, a mérgezett vér oka nem a szifilisz, hanem a megmérgezett társadalom. Culka Ottó remekel a szerepben!
Döbbent csend van néhány pillanatig a nézőtéren az utolsó jelenet után, amelyben megkéri anyját, segítse a halálba, ha legközelebb megint rohama lesz.
Manders tiszteletes szerepében Mokos Attila áll a közönség elé. Kenetes szólamokkal inti erkölcsös viselkedésre a környezetében élőket. Alvingné fiatalkori szerelme naivan tiszta és buzgó vallásosságából fakadóan téved az élet dolgaiban.
Jakob Engstrand szerepét a Jászai Mari-díjas Fabó Tibor kapta. Kísértetet cipel ő is, ki nem mondható titkot. Regine apja nem ő, hanem Alving kamarás. A férfi az árvaházi tűzvészt képes saját tervei megvalósítására kihasználni. Fabó Tibor a tőle megszokott és méltán elvárt profizmussal oldja meg szerepét.
Regine Engstrandot Hostomský Fannira bízta a rendező. A fiatal színésznő nagyszerűen adja az életvidám szobalányt, aki mit sem sejt arról, hogy Osvald a mostohatestvére, szerelmes belé, és mindenáron az Alving-házban szeretne maradni. Amikor a második felvonásban minden kiderül, képes megmenekülni a nyomasztó miliőből. Siet, hogy elérje az utolsó hajót. Regine alakja nem véletlenül jelenik meg a rendező víziójában. Egy adott ponton három néma szobalány (Jančík Dóra, Pálinkás Dorottya és Schlár Gréta) jelenik meg a színen.
Juraj Poliak díszlettervező egy hatalmas, fehér terítőkkel letakart hosszú asztalt tervezett a fekete, csillogó padlóra. Az asztal fölött szüntelenül füst gomolyog. A dráma végén Osvald és Alvingné ülnek az asztal két oldalán. Beadja-e az anya a fiának a halálos dózist? A rendező a feszült pillanatra húzza a függönyt.
Ibsen drámájához fekete-fehér jelmezeket tervezett Peter Čanecký, akinek Viktória Kubicsková volt az asszisztense. A horrorfilmeket idéző zenét, amelyhez a legváratlanabb pillanatokban villanások is társulnak, maga a rendező szerezte. A rendező asszisztense Balázsy László volt.
Belső kísértetekről szól a szimbólumokkal teli dráma, szimbólumokkal teli, eredeti módon stilizált komáromi előadása. A múltról, amely rászakad a jelenre, halott gondolatokról, a vakhitről. Az igazság éjszakáját látjuk.
Utólag pedig azt kívánjuk, bárcsak ne jött volna a hajnal, hiszen az Alving-ház ablakain betörő fénycsík hozza a legmélyebb tragédiát.
Megjelent a Magyar7 hetialp 2022/16. számában.
