2022. április 24., 15:43

Az igazság éjszakája

Alvingéknál vagyunk, amikor szétmegy a függöny. Szépen, lassan tárulnak fel a tíz éve halott Alving kamarás sötét titkai. Gazdag özvegye az évfordulón árvaházat építtet az elhunyt emlékére. A megnyitóünnepségre hazavárja rég nem látott fiát, aki festőként Párizsban él.

Kísértetek - Jókai Színház
Médialapozó
Fotó: Dömötör Ede

Henrik Ibsen Kísértetek című drámája arról szól, milyen árat fizethet az ember, ha úgy dönt, hazugságok között éli le az életét. 

Lukáš Brutovský, a harmincnégy éves, sok szlovákiai és csehországi színházban ismert rendező, a túrocszentmártoni Szlovák Kamaraszínház művészeti vezetője, több fontos színházi szakmai díj birtokosa nem is titkolta, hogy a sűrű és koncentrált történet miatt szólította meg az 1906-ban elhuny norvég drámaíró darabja. Úgy érezték Miro Dacho dramaturggal, hogy Ibsen szereplői és azok a groteszk, ellentmondásos  helyzetek, amelyekbe belecsöppennek, a mi mostani problémáinkat is megfogalmazzák, hiszen az emberi természet végül is nem változik. Ahogy a műsorfüzetben írja:

Nehéz szétválasztani, leszűkíteni, mi is az, ami engem ebben a történetben a legjobban foglalkoztat. A társadalmi nyomás, a színlelés, a tradicionális álértékrend mögé rejtőzés, az ár, amelyet a hazugságban leélt életért fizet az ember”.

Mindezt tűpontosan tükrözi a komáromi előadás.

Öt nagyszerű szerep

Helene Alvingot a Jászai Mari-díjas Bandor Éva, mint vendég játssza. Színművészetének legjavát mutatja a gyávasága miatt hazugságspirálba keveredett, és onnan szabadulni nem tudó asszony szerepében. A művésznő a műsorfüzetben közölt vallomása alapján magából rakta össze Alvingné szerepét.

A saját életem történeteit próbálom belefűzni, amiből szintén van elég gazdagon, és ezek nem vidám történetek.”

Már csak Bandor Éva szinte fokozhatatlan alakítása miatt is érdemes megtekinteni a komáromi Kísérteteket. Alvingné egész életében férje bűneit titkolta, ám a férfi halála után minden korábbi hazugság felszínre tör, és semmi sem marad következmények nélkül.

Kísértetek - Jókai Színház
Fotó:  Dömötör Ede

Fiát, Osvaldot Culka Ottó alakítja, aki a rendező osztálytársa volt a Pozsonyi Színművészeti Egyetemen. Ibsen drámájában a Párizsból hazatérő fiúval már csak megtörténnek az események. Öröklött betegségétől mérgezett a vére, alkotni sem képes. Tragédiája mögött ott a kisváros, ahol tékozló apja dorbézolt, a mérgezett vér oka nem a szifilisz, hanem a megmérgezett társadalom. Culka Ottó remekel a szerepben!

Döbbent csend van néhány pillanatig a nézőtéren az utolsó jelenet után, amelyben megkéri anyját, segítse a halálba, ha legközelebb megint rohama lesz.

Manders tiszteletes szerepében Mokos Attila áll a közönség elé. Kenetes szólamokkal inti erkölcsös viselkedésre a környezetében élőket. Alvingné fiatalkori szerelme naivan tiszta és buzgó vallásosságából fakadóan téved az élet dolgaiban.

Jakob Engstrand szerepét a Jászai Mari-díjas Fabó Tibor kapta. Kísértetet cipel ő is, ki nem mondható titkot. Regine apja nem ő, hanem Alving kamarás. A férfi az árvaházi tűzvészt képes saját tervei megvalósítására kihasználni. Fabó Tibor a tőle megszokott és méltán elvárt profizmussal oldja meg szerepét. 

Kísértetek - Jókai Színház
Fotó:  Dömötör Ede

Regine Engstrandot Hostomský Fannira bízta a rendező. A fiatal színésznő nagyszerűen adja az életvidám szobalányt, aki mit sem sejt arról, hogy Osvald a mostohatestvére, szerelmes belé, és mindenáron az Alving-házban szeretne maradni. Amikor a második felvonásban minden kiderül, képes megmenekülni a nyomasztó miliőből. Siet, hogy elérje az utolsó hajót. Regine alakja nem véletlenül jelenik meg a rendező víziójában. Egy adott ponton három néma szobalány (Jančík Dóra, Pálinkás Dorottya és Schlár Gréta) jelenik meg a színen. 

Egy hosszú asztal néhány székkel

Juraj Poliak díszlettervező egy hatalmas, fehér terítőkkel letakart hosszú asztalt tervezett a fekete, csillogó padlóra. Az asztal fölött szüntelenül füst gomolyog. A dráma végén Osvald és Alvingné ülnek az asztal két oldalán. Beadja-e az anya a fiának a halálos dózist? A rendező a feszült pillanatra húzza a függönyt.

Kísértetek - Jókai Színház
Fotó:  Dömötör Ede

Ibsen drámájához fekete-fehér jelmezeket tervezett Peter Čanecký, akinek Viktória Kubicsková volt az asszisztense. A horrorfilmeket idéző zenét, amelyhez a legváratlanabb pillanatokban villanások is társulnak, maga a rendező szerezte. A rendező asszisztense Balázsy László volt.

Belső kísértetekről szól a szimbólumokkal teli dráma, szimbólumokkal teli, eredeti módon stilizált komáromi előadása. A múltról, amely rászakad a jelenre, halott gondolatokról, a vakhitről. Az igazság éjszakáját látjuk.

Utólag pedig azt kívánjuk, bárcsak ne jött volna a hajnal, hiszen az Alving-ház ablakain betörő fénycsík hozza a legmélyebb tragédiát. 

Megjelent a Magyar7 hetialp 2022/16. számában.

 

Kísértetek - Jókai Színház
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.