Az élet magja – Koronázási Szertartásjáték IV. Béláról

Nagy MIskó Ildikó 2019. július 16., 14:32

Liturgikus királylegenda formájában mutatja be kiválasztott Árpád-házi királyaink életét 2013 óta minden nyáron Szikora János Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgató-rendezője. Alkotótársaival együtt – jelképesen a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázó és temetkezési helyén. Az augusztus 17-18‒19-én megtartandó 7. Koronázási Szertartásjáték kulisszatitkairól annak sajtósa, Tóth Bence tájékoztatta portálunkat.

Fotó: Vörösmarty Színház
Újra és újra felépíteni a lelkekben a koronázótemplomot

Az Árpád-ház nagy királyainknak emléket állító sorozat jóvoltából Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla, III. Béla és II. András után idén nyáron a „második honalapító”, IV. Béla király életébe és koronázási szertartásába nyerhetünk betekintést. Szikora János rendező korábban portálunknak elmondta: a nézők lelkében minden előadással újra és újra fel szeretné építeni a hajdani koronázótemplomot. El szeretné érni azt, hogy a Koronázási Szertartásjáték megtekintése közben ne egy szabadtéri színházban érezzék magukat, hanem azon a szent helyen, ahol királyainkat koronázták.

Az idei Koronázási Szertartásjátékot felvezető sajtótájékoztatót nemrég jelképesen a Margitszigeten található Szent Mihály kápolna kertjében tartották, ugyanis az ottani domonkos rendi apácakolostorban élt Árpád-házi Szent Margit, a sziget névadó királylánya. A sajtó képviselői találkozhattak Szikora János rendezővel, valamint a IV. Bélát alakító Lábodi Ádám színművésszel és a feleségét, Laszkarisz Máriát játszó Kubik Annával, továbbá Kovács Yvette Aida jelmeztervezővel, Szirtes Edina Mókus zeneszerzővel, valamint Csáky Csongorral, a produkció létrejöttét támogató Rákóczi Szövetség elnökével is.

A „második honalapító“ vitathatatlan érdemeiről

Az idei produkció középpontjában álló IV. Béla királyról köztudott, hogy a szörnyű pusztulással együttjáró tatárjárás után „második honalapítóként“ kellett újjáépítenie az országot, s emiatt az egyik legjelentősebb Árpád-ház uralkodónak számít. Hétévesen végignézte, ahogyan az összeesküvők megölték anyját, Gertrudis királynét, s a megtorlatlanul hagyott bűn miatt megromlott a viszonya a gyengekezűnek tartott apjával. Uralkodása elején a vágyott, III. Béla idején létező dicsőséges aranykor visszaállítására tett intézkedései szembefordították őt az előkelőségekkel. A muhi csata után menekülni kényszerült, születendő lányát, Margitot pedig azzal a feltétellel ajánlotta Istennek, hogy a kegyetlen mongol sereg hagyja el az országot, s érjen véget a borzalmas időszak. Hazatérte után várakat épített, megerősítette a nehéz lovasságot, s lakosságot telepített az elnéptelenedett országrészekbe.

Képgalériánk:
Fotó: Vörösmarty Színház

Azt is megtudtuk: az idei szertartásjátékban a rítus hangsúlyos lesz, de nem uralja az előadást. Átengedi a terepet a minden szempontból kiemelkedő élettörténetnek. „Szokatlan módon a végén kezdődik, vagyis a koronázással indul, majd a szertartás további jelenetei is beleszövődnek a történetbe: hol a koronázási rítus ad alkalmat egy meghatározó esemény bemutatására, hol a történetből térünk vissza a szertartás éppen aktuális jelenetére” - árulta el Szikora János rendező tájékoztatása alapjánTóth Bence.

Hozzáfűzte: a darab többször is „visszaugrik” az előző évi előadás képeire, megerősítve a tényt, hogy a nézők egy hét éve tartó sorozat egyik epizódját látják. Fontos párhuzam a tavalyi előadással Margit jelenléte: egyszerűbb élete okán dramaturgiailag kevésbé hangsúlyos a szerepe, mint Erzsébeté, de személyében a második meghatározó szent lányt tisztelhetjük, s ez kiemeli jelentőségét.

„Részben hozzá kapcsolódik az előadás alcíme. Az élet magja kifejezés egyrészt IV. Béla uralkodását örökíti meg. Másrészt azt a tényt hangsúlyozza, hogy nincs még egy család, amely ennyi szentet adott volna az egyháznak: az önfegyelmezés és a keresztényi szeretet mintaképének tekintett Szent Margit mellett Szent Kingát, aki Lengyelország és Litvánia védőszentje, valamint Boldog Jolánt, illetve boldog emlékezetű Konstanciát, akiknek Lengyelországban és Oroszországban van nagy kultusza.”

Nyolcvan határon túli diák is szerepel a produkcióban

Arról is értesültünk, hogy a színpad képe - kisebb változtatásokkal - a tavalyihoz hasonlít majd, s idén is sokszereplős darabot láthat a közönség. A színészek mellett sok táncos és a Rákóczi Szövetséggel való együttműködésnek köszönhetően 80 határon túli diák is szerepel. A már említett Lábodi Ádámon és Kubik Annán kívül narrátorként Mihályi Győzőt, Szent Margitként Varga Lilit, Batu khánként pedig Sághy Tamást láthatják mindazok, akik jegyet váltanak az augusztus 17-én, 18-án és 19-én Székesfehérváron, a Nemzeti Emlékhelyen bemutatandó előadások egyikére. A produkcióról további információk a www.koronazas.hu oldalon olvashatók. 

A Szent István ünnepe köré szervezett, augusztus 9-20. között zajló Székesfehérvári Királyi Napok további tartalmas műsorain is érdemes részt venni, amely részletei a www.kiralyinapok.hu találhatók.

A következő években pedig Kun László és III. András király életét idézi majd a 10 részesre tervezett szertartásjáték-sorozat, amely az Aranybulla kihirdetésének 800. évfordulója alkalmából, 2022-ben egy meglepetés-produkcióval zárul.

0 HOZZÁSZÓLÁS