Pünkösti Andor, Isten elzüllött gyermeke
Gazdag nemesi családból származott, apja katonatiszt volt, s minden adott volt ahhoz, hogy ő maga is apja pályáját folytassa. De őt már gyerekkorában a színház vonzotta, s bár egy ideig jogot hallgatott, újságíró, színikritikus, majd a múlt század harmincas-negyvenes éveinek legbátrabb és legmeghatározóbb színházi szakembere lett. Vakmerőségét az 1944-ben bevonuló németek nem díjazták, s mielőtt megölhették volna – ahogy tették ezt számos esetben – 80 éve önkezével vetett véget az életének.
Még a boldog békeidőkben, 1892-ben született Kassán, ahová az apját épp szólította katonatiszti állása (pár évtizeddel később hasonlóan véletlenül született Rimaszombatban a neves építész, Czapp György). Budapest mellett Münchenben tanul, de szülei hiába tiltják, őt egyedül a színház érdekli, de nagyon hamar eljegyzi magát a szépirodalommal is. 1914-ben bevonul, s háborús emlékei egész pályáját meghatározzák.
Egy gránátszilánk súlyosan megsebesíti az arcát, amelynek nyomai egész életében elkísérik, ahogy irodalmi és filmes munkáiban is újra és újra felbukkannak a háború borzalmai. Miután felgyógyul és leszerel, az Újság című lap munkatársa lesz, ahol színikritikákat és más színházi tárgyú írásokat kezd publikálni.
Nem támadni, hanem elemezni akar, s ennek köszönhetően egyszer csak átülhet a másik oldalra, s felkérik, vállaljon rendezést is. 1922 és 1923 között az Írók Bemutató Színházát vezette, s itt is a legfontosabb célja, ahogy a Madách Színházban és filmes munkáinál is, közelebb hozni a nézőt a színházhoz és a filmhez. 1929-ben a Pesti Magyar Színház művészeti igazgatója volt, de munkatárs az Országos Kamara Színháznál is. 1932 és1933 között a Műhely csoportot vezette Tábori Pállal, a későbbi legendás drámaíró, Tábori György édesapjával. Innen az Új Tháliába, a Nemzeti Színházba, a Belvárosi Színházba és a Művész Színházba vezet az útja. Ez utóbbinak két évig az igazgatói posztját is ellátja.
Ezt követi a Madách téri színház átvétele, amelyet már háborús években igazgat számtalan veszély és cenzúrázás közepette. A 600 fős színházban egyfajta népszínházi repertoárt hirdet, hisz meg kell élniük valahogy, sőt a fokozódó cenzúrára is ügyelniük kell.
Mindezek ellenére egy pillanatig sem retten vissza attól, hogy a bemutatandó darabokkal folyamatosan és szinte már közvetlenül politizáljon, legyen szó akár Pirandello IV. Henrikjéről, Felkai Ferenc Nérójától vagy a Hamletről.
– mondta Pünkösti a rendőrségen, miután az előadást feljelentették. A darabot egyik legfontosabb munkatársa, a Kárpátaljáról származó, akkoriban felvidéki írónak számító Felkai Ferenc írta, akivel előtte már egyetlen filmrendezése során is együtt dolgozott. De erről majd később. A tragédia címszereplője Greguss Zoltán (évtizedekkel később majd Márkus László játssza el Néró szerepét), s a közönség számára világos, a darab Hitkerről szól, de ugye, az áthallásokat nem is olyan könnyű bizonyítani. Felkai még egy darabot ír Gregussnak, a Potyemkint. (Zárójelben említsük meg, a hatvanas években Felkai a komáromi Magyar Területi Színház felkérésére is ír egy darabot Madách Imréről, amelynek a címszerepét Dráfi Mátyás játssza el).
A színház dramaturgja Staud Géza, a későbbi jeles színháztörténész lesz (ő gondozza a 15 kötetből álló Madách Könyvtár sorozatot), a darabok többségét, kilencet, Pünkösti Andor rendezi, de egy-egy bemutatót jegyzett gróf Károlyi István, Danis Jenő és Munkácsy Irén is. Több kortárs magyar drámát is színre vittek, így Nagy József Körtánc című bűnügyi történetét az egyik főszerepben Bulla Elmával, ahogy Darvas József Szakadék című drámáját is (az ő szövegkönyvéből készült a hatvanas években minden idők egyik legnagyobb filmsikere, A tizedes meg a többiek, ahogy a Hattyúdal is). Pünköstinél vált nagy színésszé Várkonyi Zoltán, aki a IV. Henrik mellett (később a Vígszínházban majd ő viszi színre Latinovits Zoltánnal a címszerepben) eljátssza a Hamlet címszerepét is Sulyok Mária Gertrude-ja mellett.
A már említett színészek mellett Tapolczai Gyula, Szakáts Zoltán, Danis Jenő, Kéry Gyula, Sennyei Vera, a pályakezdő Bozóky István és Mádi Szabó Gábor jutottak fontos szerepekhez, de egy-egy előadás erejéig vendégként meghívást kapott Turay Ida, Ladomerszky Margit, Lázát Mária és a szélsőjobbos kötődéseiről ismert Szeleczky Zita, aki 1944 elején egy kétszemélyes francia csacskaságban (Első Anna és harmadik Károly) játszott együtt Várkonyival.
Az előadás végül senkinek sem segített, Várkonyi bujdosni kényszerült, de túlélte a háborút, s azt követő évtizedek legnagyobb formátumú színházi szakembere lett, míg Szeleczkyn ez sem segített, háborús bűnösnek nyilvánították, s csak a rendszerváltás után térhetett haza.
A rendező Pünkösti pedig zsidó feleségével ellentétben nem élte túl a borzalmakat. 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, a színházat bezárták, ráadásul az épületben alakítják ki a szintén Kassán született Szálasi Ferenc nyilasvezér pártközpontját.
A színikritikus Pünkösti a szépirodalommal is megpróbálkozott, előbb Isten elzüllött gyermeke címmel verseskötetet ad ki, majd két regénnyel jelentkezik. Ezek közül az 1921-ben megjelent Bús Péter csodálatos kardja című, verseivel is bőven megtűzdelt regénye a háborús éveit és szenvedéseit eleveníti fel.
Idézzük ide a regény első sorait:
Hét évvel később Bárczay Bella a szeretőm című második regényét is kiadják, majd 1940-bern színdarabot is ír Három narancs szerelme címmel. S mielőtt a Madách igazgatója lesz, tesz egy kitérőt a film felé. 1939 május 11-én mutatják be az Álomsárkány című modern szerelmi vígjátékát, amely alaposan eltér a kor megszokott sablonos vígjátékaitól. Annyira, hogy még cenzúrázzák is. A történetet Felkai Ferenc írja, s a lényege, hogy a főhősnő, egy dúsgazdag hölgy végül egy szegény fiú felesége lesz.
A film főszerepeit Muráti Lili, Perényi László és Rajnai Gábor alakítják. A film sajnos a vérzivataros időkben elveszett, így ma már sejtelmünk sem lehet róla, milyen is volt Pünkösti egyetlen filmrendezése. Annál nagyobb visszhangot váltott ki másik három filmje, ahol forgatókönyvíróként (filmregényként tüntetik fel az alapművet), illetve művészeti tanácsadóként szerepel. Csak most döbbentem rá arra, hogy Pünkösti munkásságával már évtizedekkel előtte találkoztam, hisz anyám kedvenc filmjeiről volt szó, csak akkoriban nem csatoltam hozzájuk Pünkösti nevét. Két melodramatikus film, a szintén háborús élményekből építkező Elkésett levél, amelynek története a kárpátaljai Ráhón kezdődik, s a majdnem végzetes bonyodalmat egy elkallódott levél okozza, amely csak 25 évvel később jut el címzetthez. Igaz, 1915-ben és 1940-ben is háborút írnak (A kor két másik jelentős háborús filmje a Zilahy Lajos regényéből készült Két fogoly, valamint a Bónyi Adorján alapművéből készült Elcserélt ember).
A filmet Rodruguez Endre rendezi, s Uray Tivadar, Szörényi Éva és Egry Mária ma is erőteljesnek ható játéka mellett Buday Dénes érzelmekre rájátszó zenéje adja el, mégis gondosan ügyelve arra, hogy a film ne csússzon át csöpögős giccsbe. Az Álomsárkány témáját hozza elő ismét a Bűnös vagyok című film, amelyet Hamza D. Ákos rendez meg, s amelynek tisztességet még csak hírből sem ismerő utcalányát Mezei Mária játssza, a két nő között vergődő férfi szerelmest pedig Kamarás Gyula, de egy fontos karakterszerepben megjelenik Pünkösti egyik kulcsszínésze, Greguss Zoltán is. A film slágerét, Fényes Szabolcs szerzeményét (Tíz óra múlt) ketten, Mezei és Rácz Vali is eléneklik a filmben.
Művészeti tanácsadóként szerepel a neve az Erzsébet királynő című alkotásban, amely a kor egyik legnagyobb filmsikere, s Erzsébet királynénak a kiegyezés létrehozásában játszott némileg eltúlzott szerepét taglalja.
A film forgatókönyvét Szilágyi László és Nóti Károly írja (a neve már nem szerepelhet a film plakátján), a zenjét Huszka Jenő komponálja, a címszerepet természetesen Karády Katalin adja, mellette Somlay Artúr, Tolnay Klári, Bilicsi Tivadar, Jávor Pál és Gózon Gyula kap fontos szerepet. A pár éve még hősszerelmest adó Gózon először ad vénembert a filmvásznon. Elkészül még egy filmforgatókönyve Egressy Gáborról, de ezt már nem valósul meg.
1944 nyarán dönt úgy, nem érdemes tovább élnie. Halálos mennyiségű altatót vesz be, s beül egy forró vízzel színültig telt kádba. Három napig lebeg élet és halál között, mielőtt szervezete feladja a küzdelmeset. 51 éves. Búcsúlevelében ez áll:
Végakaratának megfelelően a gyászszertartásán egyetlen szó sem hangzott el. Évtizedekkel később kapott emléktáblát a később Madách Kamarának (ma Örkény István Színház) nevezett épület falán, 1971-ben állították fel a Farkasréti temetőben található sírja felé Konyorcsik János alkotását, míg 1979-ben Borsos Zsuzsanna ír róla egy részletes életrajzi könyvet. Azóta ismét néma csend, csak a filmjeit vetíti alkalmanként a köztévé. Ennél bizony sokkal többet érdemelne.
