A szeretet jelképe - a Szoptató Madonna másolata a Limes Galériában
A kiállított művek domináns motívuma az anyaság szépsége
A Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás és a Csemadok Komáromi Városi Szervezete rendezésében a Szoptató Madonnát Jordán Miklós (1892 -1977) eperjesi festőművész kisebb méretű Szoptató Madonna-másolatával, valamint George Lazarini (1655-1730) A szeretet allegóriája (1690) című festményének a gelléri Kosár Annamária által nemrég készített másolatával (eredetijét az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzik), továbbá a dél-komáromi Gyarmati Mária alias Aya naiv festőművész 19 témába vágó művével (pl.: Fekete Madonna, Védelmező Szűz, Megfoghatatlan szeretet, Szent család, Fény születése stb.) és néhány reprodukcióval együtt állították ki február 9-én a komáromi Limes Galériában.
Farkas Veronika galériaigazgató a megnyitón mondott üdvözlő szavai után Prokopp Mária budapesti művészettörténész-egyetemi tanár méltatta a Murillo-művet, közreműködött Grassl Ferdinánd, aki a Szűz Máriáról szóló dalokat saját billentyűs kísérettel adta elő. A kiállított alkotások domináns motívuma az anyaság és a szoptatás szépsége, illetve a bensőséges szeretet. A kulturális eseménnyel a Duna-parti város is csatlakozott a magyar kormány által meghirdetett 2018 a külhoni magyar családok éve elnevezésű programsorozathoz.
Prokopp Mária: Murillo Madonna-képei a szeretet jelképei
Prokopp Mária tartalmas és élvezetes méltatásában egyebek mellett elhangzott: a holland Rembrandt kortársának számító spanyol Bartolomé Esteban Murillo (1618-1682) maga is nagy családban született, ám árván nőtt fel, majd feleségével ők is sok gyermeket vállaltak. Portrék és csendéletek készítése után számára a legnagyobb elismerést a Szűz Mária a gyermek Jézussal és a szeplőtelen fogantatás témában festett művei hozták meg. A jeles budapesti szakember szerint Madonna-képei jóval többek a bensőséges anya-gyermek-kapcsolat ábrázolásánál, azok a szeretet jelképei, amelyek a földi és az égi világ egységén kívül azt is hangsúlyozzák, gyermekeinket ugyanúgy kell szeretnünk, mint ahogy a ránk is vigyázó Szűzanya szerette a kis Jézust. Végül mindnyájunknak azt tanácsolta, hogy odahaza „a vakolat alól fejtsük ki a bennünk rejlő Madonna-képet“.
A festmény a 19. századi másolóművészet gyönyörű példája
A csodálatos festmény másolatára Puss Sándor SJ jezsuita atya Kassán bukkant rá. Elmesélte, hogy gyermekként eleinte képeslapokat, majd ministránsként már csak vallási témájú képeslapokat gyűjtött. Római tanulmányai során gyűjtőszenvedélye a Madonnákra, majd a szoptató Madonnákra szűkült, amelyekből 77 darabot a megnyitó ünnepség végén kivetítő segítségével tett közkincssé. Az egyik beszerzett képeslapjáról azonban hiányoztak a szerzőről szóló adatok, és csak később, egy kassai antikváriumba betérve szerzett azokról tudomást, ugyanis ott megpillantotta a mű másolatát. Mivel azonban márcsak a kép velencei faragott rámája magában 5 ezer euró volt, az alkotás áráról még nem is beszélve, annak megvásárlását nem engedhette meg magának. Megtudta, hogy az eredeti képet a római Corsini palota képtárában őrzik, s a leggyakrabban másolt Madonna-kép: abból világszerte hozzávetleg 80 található. Puss atya szerint azonban számunkra mégis ismeretlen, mivel azt a kissé erotikus mivolta miatt sokáig tabutémaként kezelték.
„A festmény a 19. századi másolóművészet egy gyönyörű példája. Az a tény, hogy igazolhatóan egy azonosított eredeti darab másolatáról van szó, nem csökkenti a festői munka minőségét. Ezek a régi festmények - úgy az eredeti példányok, mint a másolatok – egyaránt magas művészettörténeti értéket képviselnek...“ – olvasható a kiállításról szóló ismertetőben.
Puss atya vándorkiállítással is hirdeti az evangéliumot
Murillo a szegényember Madonnáját örökítette meg. Az anya és a gyermek feje körül nincs glória, sem a szentségre utaló más jelzés, szinte egy egyszerű vidéki spanyol leányt idéz. A görögkatolikus vértanú, Szent Gojdics Pál Péter püspök atya – akinek a képet a két világháború között Szinnyei Merse Pál (1845-1920) ajándékozta – a botránytól való aggodalma miatt azt eltávolította püspöksége épületéből, titkárának ajándékozta tovább. Miután 1952-ben mindkettőjüket börtönbe zárták, az alkotás a titkár fiának a birtokába került, aki azt szakszerű restauráltatás után 2000-ben eladta a kassai antikváriumnak. Sajnálatos módon feledésbe merült mindaddig, amíg arra fel nem figyelt Puss atya.
Alkotója születésének 400. évfordulója alkalmából a művet előbb az eperjesi Sárosi Galériában állították ki, azután a nagyközönség örömére vándorútra indult. Egy vándorkiállítás keretében Kassára, azután a Pőstyéni Jezsuita Galériába került, majd a Galántához közeli Vezekény és Nagymegyer szép iránt fogékony közönsége szemrevételezhette, s Komárom után valószínűleg Magyarországon folytatja majd vándorútját.
Puss atya kiemelte: míg a többi Madonna-képen az anya és gyermeke is szoptatás közben egymás felé fordulva, csak egymás intim kapcsolatával foglalkozik, ezen a képen mindketten kifelé néznek a képből, az embereket mintegy arra buzdítva, hogy a minket szerető Szűzanya figyel és időt szakít ránk, meghallgatja fohászunkat, s akár csodák is történhetnek a kép előtt. „Ez a kép az evangéliumot hirdetheti azoknak is, akik nem járnak templomba...“
A tárlat a család fontosságára is felhívja a figyelmet
„A Szoptató Madonna magáról az életről, az anya és gyermek megmásíthatatlan kötelékéről is szól“ – jegyezte meg Farkas Veronika a megnyitó ünnepség végén, mielőtt a szeretet virágaival köszönte meg a tárlatnyitón szereplők közreműködését.
A kiállítás, amely nem csupán Murillo családbarát művészetére, hanem a család fontosságára és szépségére is fel szeretné hívni a figyelmet, mindössze február 18-ig, hétfőtől péntekig naponta 13 és 16 óra között, máskor pedig előzetes megbeszélés alapján tekinthető meg a Limes Galériában, egyeztetni a 421-903/714493-as telefonszámon lehet.
