A közösségformáló színjátszásról Laboda Róberttel
Gyémántsávos minősítést kapott a 43. Duna Menti Tavaszon, a gyermek bábosok és színjátszók országos fesztiváljának döntőjén a tanév elején alakult Színt Vivők Színjátszó Csoport. A komáromi Eötvös Utcai MTNY Alapiskola 29 kamaszlánya a Laboda Róbert által írt és rendezett Színházasdi című produkcióval kápráztatta el a zsűrit.
A kreatív pedagógus, költő és slammer Kotiers Éva mellett társrendezőként a hetényi Gólyaláb Színjátszó Csoport Csudahalott című vígballada aranysávos minősítéséhez is hozzájárult. Bő egy hónappal ezelőtt pedig a Tompa Mihály Napokon örülhetett versmondó diákjai sikerének, miközben őt a távollétében, a Komáromi Napokon Polgármesteri Díjjal jutalmazták.
Úgy tűnik, hogy ahol Robi rendezőként felbukkan, ott garantált a gyémántsávos minősítés vagy másféle komoly eredmény. Korábban a komáromi Munka Utcai MTNY Alapiskola Pogácsakedvelők nevű csoportjával ismertette meg a siker ízét - előbb a Duna Menti Tavaszon, majd a turócszentmártoni Scenická žatva országos színjátszó fesztiválon. E tanévtől pedig az Eötvös Utcai MTNY Alapiskolában tanít, és már természetes, hogy színjátszó csoportot is vezet.
„Szvorák Zsuzsa néni Füleken azzal bocsátott az utamra, hogy majd
bárhol is tanítsak, biztos alapítsak színjátszó csoportot, anélkül ugyanis fölösleges az ottlétem.
Nos, az új munkahelyemen is ehhez tartottam magam. Amikor közzétettem a csoportalapítási szándékomat, meglepetésemre és némi ijedtségemre, 29 kamaszlány jelentkezett a 4-9. évfolyamokból. A nevünk arra utal, hogy mindenütt üde színfoltként szeretnénk jelen lenni. Egyébként az iskolának már korábban is volt egy nagyon jó bábcsoportja, a Tekergők, tehát színházbarát közegbe érkeztem“ - mondta el portálunknak.
A Színházasdi című darabot ő írta, és bár a dunaszerdahelyi fesztiválon a népi szerkesztett játék-kategóriába sorolték őket, azt inkább színdarabnak tartja.
„Tény, hogy a Színházasdi „hajaz“ a népi szerkesztett játékok előadásmódjára, ám abban egy epikus szálon történik a cselekmény. A kezdeti próbákon nagyon sokat improvizálgattunk, miközben egy jól bevált recept segítségével nyertem el a gyerekek rokonszenvét. Azért, mert
sosem eszközként, hanem partnerként tekintek a gyerekekre,
akikhez nem lemenni, hanem felemelkedni akarok. Ha ez így működik, akkor kölcsönös bizalom alakul ki köztünk, s a szereplők akár önmaguk paródiájává is tudnak válni a színpadon. Ez esetben is ez történt, utat engedtünk a humorérzékünknek, a poénoknak. Bizonyos határig felnagyítottuk a hibáikat és a hétköznapi életben fájó dolgokat is. Mintegy lassított filmként mutattunk be egy verekedés-jelenetet, ami nagyon szép lett“ - ecsetelte a sikerdarab részleteit.
A Színházasdi valójában a Színt Vivőkről szól. „Arról szól, hogy mit kezdjen a 29 játszani akaró lány e fiúhiányos helyzettel, illetve valójában milyenek is ők és a távolmaradó fiúk, hogyan boldogulnak a mai társadalomban, mire képesek, mit szeretnének elérni.
Végül fajsúlyos mondanivaló kerekedett ki,
s nagyon pozitív próbafolyamatot tudhatunk magunk mögött.”
Robi vallja: a színházcsinálás hozadékát maguk a gyerekek képezik, valamint a Zsidek Palival megalapozott barátsága: „Mivel ő korábban eötvösös diák volt, most pedig selyés egyetemista, felajánlotta nekem a segítségét. Nagyon jó ötletei voltak, összebarátkoztunk, és valószínűleg ezentúl már koprodukciós produkcióink születnek.
A színjátszásban az a legszebb, hogy közösségformáló erővel bír és barátságokat alapozhat meg.
Hangsúlyoznám: nem áll szándékomban jövendő színészeket nevelni, ahelyett a maguk igazáért mindenkor bátran kiálló, JÓ EMBEREKKÉ szeretném formálni a tanítványaimat“.
Azt is hangsúlyozta: bár nem a díjszerzés a színházasdi fő célja, ám új csoportként felettébb nagy örömmel fogadták a gyémántsávos minősítést. „Sikerünkhöz az is hozzájárult, hogy kezdettől fogva az iskolavezetés és a szülők nagy-nagy erkölcsi támogatásában részesültünk.
Arra sarkalltak, hogy vágjunk bele, és bízzunk a sikerben.“
Mivel nem híve az egymást eltipró rivalizálásnak, első szóra elegett tett a hetényi alapiskolás Gólyaláb Színjátszó Csoport, illetve Kotiers Éva rendező felkérésének, hogy nekik is segítsen.
„Nagyon szívesen mondtam igent, hiszen nem gáncsolni, hanem támogatnunk kell egymást. Nem bántam meg, hiszen a Csudahalott című vígballada kapcsán is nagyszerű próbafolyamatban volt részem, ügyes gyerekeket ismertem meg. „Tarantinós“ előadás készült, amely végül aranysávos minősítésben részesült. Valamit nagyon tudnak a hetényiek, akik nagyon összetartó közösséget alkotnak“ - magyarázta.
Mindezek mellett interjúalanyunknak arra is maradt ideje, hogy beugorjon az SZMPSZ alkalmi színjátszó csoportjába, amely a rozsnyói Czabán Samu Pedagógiai Napokra verbuválódott. „Mivel a csoportnak a Pletykás asszonyok című darabban nélkülöznie kellett az egyik szereplőt, Hajtman Bélát, az édesapám Kotiers Éva nénivel együtt megkért egy beugrásra. Nekik is szívesen segítettem, s újabb szép élménnyel gazdagodtam“ - tudtuk meg Robitól, aki bokros teendői közepette még a kiérdemelt Polgármesteri Díját sem tudta személyesen átvenni az idei Komáromi Napokon.
„Nagyon nagy alázattal és szeretettel fogadtam a fiatalon megkapott Polgármesteri díjat.
Jóleső érzés szembesülni azzal, hogy a városvezetés is odafigyel a munkámra. Mivel három tehetséges tanítványommal az egyidőben zajló Tompa Mihály Napokon voltam, e díjat akkor nem tudtam személyesen megköszönni“ - zárta tájékoztatását Laboda Róbert, aki elárulta: már a következő „eötvösös“ produkción gondolkodik. Örül ugyanis tanítványai mindennemű sikerének, amihez nekik a tőle telhető legjobb hátteret akarja biztosítani.
