A Káva Kulturális Műhely vendégszerepel a Komáromi Jókai Színházban
Október 25-én a Káva Kulturális Műhely vendégeskedik a Komáromi Jókai Színházban. A Sziget című előadás kétszer látható: előbb a Marianum Egyházi Iskolaközpont diákjai kapcsolódhatnak a történethez, este (19 órai kezdettel) pedig a felnőtt nézők részvételével számolnak.
A részvétel ebben az esetben hangsúlyos: a Káva olyan, a közönség bevonásán alapuló előadótechnikát alkalmaz, amely gyakran elmossa a határt színész és néző között. Ennek eredményeként a nézők részben alakíthatják az eseményeket, személyesebb ügyként közelíthetnek a fókuszba helyezett problémához.
Az alkotók vallják: a párbeszéd, a cselekvésen alapuló közös gondolkodás lehetővé teszik a nézőknek, hogy jobban megismerjék önmagukat és környezetüket, ne statikus mozdulatlanságban lássák a világot, hanem folyamatként.
A munkának szerves része a pedagógiai szempontú megközelítés, de igyekeznek messziről elkerülni a didaktikus kérdésfeltevést és megkérdőjelezni a sematikus, közhelyes válaszokat.
Sigrídur Hagalín Björnsdóttir izlandi szerző A sziget című regénye 2019-ben jelent meg magyarul, korábban már számos nyelvre lefordították. A könyv egyszerre példázat a civilizált társadalom, a demokrácia sérülékenységéről, metaforikus rétegeiben a szigetlét a rész és egész kölcsönös viszonyának különféle szintjein értelmeződik, nem utolsósorban pedig torokszorító disztópia is. Olyan disztópia, amely inkább támaszkodik a történelem tanulságaira, mint egy elképzelt, fiktív jövőképre. Björnsdóttir regényében tulajdonképpen egyetlen spekulatív elem van, a fordulópontot jelentő esemény: egy éjjel Izland elveszti minden kapcsolatát a külvilággal. Miközben a belső rendszerek, hálózatok működőképesek, a külső vonalak némák maradnak, nincs internet, nem érkeznek többé repülőgépek, nem futnak be hajók.
A „kiterjedt üzemzavarnak” nincs racionális magyarázata, szembe kell nézni a ténnyel, hogy a szigetország talán a világ utolsó megmaradt darabja, amelynek be kell rendezkednie az új valóságra.
Az új valóság pedig az önellátó, forráshiányos Izland, ahol, logikusan, nincs többé szükség szoftverfejlesztőkre vagy zenészekre, ellenben kincsnek számít minden szem sáros krumpli, és az a hasznos ember, aki azt a földből kikaparja. És hogy ez az új valóság elviselhető legyen, sőt, inkább pozitív előjelűnek tűnjön, az ország vezetése megtalálja a megfelelő narratívát: mi, izlandiak, eddig is túléltünk... mi, izlandiak, most nem húzhatunk szét... mi, izlandiak, gondoskodunk a magunkéiról...
– mondta el Takács Gábor színész, rendező, a Káva operatív vezetője.
„Ami a részvételi színházat illeti: egyszerre kíván sokat és keveset az előadás. Egyszerűen azt várjuk a nézőktől, hogy nyitottan jöjjenek, és külön felhívjuk a figyelmüket, hogy számítunk a véleményükre. Nem probléma, ha valaki nem kíván megszólalni, és marad a hagyományos, megfigyelő nőző szerepében, de a kommunikáció lehetőségét felkínáljuk. Három ponton kinyílik az előadás, és a szereplőkkel folytatott vitán, beszélgetésen, játékon keresztül lesz teljesebb, mélyebb az élmény.”
Björnsdóttir regényét a Káva számára Vass Szandi írta át színpadra. Az előadást Sereglei András rendezte. Játsszák: Kardos János, Kőszegi Mara és Takács Gábor.
