A jubiláló, Kossuth-díjas Boráros Imrét ünnepelte Révkomárom
A Széchenyi István Polgári Társulás meg a Jókai Mór Közművelődési és Múzeum Egyesület (JMKME) által szervezett ünnepségen Tarics Péter főszervező köszöntötte a diszvendégeket: a nejével együtt érkező Balogh Csabát - Magyarország pozsonyi nagykövetét, Fekete Györgyöt - a Magyar Művészeti Akadémia elnökét és párját, Sunyovszky Szilvia színművésznőt, továbbá Csáky Pált – a Magyar Közösség Pártja (MKP) EP-képviselő-jelöltjét, Bárdos Gyula volt államfőjelöltet, a Csemadok országos elnökét és feleségét, Bárdos Ágnest, valamint Szabó József nagykövetségi tanácsost. Sajnálatos, hogy sem Révkomárom polgármestere és két alpolgármestere, valamint a Jókai Színház igazgatósága nem vett részt a rendezvényen, amelyre a szervezők állítása szerint meghívást kaptak...
Tarics hangsúlyozta: azt ünnepeljük, aki művészi sokoldalúságával sok örömöt szerzett nekünk. Sosem hagyta ott a pályáját és szülőföldjét, bár időszakosan elment Magyarországra, továbbá sokfelé külföldre, de mindig visszatért a Kárpát-medencébe, a Duna partjára. „Ma nemcsak első Kossuth-díjas színművészünk jubileumát ünnepeljük, hanem az ő eddigi életművét” – jelentette ki Tarics.
Azután a másik házigazda, Keszegh Margit, a JMKME elnöke üdvözölte a jelenlevőket, akiknek a figyelmét felhívta Tarics Péter helyszínen első ízben kapható könyvére, a „Hinni a magyar szó erejében – Boráros Imre színházi hitvallása” című kötetre, amely Boráros 70. születésnapja és 50. pályajubileuma tiszteletére jelent meg. Végül az ünnepeltet azok nevében is köszöntötte, akik nem lehettek közöttünk.
„A misszionáriusról szeretnék beszélni, hiszen Boráros Imre színművésznek missziója is van: hisz az anyanyelv erejében, a hazaszeretetben és az isteni gondviselésben. Azzal, hogy ezt a hitet közvetíti, szolgálatot végez. Õ egy különös vallás: a szép magyar nyelv papja, amihez végtelen alázattal fordul. Elsősorban emlékeztet és tanít hazaszeretetre, a magyarságtudat megélésére, a felejtés és a közönyösség elleni harc fontosságára...” – fejtette ki Balogh Csaba nagykövet ünnepi beszédében. Majd Boráros Imre számára Isten áldását kérte, és az anyaország nevében kitartást kívánt további missziós munkájához.
A továbbiakban néhány művészkollégája és barátja: Lőrincz Margit, Dráfi Mátyás, Cs. Tóth Erzsébet, Benes Ildikó, Pőthe István, V. Mák Ildikó, Hanzsér Árpád, Gyurász Ildikó, Stubendek István és Zsákovics László köszöntötte ajándék-produkciókkal az ünnepeltet. Megható visszaemlékezés, mosolyfakasztó eszperantó köszöntő, szívhez és észhez szóló vers, fülbemászó dal és zeneszám is terítékre került. A közönség állva tapsolva ünnepelte Boráros Imrét, aki végül egy Seress Rezső-dallal köszönte meg a sajátos ajándékokat, továbbá a szereplők és a nézők jelenlétét. Azt mondta: közönség nélkül nincs színház, szeretett közönsége nélkül ma nem tarthatna ott, ahová eljutott. Az est során az is elhangzott: minden sikeres férfi mögött áll egy segítő asszony, külön taps járt hát Bori párjának, Petrécs Anna színművésznőnek is, aki a Prágából ezen alkalomra hazatérő Henrik fiuk és Lilla unokájuk mellett „mamáskodott”.
Az ünnepi est záróaakordjaként Boráros Imre dedikálta az említett könyvet, amelyről a szerző, Tarics Péter portálunknak elmondta: „A Hinni a magyar szó erejében – Boráros Imre színházi hitvallása című, 160 oldalas kötetben a Borival készített terjedelmes életmű-interjúm részleteiben eleveníti fel a művész öt évtizedes pályájának lényegi elemeit, meghatározó állomásait, Boráros Imre színházi hitvallását, különös tekintettel a felvidéki magyar lét sajátosságaira, a színészi hivatás rendeltetésére, az igaz magyar szó erejére. Abban Borárosról több mint kétszáz fénykép, negyven újságcikk és csaknem húsz színházi kritika-részlet olvasható M. Csepécz Szilvia, Miklósi Péter, Ablonczy László, Nagy-Miskó Ildikó, Sári László, Csiba Géza, Cúth János, Pörneki András, László Attila és Nagy Imre tollából. A kötet fontos része a pontos, precíz bibliográfia, amely kronológiai sorrendben tünteti fel Boráros Imre több mint 200 színpadi szerepét, előadóestjeit, filmszerepeit, vendégszerepléseit a történelmi Magyarország területén, a nyugati magyar diaszpóra közösségeiben, valamint a tengerentúlon, illetve karitatív tevékenységét és kitüntetéseit, díjait. A Boráros Imre Színház és a Kecskés László Társaság Alapítvány közös kiadásában napvilágot látott kötet tartalmazza a művész teljes életművét“.
Fekete György, a Kossuth-díj előterjesztője szintén nyilatkozott portálunknak. Azt is megindokolta, hogy a felvidéki színművészek közül elsőként miért éppen Boráros Imre kapta a „díjak díját“.
„Boráros Imre kiválasztásánál felmerült, hogy ő a magyar nyelvnek egy kitűnő mestere, de a szerénységnek egy olyan fokán, ami nem jár azzal a veszéllyel, hogy egy ma divatos celeb legyen. A magyar nyelv hűséges megőrzése rendkívül fontos. Bár vannak tőle hangosabb és ismertebb színészek, de ők a magyar nyelvet inkább rongálják, mint megfelelő formájában ápolják. Boráros esetében hatalmas érték, hogy gyönyörűen beszél, jól énekel, remek tartása van, külsőre is egy igazi férfi..., tehát egy etanol, sokak számára példakép tud lenni. Szerintem tehát a Kossuth-díj nagyon jó helyre került. A 14 idei Kossuth-díjas között idén csak egy határon túli magyar van, amiért kicsit fáj is a szívem, de nem én döntöttem. Manapság már nem szempont, hogy ki határon belüli és ki határon túli. Nem is lenne jó az, ha egy ilyen szempont is felvetődne, mert a valós értékeket kell figyelembe venni, ez így van rendjén! Nagyon szeretném Boráros Imrét mielőbb színpadon látni, ezért ha időm engedi, megpróbálok eljönni a Csáky Pál által neki írt „Hit és hűség“ című darab április 24-i fővárosi bemutatójára, amelyre a pozsonyi magyar nagykövetség szervezésében kerül sor“ – árulta el a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
