A Görgey felvidéki ősbemutatójára készül a jubiláló Teátrum társulás

Bár a történészek egy része mindmáig árulónak tartja Görgey Artúrt, Dráfi Mátyás színművész-rendező nem osztja ezt a véleményt. Mi is történt Világosnál? A Görgey Artúr (1818.I.30 – 1916.V.21.) hadseregparancsnok által vezetett, közel 30 ezer fős magyar fősereg 1849. augusztus 13-án a Világos melletti szöllősi mezőn feltétel nélkül letette a fegyvert az orosz hadsereg előtt. Ez azt jelképezte a nemzetközi közvélemény számára, hogy Magyarország csupán a túlerő előtt hajolt meg, de nem adta fel az 1848-as elveit. Görgeyt másnap Nagyváradra vitték. A nagyváradi orosz hadifogságban augusztus 27-én értesítették, hogy a bécsi udvar kegyelmet adott neki, azonban ausztriai száműzetésre ítélte őt. Görgeyt a feltétel nélküli fegyverletétel és életének megkímélése miatt mintegy másfél évszázadig árulóként tartotta számon a magyar közvélemény, de napjainkban is eléggé ellentmondásos hajdani tetteinek a megítélése.

„Már diákként is elgondolkodtam azon, hogy miért tartanak árulónak egy olyan embert, aki valójában megmentette 30 ezer ember életét. Egy előreláthatóan vesztes csata ugyanis még nagyobb tragédiához vezetett volna. A katasztrofális temesvári vereség után Görgey mind az orosz főhadsereggel folytatandó esetleges tárgyaláshoz, mind a valószínű fegyverletételhez törvényes úton foghatott hozzá, hiszen Kossuth Lajos kormányzó minderre felhatalmazta őt. Miután az orosz hadseregtől megérkezett a tárgyalást elutasító válasz, véleményem szerint a tábornok számára csak a fegyverletétel maradt. Egyszer aztán úgy hozta a sors, hogy terveztünk egy emlékestet Illyés Gyula tiszteletére. Mivel az esten Illyés Fáklyaláng című drámájából mutattunk be részletet, amely Kossuthról és Görgeyről szól, arra szerettem volna meghívni Görgey Artúr rokonát, Görgey Gábor Kossuth-díjas író-költő-dramaturg-rendezőt, volt nemzeti kulturális örökség minisztert is. Sajnálattal közölte, hogy az estünkre nem tud eljönni, ahelyett a kezembe adta egy új, témábavágó dráma szövegkönyvét. Több más előadásunk után most jött el az ideje annak, hogy azt Görgey című történelmi drámaként a megfelelő szereplőkkel bemutassuk“ – fejtette ki portálunknak Dráfi Mátyás.

A darab bemutatójának időpontválasztását az is indokolta, hogy 2016. május 21-én emlékezünk meg Görgey Artúr halálának centenáriumáról, s addigra Dráfi Mátyás szerint éppen „beérik“ a produkció.

A fajsúlyos mondanivalóhoz parádés szereposztás párosul. Dráfi Mátyás címszereplőként és rendezőként is munkálkodik az előadás sikeréért. A többi korabeli személyiséget pedig csupa hivatásos színművész kelti életre.

„Azért alakítom én Görgeyt, mert magamhoz közelállónak tartom ezt a szerepet. A Teátrum régóta együttműködik Miskovics Lászlóval, a pozsonyi Új Színház volt szólistájával, aki ez alkalommal Joskó, a tiszti szolga szerepét vállalta. Második alkalommal játszik velünk Molnár Xénia, a Komáromi Jókai Színház volt színművésze, akit Görgey házvezetőjeként, Terkaként láthatunk viszont. Anya-szerepet osztottunk Kolti Helgára, a Veszprémi Petőfi Színház egykori megbízott igazgatójára, akinek a neve a Versünnep elnevezésű Kárpát-medencei versmondó fesztivál főszervezőjeként is ismertté vált. A Komáromi Jókai Színházból „kölcsönöztük“ a Perczel Mórt alakító Tóth Károlyt és a Széchenyi Istvánt játszó Szabó Viktort. A füleki származású, jelenleg az Egri Gárdonyi Géza Színházban szereplő Nagy András Andrássy Norbertet kelti életre. A színművészeti főiskolai végzettséggel rendelkező, a Teátrumban több produkcióban  is játszó, ám jelenleg a Pátria Rádiónál dolgozó Jakubecz Lászlót most Kossuth Lajosként láthatjuk a színpadon“ – vázolta a nívós produkció reményével kecsegtető szereposztást Dráfi.

Sajátos hangulatot teremthetnek a színpadi játékot kiegészítő filmbetétek, amelyeket a komáromi születésű, tavaly diplomázott filmrendező, Molnár Csaba rendezett, Dömötör Ede pedig fényképezett. Hangmérnökként Králik Stanislav segítette a társulat munkáját.

„Ezeket a filmbetéteket akkor alkalmazzuk, amikor a tiszti szolgájával és házvezetőnőjével élő agg Görgey arra vár, hogy legalább az álmában jelenjen meg neki Kossuth Lajos. Helyette azonban az édesanyja jelenik meg, aki felidézi a világosi fegyverletétel eseményeit. A többi álomkép azonban a bemutatóig maradjon titok! Tehát miközben Görgey alszik a színpadon, az álomképei jelennek meg filmbetétek formájában. Nincs külön díszlet- és jelmeztervező, mert a szükséges kellékeket és kosztümöket mi magunk válogattuk össze a saját raktárunkból. Varga Annának, a városi művelődési központ igazgatójának a segítségével pedig a premier helyszínén, tehát a Tiszti Pavilon dísztermében próbálhatunk“ – mondta el a további kulisszatitkokat a színművész.

A vasárnap esti felvidéki ősbemutatóra elővételben a komáromi Madách és Diderot Könyvesboltban vásárolhatók belépőjegyek, de azok 7 euróért a helyszínen is kaphatók lesznek.

„A premier után szeretettel fogadjuk az érdeklődő kultúrházak, Csemadok-alapszervezetek... meghívásait. Vélhetően több helyen, idehaza és Magyarország-szerte is megemlékeznek majd az említett jubileumról. Azt gondolom, itt az ideje annak, hogy a Görgeyvel kapcsolatos dolgokat végre magunkban is tisztázzuk, s legalább a centenárium kapcsán a történészek is helyesen ítéljék meg a hajdani eseményeket, tetteket“ – mondta el végül a Hírek.sk-nak Dráfi Mátyás.