2023. június 15., 19:20

A fülekiek megadják a módját a Petőfi-bicentenárium ünneplésének

Titkon reméltem, hogy a Petőfi Sándor-bicentenárium évében a diákszínjátszók valamilyen formában a márciusi ifjak kiválóságát is „életre keltik” az idei Jókai Napokon. Nos, a füleki Apropó Diákszínpad június 15-én Kalokagáthia címmel bemutatott dramatizált játékában találkozhattunk is a költőóriásunkkal. Minden felesleges pátoszt mellőző, élő zenével, több nyelven tolmácsolt Petőfi-versekkel és humorral színesített randevú részesei lehettünk.

Fülekiek előadása
Fotó: Egressy Béni Városi Művelődési központ

A fél órás, ízig-vérig fiatalos produkció után Szvorák Zsuzsa rendezővel nem csak a látottakról-hallottakról és annak előzményeiről, hanem az említett évforduló többféle módon történő füleki megünnepléséről is elbeszélgettem.    

A füleki testületi üléseken, a gimnáziumon és Csemadokon belül is már két esztendeje azt fontolgattuk, hogy melyek lennének a Petőfi-bicentenáriumról való megemlékezés legméltóbb formái. Azért is, mert a lánglelkű költőnknek köze van Fülekhez és a helyi várhoz, ahol bizonyítottan személyesen is járt. Mindezt az útirajzaiban leírta, miközben háromféle megjegyzést tett. Az egyik szerint butaság az, hogy a fülekiek a vár egyes köveit, amelyeket a hősök vére áztatott, az utak megerősítésére használták. Továbbá megjegyezte, hogy nagyon savanyú és rossz a füleki bor, s ha azt itatták volna a törökökkel, akkor biztos nem maradtak volna százötven évig Magyarországon. A harmadik megállapítása pedig az volt, hogy ahogy sok helyen, Füleken is nagyon szépek a lányok”

– mondta el az interjúalanyom, aki „régi motorosnak” számít a Jókai Napokon.  

Hozzátette: Füleken utca őrzi Petőfi nevét, s kiötlötték azt, hogy a helyi Magyar Közösségi Ház udvarán létrehoznak egy részben klasszikus, részben fiatalosan időszerű Petőfi-tanösvényt.

„Ez a Petőfi füleki és környékbeli utazásaira fókuszáló, interaktív tanösvény már kialakulóban van, s vélhetően szeptember végén lesz a hivatalos átadása. Annak szövegek, versek, témábavágó találós kérdések, térképek, összerakható fotók képezik a részét. Hét stációja lesz, s a szemlélődés közben majd üldögélni és verseket olvasgatni is lehet a szabadság, a szerelem és a szülőföld lócáján…” – árulta el. 

Szvorák Zsuzsa
Fotó:  Nagy Miskó Ildikó

Emlékeztetett, hogy az idén további két bicentenáriumot is ünneplünk: a Himnusz és Madách Imre születésének 200. évfordulóját.

„Nos, a Himnusz-jubileum kapcsán, Fülekkovácsi Csemadok-alapszervezetével együtt készítettünk egy irodalmi összeállítást. Közben a budapesti Nemzeti Színházban 15 oktatási intézmény mutathatta be Madáchtól Az emberi tragédiáját, s oda minket is meghívtak szerepelni: a falanaszter szín bemutatását kaptuk feladatul. Felvetődött a gondolat, hogy a Jókai Napokra is azt hozzuk majd el versenyezni, de mivel csak 12 perces, végül az új Petőfi-dramatizált játékkal neveztünk be a versenybe. A falansztert pedig ajándékként, vagyis versenyen kívül majd a szombat esti díjkiosztó ünnepségen mutatjuk be” – ismertette az előzményeket. 

Azt is elárulta, hogy a Petőfi-bicentenárium, illetve az újabb produkciójuk kapcsán sokat ötletelgettek, s az elképzeléseikhez a diákok is hozzátették a témábavágó olvasmányélményeiket, a kutatásaik szülte javaslataikat. 

„Például azt is tőlük tudom, hogy Petőfi jól sakkozott, a túróscsusza volt a kedvenc étele, s őt már Kínában is nagyrabecsülik – bekerült az ottani tananyagba. Mivel a diákjaink több nyelven tudnak, ezért egyes műveit nem csak magyarul, hanem szlovákul, németül, angolul és parodizált japán nyelven is előadták. Mindehhez hozzátettük a romák vidámságát, vérpezsdítő táncait és nyelvük akcentusait is, hiszen a csoportunk roma tagjai e nyelven is beszélnek” – fejtette ki a továbbiakban. 

Mint mondta: egy budapesti fiatal lánnyal, Molnár Katával együtt dolgozták ki a forgatókönyvet, késztetést érezve arra is, hogy az idei X. Nemzetközi Színházi Olimpia kapcsán a dramatizált játékuk is egy olimpián játszódjon, ahol több nemzet lányai, fiai vesznek részt. 

A két hónap alatt elkészült játékunk Kalokagáthia címével arra utaltunk, hogy az ókori görögök szerint az a jó állapot, hogy „ép testben ép lélek” lakozik. Közülük többen egyszemélyben voltak elismert művészek, nagytudású filozófusok és élsportolók, bizonyítva a sokoldalúságukat”

– jegyezte meg az előadásról, amely koreográfiáját Énekes István készítette, a kosztümei Mgr.art. Jana Bialová kreativitását dícsérik, zenei mentorként pedig Pap Gábor és Pap Gergely működött közre. 

Fülekiek előadása
Fotó:  Egressy Béni Városi Művelődési központ

Az „apropós” produkciók megszokott és közkedvelt tartozéka a diákzenészek által előadott, élő zene, ami az idén sem hiányozhatott. „Egy alapiskolás kissrác kivételével valamennyi zenészünk a helyi magyar és szlovák gimnáziumi osztályokba jár. A megzenésítést ezúton is köszönjük Pap Gábor zenetanárnak-rendezőnek-színikritikusnak, akivel már több alkalommal dolgoztunk egvütt, de most többletként a megzenésítéseit is élvezhette a közönség” – tudatta. 

Végül Szvorák Zsuzsa arról szólt, hogy ezt az előadásukat vagy annak részleteit a komáromi ősbemutató után az említett füleki tansövény átadásával párosuló „Petőfi-napon” is bemutatják. A Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Kulturális Alap által anyagilag támogatott eseményen a Duna Menti Tavaszon sikeresen szerepelt bátkai gyermekszínjátszók és a fülekkovácsi csemadokosok más-más irodalmi összeállításának, továbbá valószínűleg egy budapesti vendégjátéknak is helyet adnak. Egyébként  az előadásuk létrehozását az említett magyarországi támogatókon kívül a hazai Kisebbségi Kulturális Alap is támogatta.                    

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.