A drága mérges és a legrongyosabb pesti muskátli
Prózai és zenés darabok után megint Molnár Ferencet adnak a komáromi Petőfi utcában. Ez azt jelzi, hogy a szerző népszerű darabokat írt, és egyben azt is, hogy a közönség érdeklődése egy csöppet sem lankadt Molnár Ferenc történetei iránt.
Ráadásul Az üvegcipőt most egyszerre több magyarországi színház is játssza. Jó választásnak tűnik, hogy ezzel a vígjátékkal zárja hatvanhatodik évadát a Komáromi Jókai Színház.
Nem akármilyen szerelmi viharokba bonyolódik Sipos Lajos bútorrajzoló. Adél, a panziótulajdonos hozzá akar menni feleségül, hogy enyhítsen a huszonhárom éves Császár Pállal folytatott kapcsolata lelki megpróbáltatásain. Miközben retteg az öregedéstől, imponál neki a fiú, azután egyszer menekülne, máskor bújna hozzá. Az előadás végére azután egyetlen esélye marad.
A másik véglet Irma, a Nemzeti Színházba járó, a színpadon látott álomvilágban élő cseléd, aki fülig szerelmes Siposba, még terítés közben is csók-üzeneteket küld neki szalvéta- és pohárpostával. Sipos a két nő között játszik szépen ívelő szerepet, miközben a saját jól megszokott panzióbeli komfortját sem adná fel. A néző meg azt a pillanatot várja, mikor mondja ki a drága mérges, mert így hívja őt a lány, hogy kell neki.
Hogy kimondja-e, maradjon a komáromi előadás titka. Egy negyvennyolc esztendős herceg és egy tizenkilenc éves Hamupipőke meséje Az üvegcipő, amelyet akkor írt Molnár Ferenc, amikor zajlott a válópere Fedák Sárival, a kor ünnepelt primadonnájával, aki miután megtudta, hogy az író beleszeretett Darvas Lilibe, a nála huszonöt évvel fiatalabb színésznőbe, megkérte Molnárt, hogy vegye feleségül, és ha kimondták a válást, foglalkozhat fiatal szerelmével. Így történt, közben elkészült a vígjáték. Adél szerepét, azaz Fedák Sári megfelelőjét Molnár Ferenc korábbi nagy szerelme, Varsányi Irén alakította.
A komáromi színpadon Bandor Éva alakítja Adélt. Az idei évadban több is jutott Molnár Ferencből a Jászai Mari-díjas színművésznőnek. A Liliom Hollundernéját játssza Budapesten, a Vígszínházban, ifjabb Vidnyánszky Attila rendezésében. Az üvegcipőben egyszerre szenvedélyes, vágyódó, csalódott, harcias és határozott. Molnár Ferenc gazdagon ajándékozza szöveggel és lehetőséggel, Bagó Bertalan Jászai Mari-díjas rendező pedig helyzetekkel, teret adva nem mindennapi színésznői képességének. A harmadik felvonásban elég a szemét figyelni, bravúros, ahogy körbekémlel. Bandor Éva ismét nagyszerűen játszik, lubickol a szerepben.
Mokos Attila remekül hozza Sipos figuráját. Első felvonásbeli rítusos étkezése, kézmosása, újságolvasása, miközben Irma lesi minden kívánságát, telitalálat. Ahogy halad a cselekmény, egyre inkább tartjuk áldozatnak, végül azon kapjuk magunkat, szurkolunk, hogy összejöjjön a szerelméért majdnem mindenre képes, végig szimpatikus cselédlánnyal.
Irma figurája Bárdos Judit m.v. első Molnár-szerepe. Gyönyörűen adja. Nemcsak szerelmes, hanem naiv is. Tényleg fáj neki, hogy Adél csak játszik Sipossal, amikor a második felvonásban kiordítja magából a nő titkait az esküvőjükön, az egész násznép előtt. Ekkor esni kezd az eső Vereckei Rita Pazar díszletében, mintha a díszlet is siratná Pest legrongyosabb muskátliját. Azután még hosszú út vezet a boldogságig, amelynek Irma egy egészen furcsa módját választja, de hát azért az egyik legnagyobb színpadi szerzőnk Molnár Ferenc, hogy a legvégére is tartogasson csavart.
Bagó Bertalan rendező a klasszikustól a stilizált játék felé viszi az előadást. Kristálytisztán rajzolódnak ki e szándék elemei. Az első felvonásban még vizet öntenek lavórba, a második felvonás háttérben rendezett esküvői nagyasztala mellett a násznép hol egyik, hol másik tagja emelkedik fel és ül le, érdekes hatást keltve. Adél és Császár Pál (a remek formában lévő Szabó Viktor játssza) flegmán, csábítón, a színpad széli portálokra tapadva vallják meg egymás iránti érzelmeiket. Irma a nézőtérről a színpad felé kiabálva szembesíti Adélt a tetteivel, oda rohan le hozzá Császár Pál. A kerületi kapitányságon játszódó harmadik felvonásban már stilizált minden szerep, és minden figura megmutathatja a humoros oldalát is.
Remekül sikerült a szereposztás. Holocsy Krisztina mindenre figyelő Házmesterné, Fabó Tibor Jászai Mari-díjas ízig-vérig Házmester. Gyermeküket, Jánoskát, akit Irma Lilikének hív, két kisfiú, Balla Dominik és Benyó Leonárd játssza felváltva. Adél anyja szerepében visszatért a színpadra Varsányi Mari, a második felvonásban élvezhetjük a játékát. Remek epizódszerepeket kaptak az esküvőben Gál kapitányként Németh István, Violaként Drága Diána, Szász Bandiként Majorfalvi Bálint, Fényképészként és Cigányprímásként Nagy László, Szakácsként Bernáth Tamás, Julcsaként Leczkési Dóra. A Plébánost ifjabb Erdélyi Zoltán, az Elöljárót Sipula Zoltán játssza.
A harmadik felvonás szerepeiben lép színre Cs. Tóth Erzsébet mint Roticsné, Leczkési Dóra mint Roticsné társalkodónője, Skronka Tibor mint Rendőrtanácsos, Olasz István mint Őrmester, Culka Ottó mint Írnok, Holocsy Katalin mint Keczeli Ilona. Valóságos színészkoncertet produkál velük Bagó Bertalan. Mindehhez Dobri Dániel komponált hatásos zenét, amely bizonyos jelenetekben a játék szerves része. A rendező asszisztense Balaskó Edit volt.
Az üvegcipő komáromi plakátján egy üveget összetörő cselédcipő látható. Erről szól az előadás. Nem a teljes szövegét adják elő a színészek, a rendező a felére rövidítette Molnár Ferenc darabját. Lendületes és élvezetes előadás lett a végeredmény. Igazi évadzáró színházi csemege.
Megjelent a Magyar72019/24 számában.
