2021. október 24., 09:05

A Bodnár Sanyika ára

András: Mi a terved Bodnár Sanyika megmentésére? Azt mondjad! A polgármester széttárja karjait. Polgármester: Én, az apró hangya, nézem, ahogy a természet erői lejátsszák ezt nélkülem, és imádkozom, hogy a szülők ne adják el ezt a gyereket. Ezzel zárul Schwechtje Mihály Az örökség című kortárs magyar darabjának a 19. jelenete.

jókai színház
Fotó: Fóti Dávid

Onnan tudom, mert a komáromi Benkő Géza Stúdiószínpadon tartott esti premier után másnap délelőtt elolvastam az e-drámát az interneten. A közönség soraiban is sokáig téma volt, amit láttak. Hatvan gyermeket adtak el egy romatelepről, nevelőszülőknek, Svájcba. Az egész falu szeme láttára. Tavaly Székely Csaba, illetve Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs műveivel megosztva Schwechtje Mihály Az örökségért kapta a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg, Örkény István özvegye, életművének gondozója alapított 2019-ben.

Szembesülés

Megtörtént esetet dolgoz fel drámájában a szerző. Olvasom, hogy korábban kisjátékfilmet is forgatott az eladott gyerekek ügyéről.

"Teljesen változó, hogyan találok témát. Van, ami előzetes kutatás eredménye, van, ami a személyes életem miatt foglalkoztat. Az örökség esetében az Aki bújt és a Védelem alatt forgatása idején felszedett tudás hozta meg az inspirációt. Nekem egy dolog a fontos, legyen valami olyan alapgondolat vagy inspiratív helyzet, ami annyira izgat, hogy azt érezzem, nem enged, foglalkoznom kell vele" – nyilatkozta a film- és színházi rendezőként is tevékenykedő drámaíró, amikor rákérdeztem, könnyen talál-e témát. Az örökség témájával foglalkoznunk kell! Majdnem minden kisváros mellett van cigánytelep. Schwechtje Mihály darabjában Kóreának hívják. Ismerünk ilyen helyeket, az ott élőket is jól ismerjük. Emlékszem, évekkel ezelőtt terepmunkásokkal jártam a csallóközi mélyszegények között és a komáromi romatelepen. Utána napokig zavart valami furcsa érzés.

Rédli Károly rendező egyik érdeme, hogy ráérzett, Az örökség témája Komáromban is benne van a levegőben. Tájainkra helyezte a cselekményt.

A Benkő Géza Stúdiószínpad előadásának a nagyszínpadon felépített nézőterén ülő azt érezheti, hogy a darabbeli Bergács az ő környezetéből van. Schwechtje egy nagy pofonnal kínálja meg a nézőt, mondta a rendező. "Olyan témákat boncolgat, amelyek Szlovákiában legalább tíz éve, Magyarországon hosszabb ideje aktuálisak: a roma kérdés megoldása, a megoldás elkezdése, a szociális háló, a társadalom moralitása, amely megy lefelé a lejtőn" – sorolta Rédli Károly, aki a műsorfüzetben hozzátette: „Még a roma környezet is elvárja az embertől az igazságosságot, tehát nem azért kell elítélni valakit, mert roma, hanem azért, mert helytelenül cselekszik. Az emberek megítélése csak egyénileg történhet, nem csaphatjuk hozzá őket egy csoporthoz, és nem bélyegezhetünk meg egy közösséget. Az általánosítás a legrosszabb, amit tehetünk”. 

Szvrcsek Anita és Olasz István a színpadon.
Fotó: Dömötör Ede
Szvrcsek Anita és Olasz István a színpadon.
A történet

Az örökség cselekménye szerint Szabó András Németországban praktizáló gyermekorvos (Olasz István) hazalátogat szülőfalujába. Testvére, Péter (Béhr Márton) egy vállalkozás tervével fogadja, amit végül a polgármester (Fabó Tibor Jászai Mari-díjas) valósít meg. És talán elmélyedhetnénk a Szabó testvérek gyermekorvos anyjuk örökségként hátrahagyott vagyonának osztozkodásán, ha nem jelenik meg egy nap anyjuk házában Farkas Jusztina (Szvrcsek Anita) és nem kéri meg Andrást, hogy menjen és vizsgálja meg a kisfiát, Ricsikét a Gödrös utca 6. szám alatt. A cigánytelepen. A Kóreában, ahogy a Rendőr (Skronka Tibor) többször közli vele. András elmegy, ám a kisfiú ágya üres… A gyermekorvos fokozatosan nyomozza ki, milyen titkot rejteget Bergács, végül nem várt lépésre szánja el magát.

Közben felvonulnak a történet szereplői. A Szervizes (Nagy László), aki a darabhoz írt nulladik jelenetben (dramaturg: Varga Emese) trükkel ellopja András autóját, az alkoholista Juló néni (Cs. Tóth Erzsébet), a Drogos Nő (Holocsy Krisztina), a Drogos Férfi (Szabó Viktor), Emőke, a titkárnő (Hostomský Fanni), aki András barátnőjének hangját is adja.

Meg a gyermekek. Lilike, Péter kislánya (a premieren szereplő Szeles Chloe, illetve a szerepet vele felváltva alakító Polák Lýdia Johanna) és Sanyika (Liszkay René Philip). Rédli Károly rendező színpadra hozza a korábban eladott gyermekeket is (Horváth Ramóna, Sebő Zsóka, Szeles Zoe, Méhes Gergely), akik először egy álomképben jelennek meg, és botokkal szeretnék megverni Jusztinát (koreográfus: Richtárcsik Mihály, a koreográfus asszisztense: Béhr Márton).

A zenét Lakatos Róbert szerezte, Iván András és Iván Péter, a Pósfa zenekar tagjai játsszák. A korrepetitor Pálinkás Andrássy Zsuzsanna volt. A cselekmény helyszíneit egyszerre elénk táró, lenyűgöző díszletet Szőke Anita, a jelmezeket Gadus Erika tervezték. A rendező asszisztensei Balaskó Edit és Balázsy László voltak.

jókai színház
Fotó: Dömötör Ede
Olasz István, Szvrcsek Anita és Liszkay René Philip a színpadon.

„Ebben a tragédiában mindenki elbukik, az is, aki látszólag győz, mert a bűn természetrajzának ismeretében, annak szabályait elfogadva és kihasználva törekszik a jóra. Csak abban lehet reménykedni, hogy a hazából kimentett, még bűntelen lélek idegenben jobb sorsra talál. És hogy az önmagának megbocsátani képtelen bűnös, ha a lelkiismeret-furdalás tébolyában is, de legalább az emlékét megőrizte az isteni és emberi törvénynek” – idézik a műsorfüzetben Németh Gábort, Az örökség budapesti előadásának dramaturgját. Azt az előadást maga Schwechtje Mihály rendezte. És a komáromi premier másnapján újították fel Budapesten, a Jurányi Házban.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/42-es számában.

Megosztás
Címkék