2022. április 6., 19:33
Frissítve: 06:37

A beszélő köntös a Komáromi Jókai Színházban

Ősbemutatóra készül a Komáromi Jókai Színház, Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című regényének színpadi zenés adaptációja kerül színre 2022. április 8-án.

Mikszáth, beszélő
Médialapozó
Fotó: Komáromi Jókai Színház

A történet a török megszállás idejében játszódik, a játék helyszíne Kecskemét városa, mely még ezekben a nehéz időkben is megőrizte függetlenségét. A szabadságnak azonban ára van: a törökök is, a kurucok is, a labancok is szabad prédának tekintik, sarcolják, fosztogatják a várost.

Kisebbségi helyzetünkből adódóan sokszor érezhetjük azt, hogy mi szlovákiai magyarok, úgy élünk, mint Kecskemét város polgárai a régmúltban.

Identitásunk kettőssége zavart okoz a hétköznapokban, hiszen teljes mértékben nem tartozunk egyik főúr fennhatósága alá sem. És ugyanúgy próbálunk ügyeskedni, keresni a kiskapukat, a túlélési lehetőségeket, ahogy tette azt Lestyák Mihály és a kecskeméti városatyák. Az előadás megpróbál ezen a nagyon szép, ugyanakkor tanulságos történeten keresztül szólni a jelen helyzetről, természetesen anélkül, hogy direkt módon aktualizálna, vagy megbontaná Mikszáth történetét.

A beszélő köntös ősbemutató: új zenés színházi adaptáció készül Mikszáth történetéből, nagyszerű hazai alkotók közreműködésével. Olyan előadás készül, mely az idők folyamán klasszikus irodalommá vált Mikszáth Kálmánt közelebb hozza az ifjúsághoz.

„Irodalmi nagyhatalom vagyunk, s ez a pozíció már Balassival, Csokonaival elkezdődött, s a 21. században is tartjuk ezt a helyzetünket. Én személy szerint sosem tettem különbséget a kortárs és klasszikus irodalom között, számomra a kortárs klasszikus és a klasszikus mai. Talán ezért is döntöttem egy klasszikus regényadaptáció mellett. Mikszáth regénye számomra egy groteszk irodalmi alkotás, hiszen gondoljunk csak bele, ahelyett, hogy a kecskeméti városatyák megoldanák a problémáikat, azt kérik, hogy szűnjön meg a vásár, hogy ne kelljen foglalkozniuk a kérdéssel. Ami számomra még nagyon érdekes ebben a történetben, hogy a szerző a társadalom perifériájáról választ főszereplőt, így az előadás jó lehetőség arra, hogy a másság elfogadására nevelje a fiatal nézőket. Ez az előadás sok nagyszerű felvidéki művésznek ad lehetőséget és teret a megmutatkozásra. Én nagyon bízom benne, hogy a hazai művész elit is létrehozhat olyan alkotást, amely túlmutat a régió határain.”

– nyilatkozta Gál Tamás, Jászai-díjas művész, az előadás rendezője.

A beszélő köntös igazi családi előadás, a fiatalabb nézőinknek épp olyan színházi élményt kínál a fordulatokban gazdag történet, az akciójelenetek, a török-labanc-kuruc támadások, mint szüleik számára, akik kisebbségi helyeztünk abszurditásán, kiszolgáltatottságunk és ügyeskedéseink komikusságán tűnődhetnek el.

Az előadás szereplői: Matusek Attila, Szélyes Ferenc, Kiss Szilvia, Szabó Viktor, Köleséri Sándor, Kossuth-díjas Boráros Imre, Olasz István, Bernáth Tamás, Ollé Erik, Jászai Mari-díjas Dráfi Mátyás, Molnár Xénia, Panyi Ágota, Nagy László, Béhr Márton, Vadkerti Imre, Gál Tamás, Culka Ottó, Ifj. Erdélyi Zoltán, Varga Benjámin.

A szereposztást itt tekintheti meg:

Az előadás díszlettervezője: Szőke Anita, jelmeztervezője: Szélyes Andrea, zeneszerzője: Lakatos Róbert, a dalszövegek szerzője: Laboda Róbert, korrepetitor: Pálinkás Adrássy Zsuzsanna, koreográfusai: Demcsák Ottó, Csenky Nikoletta, Gálik Gábor, a rendező asszisztense: Balaskó Edit, a rendező munkatársa: Miklós László, dramaturgként pedig Varga Emese dolgozott a produkcióban.A tánckarban Ulbrik András Márk szerepel.

Nekem külön élmény, hogy egy ilyen klasszikust mint, Mikszáth Kálmán, és egy ilyen „régies“ könyvet egyáltalán volt valakinek bátorsága elővenni és ezt dramatizálni. Már ez is egy csoda, de hogy ehhez még egy zenét is írtak hozzá, megpróbálták áthozni a mai világba, ráadásul vígjáték formában, zseniális.” 

Szélyes Ferenc (Lestyák Mátyás)

Alapvetően a darabnak fontos témája a hatalom, a hatalom átvétel. Nem úgy politizál, hogy az épp aktuális helyzetnek tart tükröt, hanem a hatalom állandó jellegét próbálja megragadni. Egyáltalán nem egy korrajz, hanem azok az állandó problémák, felvetések, amik már évszázadok óta velünk vannak, kié legyen a hatalom, megváltoztatja-e az embert, ténylegesen kik irányítanak? Ez szerintem nem csak a politikában van így, hanem bármilyen olyan helyzetben, ahol van egy vezető.”

– Matusek Attila (Lestyák Mihály)

Cinnát nem érdekli, a szerelmét is félti tőle, nem akarja, hogy ez megváltoztassa a fiút. Számára csakis a tisztaság, a szerelem a fontos, inkább maradjanak szegénynek, nem vágyik a gazdagságra. Ezért is áll hozzám közel ez a karakter, mert ebben hasonlítunk, nem érdekel a politika, sose vágytam többre.”

Kiss Szilvia (Cinna)

beszelo-kontos-probafotok1
+13 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.