2022. február 12., 18:46

71 éve halt meg Bajor Gizi

Bajor Gizi, Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja hetvenegy éve, 1951. február 12-én hunyt el.

Bajor Gizi
Fotó: eclap.eu
Bajor Gizi Mária királyné szerepében

Beyer (később Bayer, Bayor, majd Bajor) Gizella 1893. május 19-én született Budapesten. A Színművészeti Akadémiát 1911–1914 között látogatta. Amint azt a Magyar Életrajzi Lexikon írja, már növendék korában feltűnt a Nemzeti Színházban, Népoty A kicsinyek című darabjának egyik szerepében. 1914 májusában szerződtették is, s mint a színház tagja először Gaál József Peleskei nótárius című darabjának Lizi szerepét játszotta:

Egy év megszakítással – 1924–25-ben a Magyar Színházhoz szerződött – haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. Első sikerét 1915-ben Gárdonyi Géza Annuskájának címszerepében aratta. Ambrus Zoltán igazgatásának első esztendejében (1917–18) került az együttes élvonalába három magyar darab (Móricz Zsigmond: Pacsirtaszó, Bródy Sándor: A dada, Molnár Ferenc: Uri divat) és két Shakespeare-mű (Ahogy tetszik, Romeo és Julia) főszerepeinek feltűnést keltő alakításával.”

Tehetsége Hevesi Sándor rendezői irányítása mellett bontakozott ki; igazgatói kinevezése után Hevesi 1922-től kezdve rá építette műsorát, így a húszas évek végén már az ország egyik legnagyobb és legünnepeltebb művésze volt.

1929-től kezdve rendszeresen fellépett a Rádióban is. 1918 és 1941 között számos filmben játszott. Első férje Vajda Ödön ügyvéd (1920-1927), a második Paupera Ferenc, a Földhitelbank igazgatója (1928–1932), a harmadik pedig Germán Tibor orr- és gégespecialista, egyetemi tanár (1933–1951) volt.

Rendkívül széles skálájú művész volt. Klasszikus és modern, drámai és vígjátéki műfajban egyaránt páratlan alakításokat nyújtott. Játékát gondos kidolgozás és szerkesztés, magasfokú beszédtechnika és mimikai készség, gazdag árnyaltság és nagy játékosság, humor, drámai erő és átalakuló képesség jellemezték. Káprázatos technikájával – Hevesi Sándor szerint – a leglehetetlenebb feladatokat is könnyedén meg tudta oldani”

– olvasható a Magyar Életrajzi Lexikonban.

Egy történet szerint Bajor Gizi megtekintett egy diákszínházi előadást, amely után egy feltűnően zavarban lévő, beszédhibás epizódszereplőt lelkesen arra biztatott, hogy mindenképpen lépjen színészi pályára. A fiatalembert Latinovits Zoltánnak hívták.

Korai halálának tisztázatlan körülményei a mai napig találgatásra adnak okot. Az 57. életévében járó színésznőnek egyre gyorsabban romlott a hallása, férje szerint ennek oka egy agydaganat volt, s hogy megkímélje az asszonyt a további szenvedéstől, halálos dózisú morfiumot adott be neki. Germán Tibor ezután öngyilkos lett. A korabeli sajtóban olyasmit is olvashatunk, hogy Bajor Gizi nem volt beteg, ellenben a férje előrehaladott agykéregsorvadásban szenvedett. A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Első sírkövén a következő felirat állt: „Nézzétek: a halált játszom!”

A sváb, szlovén és olasz gyökerekkel is rendelkező színésznő a háború alatt sokaknak nyújtott menedéket a villájában, ami ma a Bajor Gizi Színészmúzeumnak ad otthont.

Bajor Gizi életét és pályáját egy virtuális kiállítást megtekintve behatóbban is megismerhetik.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.