1956 – A Tóth Ilonka című darabbal ünnepel a Nemzeti Színház
Szilágyi Andor Tóth Ilonka című darabjának közelgő októberi bemutatójához kapcsolódva Szabó László Waskovics Andreával - Tóth Ilonka '56-os mártír alakítójával -, Vidnyánszky Attilával, az előadás rendezőjével, Dózsa László színművésszel és a szerzővel beszélgetett.
Vidnyánszky Attila felidézte: 10 évvel ezelőtt készítettek már egy előadást Debrecenben Liberté '56 címmel, a téma régóta foglalkoztatta. Kiemelte: a nagy történelmi témák színházba valók, sőt a Nemzeti Színháznak feladata, hogy állandóan repertoáron tartson ezeket feldolgozó előadásokat. A színház műsorán szerepel az I. világháborús A fehér felhő című darab, és november 12-én mutatják be A Gulag virágai című előadást.
Elmondta: az 1956-os forradalom mártírjáról szóló darabbal nem kifejezetten az évfordulóra készültek, Szilágyi Andor kereste meg három éve a témával és lázba hozta vele. Egy filmforgatókönyvet kapott, amelyet színházra kellett átdolgozni.
Az előadás létrehozásába minél több olyan színészt szeretett volna bevonni, aki személyesen részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben. A szereplők közül négyen - Bodrogi Gyula, Csurka László, Dózsa László és Mécs Károly - a forradalmi események résztvevői, tanúi voltak. A szövegkönyvet ezek a személyes történetek jelentősen befolyásolták. "Õk adnak igazságfaktort az előadásnak" - fogalmazott, hozzátéve: az előadás legmegrázóbb része az lesz, amikor a történetből kilépve a színészek saját '56-os történetüket mondják el.
Szilágyi Andor elmondta: 2006-ban nagyjátékfilmet készített Mansfeld Péterről, akkor határozta el, hogy Tóth Ilonkáról, a másik ártatlan áldozatról is filmet készít. Ez ugyan nem valósult meg, de a Nemzeti Színház a történetet felkarolta. A színpadon nem a forgatókönyv, hanem az alapján egy egészen más konstrukció, egy Vidnyánszky-féle színház látható majd - fogalmazott.
Dózsa László elmondta: ahogy elkezdték próbálni a darabot, intenzíven jönnek elő az emlékei. A próbákon a fiatal színészek olyan hittel dolgoznak, hogy sokszor azt gondolta: ezek a fiúk és lányok ugyanúgy harcoltak volna velük együtt - tette hozzá.
Mint a beszélgetésen elhangzott: Tóth Ilona alakja sokféle mesterségesen előállított fénytörésben tűnt már fel, vannak akik áldozatnak, mások gyilkosnak tartják.
Dózsa László elmondta: Tóth Ilonkával sokszor találkozott. A divatcsarnoki csoportnál harcolt a Szövetség utca és a Rákóczi út sarkán, ahonnan rengeteg sebesültet vittek az akkori Péterfy Sándor utcai kórházba, ahol a medika dolgozott. "Az, hogy ő gyilkolt volna, az teljesen kizárt" - fogalmazott.
Vidnyánszky Attila is azt mondta, hogy benne meggyőződéssé, sőt mélységes hitté alakult, hogy ő nem lehetett gyilkos. "Az előadás egyik lényeges része annak a sátáni gépezetnek a megmutatása, amelyik ezt az egészet kifundálta, végigvitte" - fogalmazott.
Elmondta: a halálos ítéletet meghozó bírósági tárgyaláson játszódik az eladás, ebből lépnek az időben előre és hátra. Mint mondta, az előadásban nagyító alatt láthatja a közönség azokat az ellentmondásokat, amelyek az egész pert hiteltelenítik.
Szilágyi Andor annak a reményének adott hangot, hogy mikor október 23-án megnyílik a Tóth Ilonka-múzeum a 18. kerületben, addigra úgy tudjuk ünnepelni, mint a magyar történelem egyik legszebb és legtisztább személyiségét.
Waskovics Andrea, aki a darab címszerepét játssza és a Körhinta után másodszor szerepel a Nemzeti Színházban, arról beszélt, hogy a próbák során személyessé válik számára a történet. Felidézte azt is, hogy nagy élményt jelentett neki, hogy találkozhatott Tóth Ilona iskolatársával, aki beszélt neki arról, hogy milyen volt Tóth Ilona mint barátnő.
Vidnyánszky Attila elmondta: a színpadi próbák két hete kezdődtek, de az előadáson már április óta dolgoznak a színészekkel. A darab ősbemutatóját a lengyelországi magyar év keretében, október 21-én tartják Varsóban, a Teatr Polskiban. A magyarországi bemutató október 25-én lesz a Nemzeti Színházban. Mint mondta, fontos küldetés számára az előadás létrehozása, amelyet novemberben hétszer is játszanak.
