Zafírkövek ékesítik a Füleki Vármúzeum állandó tárlatát

Szvorák Emese 2019. május 18., 09:41

A Füleki Vármúzeum paleontológiai gyűjteményébe került négy zafírkő, melyeket Ajnácskő környékén találtak. A ritkaságszámba menő drágakövek immár a vármúzeum állandó tárlatát gazdagítják.

Fotó: Szvorák Emese

Május 17-én Ajnácskőn emlékeztek meg az első zafír írásos említésének 120. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a községben bemutatásra került az eddig talált legnagyobb zafír, valamint egy, a drágakövet ábrázoló, alkalmi postai bélyegző is. Az évforduló apropóján a Füleki Vármúzeumot is megajándékozták. 

Ahogyan Titton Viktória, a Füleki Vármúzeum igazgatója tájékoztatott: a Bebek- torony első szintjén elhelyezett zafírköveket a Múzeumok és Galériák Éjszakáján tekinthetik meg első alkalommal az érdeklődők Füleken. „Dr. Ozdín Daniel zafírokról szóló előadására 19:45-kor kerül sor az alsó vár kazamatájában, melyet a felfedezésükről készített riport követ” – mondta.

Fotó: Szvorák Emese

A múzeum régi gyűjteményében ugyan eddig is volt néhány ásvány, drágakővel viszont nem rendelkeztek. „Két éve szintén a Múzeumok és Galériák Éjszakáján, időszaki kiállítás keretében láthatták az érdeklődők az „Ásványok nagyító alatt” című tárlatot, melyet a Kassai Kelet-szlovákiai Múzeumtól kölcsönöztünk. A különféle kvarcfajták mellett bemutatásra kerültek a nemesopálok egyedi színváltozatai, de olyan ásvány-különlegességek is, amelyeket elsőként Szlovákiában azonosítottak. A látogatóknak nagyon tetszett, ezért külön öröm, hogy mostantól az állandó kiállításunk részét képezik drágakövek” – tette hozzá.

Ahogyan Daniel Ozdín, a pozsonyi Comenius Egyetem professzora elmondta: Szlovákia területén a korund, esetenként annak zafír változata is, főleg a Vihorlát-hegyvidék Remetevasgyár – Kapka nevezetű lelőhelyéről ismert, de szórványosan megtalálható Hodrushámor, Dobronya, Szklenófürdő, Végleshutakálnok, Jecenye, Pinc és Vehéc környékén is.

Képgalériánk:
Fotó: Szvorák Emese

„Szlovákiában az Ajnácskő környékéről származó zafírról, mint a korund változatáról, először Dr. Szádeczky Gyula ásványkutató és geológus számolt be 1899-ben. Az ásványt az ismert paleontológiai lelőhelyen, az Ajnácskő melletti Csontos-árokban találták meg bazaltba ágyazva. 100 évvel később, a Csontos-árok paleontológiai kutatása során, ismét felbukkant a zafír, noha csak üledékben lerakódott mállott állapotban” – mondta.

2015 végén, több éves keresés után talált rá Oravec László, sőregi lakos, a bazaltban megbúvó első zafírmintákra Gömöralmágy község határában, egy Ajnácskőtől nem messze fekvő kőbányában. Kitartásának és a továbbiakban előkerült példányoknak köszönhetően a szlovák zafírok számos állami intézmény és magánmúzeum hazai és külföldi gyűjteményébe kerültek be.

Képgalériánk:
Fotó: Szvorák Emese

„Az internetet böngészve keltette fel az érdeklődésem egy információ, mely egy körülbelül 7 mm nagyságú zafír előfordulásáról szólt. Akkor elhatároztam, hogy ettől legalább kétszer nagyobbat találok. Öt évbe tellett, mire ráleltem az 1,4 cm nagyságú zafírra, ami a „Király“ nevet kapta” – nyilatkozta. A környéken az eddigi legnagyobb csiszolt ajnácskői zafírt szintén 2016-ban találták. Méretei: 3,9 x 2,8 x 2,6 mm, súlya pedig 0,265 karát.

2019 májusáig egyébként mintegy 80 darab bazaltba ágyazott zafírt találtak Ajnácskő környékén. A község az említett drágakő legjelentősebb Kárpát vidéki lelőhelye. A Szalánc-hegységbeli dubniki opálon kívül a zafír Szlovákia egyedüli ismert drágaköve.

0 HOZZÁSZÓLÁS