Visszakaphatják a müncheni műkincseket az eredeti tulajdonosok
BERLIN. Visszakerülhetnek az eredeti tulajdonoshoz vagy az örökösökhöz a rabolt műkincsek abból a képgyűjteményből, amely a náci rezsimnek dolgozó műkereskedő, Hildebrand Gurlitt hagyatékából kerültek elő Münchenben. A gyűjteményben feltehetően a nemzetiszocialista diktatúra idején zsidóktól rabolt alkotások is vannak.
A műkereskedő fia, Cornelius Gurlitt hajlandó a műkincsek visszaszolgáltatására irányuló követelések vizsgálatára és méltányos, igazságos megállapodások kidolgozása - közölte Cornelius Gurlitt jogi képviselője.
Ez fordulat az úgynevezett Gurlitt-gyűjtemény ügyében, hiszen 2013 végén Cornelius Gurlitt még úgy nyilatkozott, hogy önszántából a gyűjtemény egyetlen darabját sem adja ki a kezéből - emelték ki a Bayerische Rundfunk bajor közszolgálati műsorszóró társaság hírportálján szerdán megjelent beszámolóban.
Hildebrand Gurlitt 81 éves fiának müncheni lakásában 1280 képet találtak 2012 februárjában egy adócsalás gyanúja miatt indított eljárás során. A hatóságok csak tavaly novemberben tájékoztatták a nyilvánosságot a műkincsfogásról, miután az ügy kiszivárgott a sajtóhoz.
A lefoglalt gyűjteményt egy szakértői bizottság vizsgálja. Az eddig feltárt adatok szerint összesen 458 műtárgyról feltételezhető, hogy a nemzetiszocialista diktatúra idején nácik elrabolták jogos tulajdonosától. Ezeknek az alkotásoknak a származását a nyilvánosság bevonásával próbálják tisztázni, ezért a festmények, grafikák, rajzok fő adatait és fényképét közzétették az elveszett kulturális javak koordinációs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de címen működő portálján.
A gyűjtemény egy másik, több mint 300 darabból álló részéről megállapították, hogy a Gurlitt család jogos tulajdona. Ezeket a képeket a hatóságok szeretnék minél hamarabb visszaadni Cornelius Gurlittnak. Ügyvéde szerint jelenleg arról tárgyalnak, hogy miként lehet raktározni a műkincseket biztonságos és az idős férfi számára megközelíthető helyen. A müncheni lakás, ahol a képeket korábban tárolta, nem biztonságos, mert a cím kiszivárgott a sajtóhoz.
Hildebrand Gurlitt a nácik megbízásából egyebek mellett műtárgyak külföldi értékesítésével foglalkozott, a propagandaminisztériumban összegyűjtött, úgynevezett elfajzott műveket árulta devizáért. Sok képet saját magának vásárolt meg a Joseph Goebbels vezette minisztériumtól. 1940-ben például 4 ezer svájci frankot fizetett 200 alkotásért. A darabonként csupán 20 frankért megszerzett képek között volt festmény Pablo Picassótól és Marc Chagalltól.
Az 1956-ban meghalt műkereskedő fiánál talált gyűjteményből eddig ismeretlen mesterművek is előkerültek, köztük egy Chagall-kép. A gyűjtemény értékét egymilliárd euróra becsülik.
Ez fordulat az úgynevezett Gurlitt-gyűjtemény ügyében, hiszen 2013 végén Cornelius Gurlitt még úgy nyilatkozott, hogy önszántából a gyűjtemény egyetlen darabját sem adja ki a kezéből - emelték ki a Bayerische Rundfunk bajor közszolgálati műsorszóró társaság hírportálján szerdán megjelent beszámolóban.
Hildebrand Gurlitt 81 éves fiának müncheni lakásában 1280 képet találtak 2012 februárjában egy adócsalás gyanúja miatt indított eljárás során. A hatóságok csak tavaly novemberben tájékoztatták a nyilvánosságot a műkincsfogásról, miután az ügy kiszivárgott a sajtóhoz.
A lefoglalt gyűjteményt egy szakértői bizottság vizsgálja. Az eddig feltárt adatok szerint összesen 458 műtárgyról feltételezhető, hogy a nemzetiszocialista diktatúra idején nácik elrabolták jogos tulajdonosától. Ezeknek az alkotásoknak a származását a nyilvánosság bevonásával próbálják tisztázni, ezért a festmények, grafikák, rajzok fő adatait és fényképét közzétették az elveszett kulturális javak koordinációs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de címen működő portálján.
A gyűjtemény egy másik, több mint 300 darabból álló részéről megállapították, hogy a Gurlitt család jogos tulajdona. Ezeket a képeket a hatóságok szeretnék minél hamarabb visszaadni Cornelius Gurlittnak. Ügyvéde szerint jelenleg arról tárgyalnak, hogy miként lehet raktározni a műkincseket biztonságos és az idős férfi számára megközelíthető helyen. A müncheni lakás, ahol a képeket korábban tárolta, nem biztonságos, mert a cím kiszivárgott a sajtóhoz.
Hildebrand Gurlitt a nácik megbízásából egyebek mellett műtárgyak külföldi értékesítésével foglalkozott, a propagandaminisztériumban összegyűjtött, úgynevezett elfajzott műveket árulta devizáért. Sok képet saját magának vásárolt meg a Joseph Goebbels vezette minisztériumtól. 1940-ben például 4 ezer svájci frankot fizetett 200 alkotásért. A darabonként csupán 20 frankért megszerzett képek között volt festmény Pablo Picassótól és Marc Chagalltól.
Az 1956-ban meghalt műkereskedő fiánál talált gyűjteményből eddig ismeretlen mesterművek is előkerültek, köztük egy Chagall-kép. A gyűjtemény értékét egymilliárd euróra becsülik.
Forrás
MTI
