Veszélyben Da Vinci freskója

A freskó nyugat-Európa egyik legszennyezettebb városában, Milánóban található. A Santa Maria delle Grazie-templom ebédlőtermébe 2009 végén modern fűtés, szellőző és légkondicionáló berendezést szereltek fel, hogy megvédjék a festményt Milánó szennyezett levegőjétől. A légszennyezés elleni intézkedések hatékonyságának ellenőrzésére a hatóságok Constantinos Sioutast, az USC Viterbi Egyetem mérnöki és környezetvédelmi karának professzorát kérték fel.

A kutatáshoz Sioutas, kicsi és csöndes mintavételi berendezéseket tervezett, és kettőt telepítettek a templomba. „Ezek a légszennyezés-mintavételi technológiák ideálisak az olyan közintézményekben, mint a művészeti galériák és múzeumok, mivel nem zavarják meg az intézmény mindennapi működését” – mondta a professzor.

Az egy éven át gyűjtött adatok alapján elmondható, hogy a képnek helyt adó épületért felelős olasz hatóság nyerésre áll a külső légszennyezés ellen indított harcban. A finom és durva szállópor-részecskék koncentrációja 88, illetve 94 százalékkal csökkent ugyanezen anyagoknak a szabadban előforduló szintjéhez képest. „Nagyon látványos a csökkenés. Õszintén szólva, döbbenetes”– mondta Sioutas.

A házon belüli szennyeződés azonban még mindig veszélyt jelent a falképre. „A templomot látogatók bőréről származó zsíros molekulák nagy mennyiségben voltak jelen a festmény körül, annak ellenére, hogy a műremek megközelítése szigorúan szabályozott. Egyszerre csak maroknyi látogató léphet be a templomba egy a külső levegőt kirekesztő kamrán keresztül, és egyhuzamban csak 15 percet maradhatnak. „Mindemellet, maga a kép is bocsát ki bizonyos anyagokat. A korai javítások során használt apró viaszrészecskék is a levegőbe kerülhetnek, és hasonló módon károsíthatják a képet” – tette hozzá Daher.

Az Utolsó vacsora állagmegóvásának segítésén túl, a kutatás a beltéri műalkotások és régiségek védelmével foglalkozó további kutatások számára is kiindulópont lehet.